JOGI TOVÁBBKÉPZÉS
„Nyelvújítói csalás”, hogy bármilyen bűncselekmény kibujtatható a törvény hatálya alól, ha elkövetésekor az értelmező szótárakban még nem értelmezett és emiatt a jogszabályok vonatkozásában sem egyértelmű új szavakra, új szókapcsolatokra alapozzák. Például, ha az értelmező szótárban nem szerepel a „joghézaggal visszaélés” értelmezése, az, hogy a joghézagra alapozás is „joggal visszaélési bűncselekmény” akkor a törvények ellentmondásossága, nem teljesen konkrét megfogalmazása csalásra is kihasználható, pl. büntethetetlenül lehet csalni, sikkasztani, betegíteni, népirtani stb. Emiatt húzható el büntethetőség elévüléséig a gazdagabb bűnözők elleni büntetőeljárás beindulása. Az ügyészek ezért nem hajlandók a nagyszámú szegényebb magyar állampolgárnak egészségi és gazdasági stb. károkat okozó „tudományos csalásokat” elkövető bűnözők ellen gyorsan és alaposan nyomoz(tat)ni. Ezért nem hajlandók a gazdagabb bűnözők ellen vádat emelni az ügyészek, még akkor sem, ha beszereztük (helyettük) és átadtuk nekik az elkövetők bűnösségét megállapításhoz bőven elegendő konkrét bizonyítékot. Csak büntetőjogi személyi felelősség megállapítására elvileg is alkalmatlan polgári pereket hagynak indítani a gazdagabb, pl. a „devizahiteles” csalásért felelősökkel szemben, semmibe veszik a Be. 55. §-t és Be. 212. §-t, amelyek szerint előzetes büntetőperben kell tisztázni a bűnelkövetéssel kárt okozók személyi és szervezeti felelősségét, a bűncselekményeik miatti polgári jogi kárigények személyre szabott megalapozásához. Tűrhetetlenek a bizonyíték semmibevételen, nyomozás mellőzésen alapuló ügyészi vádemelés elutasítások, és hogy a személyes és szervezeti büntetőjogi felelősségek előzetes büntetőeljárásban tisztázásának elmaradását kihasználva a polgári bíróságokon rendszeresen pert nyernek a károkozók és azok bűnszervezetei.
Amióta a hazai alkotmányokba becsempészték, hogy „tudományos vitában csak tudományos fórum dönthet”, azóta Magyarországon a magyar lakosok tömegei egészségét és vagyonát megkárosító tudományos szakértői csalások szervezői és elkövetői bűntetteit „tudományos vitának” tüntetik fel, hogy a rendőrök, ügyészek, bírák akkor se merjék, ne akarják figyelembe venni a tudományos csalók károkozásai egyértelmű bizonyítékait, például a mérgezéseket kimutató pontos hatáskalibráló mérések eredményét, ha azokat (helyettük) beszereztük és átadtuk nekik a büntetőeljáráshoz.
“Kiegészítő jogi képzésként”, konkrét feljelentések és konkrét perek dokumentumai alapján ismertetem a fenti „titkos jogfőférgességek” alkalmazásának bizonyítékait: