Untitled Document

AGROANALYSIS SCIENTIFIC SOCIETY (pjt)

Budapest, Lajos u. 115. Hungary 1036 Telefon/fax: 36-1/250-6064, 36-27-380-665

Vissza a nyitó lapra / Vissza a fõtéma jegyzékre / Vissza az elõzõ lapra

Fõtémakör:Bírósági-talmudizmus

Valamennyi itt bemutatott, felderített bûnügynél felismerhetõ, hogy

MAGYARORSZÁGON államigazgatási szinten is mûködtethetik a fenti könyv szerinti négy, csak látszólag független, következõ bûnözõ csoportot:

1./ Bûncselekmény tervezõ csoport

2./ Bûncselekmény végrehajtását elõkészítõ csoport

3./ Bûncselekményt végrehajtó csoport

4./ Bizonyítékokat eltüntetõ csoport

II.

Bûnügyi bizonyíték Sólyom László köztársasági elnök és bûntársai Tejfalussy András ellen folytatott okirat-hamisítására

III.

IV.

A TALMUDISTA BÍRÁSKODÁS MAGYARORSZÁGI BETANÍTÁSA ELLENI BÜNTETÕ FELJELENTÉSHEZ IDÉZVE (melléklet):

„A Talmud Magyarul” címû, Luzsénszky Alfonz által készített és elõször 1910-ben kiadott Talmud-kivonatból,. A magyar nyelvre fordítási hitelességét, mint bírósági tanú, talmud tanár v allomása alapján a bíróság is igazolta:

Copy: Legfõbb Ügyész részére. Feljelentem azt az apertheidre uszító alkotmánysértést, hogy a fentieket is engedik tanítani a talmudista iskolákban, a tanítását megengedõ 29.P.85.585/2002. PKKB. sz., a Mazsihisz alperes elleni peremnek a jogerõs másodfokú ítéletére alapozva! Budapest, 2006. XII. 17. Tejfalussy András s.k.

A JELENLEGI NEMZETKÖZI ZSIDÓ MAFFIA SZERVEZETI MÛKÖDÉSI SZABÁLYZATA IS A TALMUD (ÉS A BIBLIAI ÓSZÖVETSÉG)

"22 b. lap. Jochanan rabbi mondá, hogy községi elõjáróvá csak olyan embert kell megtenni, akinek a háta mögött egy kosár csúszómászó (vagyis szégyenlenivaló) van, hogy ha hencegni kezdene, azt lehessen mondani: Lépj vissza!"

Somon bar Jochaj mondá: (...) (Ezech.34,31.): ti az én legelõm juhai vagytok: ti embereknek neveztettek, a világ népei azonban nem neveztetnek embereknek, hanem barmoknak. (Lásd Jabmuth 61 a.) 114.a.(46.old.)

Rasi. Mair rabbi szerint a nemzsidóknak nem lehet mondani: Ti embereknek neveztettek. A gojok között egy sincs aki embernek neveztetnék.

Vannak parancsok, amelyeknek áthágása miatt egy nemzsidó halált érdemel, míg a zsidónak az megengedett dolog.(52.old.)

Elezár rabbi mondá: A nemzetek szeretete bûn; minden jótékonyság és szeretetmû, amit a világi népek gyakorolnak, bûnûl számít (...) a népek szeretete bûn, stb., mint fent. 10 b. lap.
(46. old.)

Ha valaki azzal a szándékkal, hogy egy barmot öl meg embert ölt meg, vagy azzal a szándékkal, hogy nemzsidót öl meg, zsidót ölt meg: nem büntetendõ 79 a. lap. (ugyanez áll a Makkoth 7 b. lapján)

13 b. lap. Így tanultuk (Sanhedrin 57 a.): a gojokat és az apróbarmok pásztorait, a rablókat, valamint a gojokat az ember a verembõl ne húzza föl, hogyha szorongatásban (életveszélyben) vannak, hanem meg kell õket semmisíteni, meg kell Õket ölni és kézzel
(erõszakkal) a verembe taszítani, hogy meghaljanak. (60. old.)

Az epikurokat (szabadgondolkozókat) s azokat, akik a Tórát (törvény) és a prófétákat tagadják parancs van, hogy az olyanokat megöljük, ha ez hatalmunkban áll, karddal nyilvánosan, ha pedig nem, akkor csellel míg csak halálukat nem okozzuk; pl. ha látjuk, hogy egy közülük kútba esett s a kútban létra van, elõször húzzuk fel a létrát és mondjuk; Lásd én el vagyok foglalva, hogy fiamat a tetõrõl lehozzam s aztán a létrát neked azonnal visszahozom stb. (69. old.)

15 a. lap. Jannas iskolájában tanították: Ha valaki egy embercsoportba követ dob, hogyha ott kilenc nemzsidó van és egy zsidó, akkor nem bûnös, mivel az a körülmény a mértékadó, hogy a többség nemzsidókból áll, sõt még akkor is, ha a fele az, mert halálos ítéleteknél a kétes dolgot az enyhébb részre kell értelmezni. Ebben az esetben pedig nem bûnös az illetõ, mert nem célzott zsidóra.... (32. old.)

És még azt is el kell mondani, amit Meir rabbi ír Az ember ne könyörüljön meg az õ (a goj) életén, még akkor sem, ha a gojnak semmit nem adatván, biztosan meg fog halni, és nem szabad õt a verembõl felhúzni, ha közel is van a halálhoz... (60.old.)

85 a. lap. Jose rabbi mondá: Az életmentésnél ne igazodjék az ember többséghez, ha azonban a többség nemzsidókból áll, akkor az ember nincs kötelezve az életmentésre. (18.old.)

82.a.lap (...) s a gojok legjobbikát öld meg. (Ugyanez áll a Jeruzsálemi Kiddusin 40 b. Sophrim XV.10, Abora zara 26 b. Tosephothban, továbbá Majmonides. Jad Chasaka 49.b lapján, Jozmael rabbi: Mechitah 11.a lapján.) (36.old.)

Ha valaki embertársát vízbe löki, de úgy, hogy kijöhet onnan, nem büntethetô. Ha valaki másra kutyát vagy kígyót uszít, nem büntethetõ. Ha a kígyóval megmaratta õt, akkor Jehuda szerint büntetendõ, a bölcsek (rabbik) szerint nem. Ha valaki valakit megkötött s az az éhségtõl elveszett, nem büntetendõ . Ha valaki valakit szúnyogos helyen megkötött s a szúnyogok agyoncsípték, nem büntetendõ, mert tulajdonképpen más szúnyogok okozták a halálát, nem azok, akik a megkötés alkalmával ott repkedtek. Ha valaki valakit leborít egy káddal vagy a tetõt kibontja fölötte (hogy a hideg behatoljon), raba szerint büntetendõ, Zera
szerint nem. Ha valaki egy márványházba (légmentesen) bezár, nem büntetendõ; ha azonban lámpát is gyújtott ottan, hogy a levegõt feleméssze, akkor büntetendõ. Ha valaki letaszít valakit a verembe és a levezetõ létrát késõbb más veszi el, nem büntetendõ. Ha a kuglizók golyóikkal valakit négy rõfön belül megölnek, nem büntetendõk. Ha tizen tíz bottal ütnek egyet, akár egyszerre, akár egymás után, és az meghal, nem büntetendõk. Aki egy halálosan megsebesítettet megöl, nem büntetendõ.

Ha egy halálosan megsebesített ember valakit a törvény elõtt megöld, nem büntetendõ, ha nem a törvény elõtt ölte meg, akkor büntetendõ. Ha valaki egy halálosan megsebesített ellen tesz hamis tanságot, nem büntetendõ. 76 b. lap. 53-54.old.)

Egy Noachidát (nemzsidót) egyesbíró is elítélhet, egy tanú által és elõzetes figyelmeztetés nélkül. 57 b. lap. (52. old.)

Ha egy izraelita egy nemzsidóval elõdbe jön törvénykezni, akkor tartozol, ha a zsidó törvény szerint valahogyan igazat tudsz neki adni, neki igazat adni és amannak azt mondani: így van ez a mi törvényünk szerint; és ha a világ népeinek törvényei szerint (tudsz neki igazat adni, akkor tartozol) neki igazat adni és amannak azt mondani: így van ez a ti törvényetek szerint; ha pedig így sem, akkor amazt csellel kell rászedni. 113 a lap. (41. old.)

Ha egy zsidónak ökre egy nemzsidónak ökrét ledöfi, akkor õ nem tartozik kártérítéssel, ha azonban egy nemzsidónak ökre a zsidónak ökrét ledöfi, akár készakarva, akár nem készakarva, akkor tartozik az egész kárt megtéríteni, mert isten az õ (a nemzsidók) vagyonát átadta az izraelitáknak. (Ugyanez áll a 13 a. lapon, továbbá 38 ac lapon és a hosen-hamispath 406,1 alatt.) 37 a lap. (40. old.)

Egy nemzsidó nem alkalmas tanságot tenni. 34. (68. old.)

Ha egy nemzsidó tartozik egy zsidónak s ott van egy zsidó, aki a nemzsidó javára a zsidó ellen tanságot tudna tenni, s más tanú kívüle nincsen és a nemzsidó felszólítja õt a tanúságtételre: akkor az olyan helyeken, ahol a nemzsidók törvénye szerint egy tanúnak a vallomása is elegendõ arra, hogy valakit fizetésre kötelezzenek: tilos a zsidónak tanuságot tennie: ha pedig mégis tanúságot tett, akkor ki kell õt átkozni. 28,3 (68. old.)

Ha egy zsidó meglopott egy nemzsidót .... és esküvésre kényszerítik... akkor az esküt az õ szívében érvénytelennek jelentse ki, minthogy kényszerítve volt az esküre. (Lásd a 396., 398., 399. sz. jegyzetet.) 239,1. (68. old.)

Akit kényszerítenek az esküre, ha mindjárt az Isten nevére kell is esküdnie, az eskü semmis. Így pl. ha egy király vagy fejedelem vagy más felsõbbség ráparancsolja az esküt a zsidóra, akkor az nem köteles az igazságra esküdni, ha ebbõl egy hitsorsosának kára lenne. Ha pl. arra kellene esküt tennie, hogy egy zsidó egy keresztény nõvel erôszakoskodott, akkor az a zsidó, aki mint tanú, eskütételre szólíttatik fel, köteles minden meggondolás nélkül annak az ellenkezõjére, amirõl tudomással bír, az esküt letenni s gondolatban megsemmisíteni, mint hogy az kényszereskünek tekintendõ. Ugyanígy, ha az történnék, hogy a felsõbbség egy
zsidónak pénzét vagy vagyonát el akarná kobozni s az a zsidó a pénzét biztonság okából egy másik zsidónak adná át megõrzésre: az, akinél a pénz el van rejtve, ha esküre kényszerítik, nem tartozik az igazat bevallani. 232,12.14. (67.old.)

Szabad a gyilkosoknak, rablóknak és vámosoknak esküdni, hogy az (amit szállít) királyi vagyon: Hillel iskolája azt mondja: még esküvéssel is megelõzheti õt, ha mindjárt nem is kényszerítik reá. 28.a lap. Misna. (38.old.) ...Ez olyan vámosra áll, aki korlátozás (taksa) nélkül dolgozik).

... Semuél mondá: A kormány törvénye törvény (Ez azonban így értelmezendõ: Az Izráel kormányának törvénye törvény.) (Tosephot) 38. old.)

20 a. lap. Jehuda rabbi mondja: Tudjátok, hogy minket Jochannan rabbi mindig arra tanított, hogy szükség esetén befolyásolni kell a tanúkat, akik ha nem látták is az újholdat; mégis bizonyítsák annak megjelenését,(...) (19.old.)

20 a. lap. Az Írás mondja (Deuter. 7, 2.): Ne könyörülj rajtuk, vagyis ne engedj nekik letelepülést a földön, ne nyilváníts nekik tetszést, ne ajándékozz nekik ingyen semmit. Jehuda rabbi mondja, hogy az embernek nem szabad azt mondania: Mily szép ez a nemzsidó nõ! Amikor Akiba rabbi Rufus feleségét meglátta, köpködött, kacagott és sírt. (Ugyanez áll a Jore de'ah 81, 7. alatt.) (60.old.)

5, 1 Minden nemzsidó nõ k.....a. (69. old.)

Chama bar Chanina rabbi mondta: Mózes a kõtáblák törmelékeibõl gazdagodott meg". .. 38 a. lap. (DEDARIM (fogadalmak). (38. old.)

Tosephoth. A nemzsidó megrablása meg van engedve. 13 b. lap. (65. old.)

Szigorúan tilos egy nemzsidót (...) dicsérni s róla valami elismerõt mondani. 15,1. (67.old.)

Rasi. Rabina rabbi tanítja, hogy a nemzsidóktól elveszett tárgyat szabad megtartani. 27 a. lap. (43. old.)

114 a. lap. Ha egy izraelita egy olyan földet, amely egy másik izraelita földjével határos, egy nemzsidónak adott el, akkor ki kell õt közösíteni, mert a szomszédja azt mondhatja: Te egy oroszlánt telepítettél a határomba. (Ugyanez áll a Baba mezia 108 b. lapján és a Jore de,ah 334, 43 alatt.)

A munkabérnek tartása egy nemzsidónak a zsidóval szemben tilos, egy zsidónak a nemzsidóval szemben azonban meg van engedve. (52.old.)

20 a. lap. Az Írás mondja (Deuter. 7, 2.): Ne könyörülj rajtuk, vagyis ne engedj nekik letelepülést a földön, ne nyilváníts nekik tetszést, ne ajándékozz nekik ingyen semmit.

57 a. lap. A rablást illetõen ez taníttatik: A lopás rablás és egy szépasszonynak elrablása és ugyanennek egy nemzsidónak egy másik nemzsidóval szemben és egy nemzsidónak egy izraelitával szemben tilosak, de egy izraelitának egy nemzsidóval szemben meg vannak engedve.... azokban az esetekben pedig, amikor a selekmény büntetendõ, az taníttatik, hogy a vérontás egy nemzsidónak a nemzsidóval szemben, valamint egy nemzsidónak a zsidóval szemben büntetendõ dolog ... mert úgy taníttatik, hogy az ember a nemzsidókat és az apróbarmok pásztorait ne húzza fel, ha azok verembe esnek és életveszélyben vannak, se ne taszítsa le. (Ugyanez áll az Aboda zara 13 b. és 26 b.lapján.

Ha egy üzlettárs lopott vagy rabolt, tartozik a hasznot társaival megosztani. Ha valaki azzal bízott meg mást, hogy a pénzével kereskedjék és mindazt, amit találni fog. az övé lehet, és ez a segéd már kifizetett adósságokat is újból bekaszált a nemzsidónál, akkor ez "talált jószágnak" minõsítendõ, mivel minden kifizetett váltónak csupán annyi értéke van, mint egy darab papirosnak. Aki tehát ilyen pénzt a nemzsidónak visszaadna, nem lenne köteles a fõnökének azt megtéríteni és magától érthetõen elõre is joga van azt megtartani. 176,12. (68.old.)

Ha valaki üzletet kötött egy nemzsidóval s odajött egy másik zsidó és segített neki s megcsalták a nemzsidót a MÉRTÉKNÉL. SÚLYNÁL VAGY A SZÁMNÁL. AKKOR OSZTOZNAK A NYERESÉGBEN, TEKINTET NÉLKÜL ARRA, HOGY AZ A ZSIDÓ A FIZETSÉG ELLENÉBEN VAGY GRÆTISZ SEGÍTETT. 183,7. (68-69. old.)

Chama bar Gorja rabbi mondá Rabh nevében: Honnan (tudjuk azt, hogy) egy nemzsidónak elvesztett jószága meg van engedve? (Eduter,22,3): Ha atyádfia ökrét vagy juhát látod tévelyegni, ne menj el mellette, hanem vidd vissza atyádfiának... hasonlóképpen cselekedjél atyádfia minden holmijával."Tehát atyádfiának tartozol visszavinni, de nem egy nemzsidónak. Ha pedig visszavinné, akkor nagy kihágást követ el. 113 b. lap. (42.old.)

A nemzsidónak megtévesztése a visszaadásnál (ha a nemzsidó a saját kárára tévedett) meg van engedve. (Ugyanez áll Chosen-ha mispaht 348,2. alatt.) Semuél egyszer itt vett meg egy nemzsidótól egy aranyserleget, amit az bronznak tartott, négy drachmáért és azonfelül rászedte õt a számlálásnál egy drachmával. Kananan rabbi egyszer 120 hordó bort vett meg 100 gyanánt egy nemzsidótól és rászedte õt 1 drachmával és azt mondta neki: Lásd, én megbízom benned. Rabina egyszer vett egy nemzsidótól pálmatörzseket s így szólt a szolgájához: Menj és hozzál nekem a gyökerekbõl, mert a goj csak a darabszámot tudja a vastagságot nem. Asi rabi egyszer úton volt és egy gyümölcsöskertben szõlõtõkéket látott, amelyeken szõlõfürtök függtek; erre így szólt a szolgájához: Menj és.nézd meg: ha azok egy nemzsidóéi akkor hozz belõlük, ha azonban zsidóéi, akkor ne hozz. 113 b. lap (42.old.)

Ha az ember látja, hogy valaki a homokba ejtette a pénzt, s az ember megtalálja, magához vette, akkor nem szükséges az illetõnek visszaadnia.

Ha valaki egy fiókban talál valamit, akkor az az övé; ha egy pénzváltó elõtt (találta), akkor az övé; ha a pénzváltóbank és a pénzváltó között, akkor a pénzváltóé. Ha valaki a felebarátjától gyümölcsöt vett, vagy valaki neki gyümölcsöt küldött, és a között pénzt talál, akkor az az övé; ha azonban be van kötve, akkor tartozik azt kikiáltani.26 b.

Rasi. Azt, amiben a goj tévedett, szabad megtartani, vagyis amiben az a számolásnál tévedett stb., mint fent. (113 b.lap. 42. old)

Tosephoth. Egy nemzsidónak (akum) megrablása meg van engedve. Rasi kommentárjai szerint szabad a nemzsidót elnyomni (kiuzsorázni), hogy lekötelezzük õket és a kölcsönnél a követeléshez hozzáadni, amit (kölcsön) nem adtunk...És Jochanan rabbi is úgy véli, hogy meg van engedve a nemzsidókat megtéveszteni s neki lényegesen kevesebbet adni, mint amennyi jár...TILOS AZONBAN ÕKET OLYAN HELYEN MEGTÉVESZTENI, AHOL A MEGRABLÁSRÓL A NEMZSIDÓKNAK TUDOMÁSUK VAN.

A zsidók megrablása megengedett dolog és nincs vita lopás és rablás között. ... 113 b. lap. 42-43.old.

Ha egy izraelita olyan földet, amely egy másik izraelita földjével határos, egy nemzsidónak adott el, akkor ki kell õt közösíteni, mert a szomszédja azt mondhatja: te egy oroszlánt telepítettél a határomba. (Ugyanez áll a Baba mezia 108 b. lapján és a Jore de'ah 334,43 alatt.) 114. lap. (43.old)

Ha egy zsidó tartozik egy nemzsidónak s a nemzsidó meghal és senki sem tud a tartozásról, akkor a zsidó nem tartozik az örökösnek fizetni. 283,1. (69.old.)

Áruló az, aki egy zsidó vagyonát (pénzét) följelenti, s az ilyen megkell semmisíteni. 119 a. lap. (43. old.)

A nemzsidók javai hasonlók a pusztához s olyanok, mint egy gazdátlan jószág és mindenki, aki elõször birtokába veszi, megszerzi azokat. Ugyanez áll a Chozenpha-mispat 156,5 és 27,4 alatt.) 54 b. lap. (47. old.)

A legjobb orvos a pokolba való s a legjobb mészáros Amalek barátja, s a gojok legjobbikát öld meg. 82.a.lap (Ugyanez áll a Jeruzsálemi Kiddusin 40 b. Sophrim XV.10, Abora zara 26 b. Tosephothban, továbbá Majmonides. Jad Chasaka 49.b lapján, Jozmael rabbi: Mechitah 11.a lapján.) (36.old.)

Hogyha kétséges, hogy a beteg életben marad-e vagy meghal, akkor nem szabad egy nemzsidó orvossal gyógyíttatni; ha azonban biztos, hogy meg kell halnia, akkor szabad õt attól gyógyíttatni. 27.b lap.

A nemzetek (gojim) mésszé fognak égettetni. És Jehuda rabbi mondá: Éppúgy, mint a mész; miként a mésznek nincs más rendeltetése, minthogy elégessék, épp úgy a világ népeinek sincs más sorsuk, mint az elégetés. 35 b. lap.

" 57 b.lap.Eleázár rabbi mondá: ... Egy eretnek így szólt egyszer Chanicza rabbihoz: Mi jobbak vagyunk, mint ti: ugyanis rólatok mondatik (III.Kir.11,16.). Hat hónapig idõzött Joáb és egész Izrael, míglen megölt minden férfiút Idumeában. Mi azonban nem cselekszünk nektek semmit, bár sok éve nálunk vagytok. Ez pedig felelé: Ha kívánod csatlakozzék hozzád egy tanítványunk. Erre Osaja rabbi csatlakozék hozzá s így felelt meg neki: Azért, mert ti nem tudjátok, hogyan igázzatok le bennünket. Rasi. Hadd csatlakozzék hozzád egy tanítványunk, hogy megfeleljen neked. Erre amaz megesküdött neki a bálványokra. Ebben nyomjuk mi el a gójokat és ebben ütjük mi õket gondolkodásukban, ez mindenkor a mi foglalkozásunk. "

A nemzsidókat, akik bálványozást ûznek és az apró barmok pásztorait nem szabad ugyan egyenest megölni, de nem is szabad õket menteni, hogy ha életveszélyben vannak. Például, ha valaki közülök vízbe esik, nem szabad még fizettségért sem kimenteni. Nem szabad õket halálos betegségükbôl még fizettségért sem kigyógyítani. (...) pl. ha egyikük egy kútba esik, amelyben létra van, akkor el kell venni a létrát, valami ürüggyel, hogy mindjárt visszahozzuk. 158. (Lásd Aboda zara 26.b.)

Maimonies mondja: Vedd tudomásul, hogy a nazarénusok népe, akik Jézus után tévelyegnek, barbár tanaik különböznek, mégis valamennyien bálványimádók ... Így velük úgy kell bánni, mint a bálványozókkal szokás....így tanítja ezt a Talmud. 44,8 (Misna-Tora, Aboda zara.I. 3-hoz.

BIBLIAI ÓSZÖVETSÉG

/1.