Vissza a nyitó oldalra / Vissza a fõtémajegyzékre / Vissza az elõzõ oldalra

Fõtéma: MEZÕGAZDASÁGI KÖRNYZETKÁROSITÁS-ELHÁRÍTÁSOK

A CSATORNAPANAMA

Tejfalussy Andrással, az Agroanalízis Tudományos Társaság Környezetvédelmi- és Gazdaságosság Ellenõrzési Központja elnökével, az új környezetvédelmi törvénytervezet kapcsán - amelynél szakértõként dolgozik -, a lakosság pénztárcáját érintõ csatornázások hasznosságáról beszélgetünk.

- Sokan felháborodtak, miután elõbb kifizettették velük acsatorna építését, majd felemelték a csatornahasználati díjat.

- Mióta világ a világ, az állam mindig mindenen keresni akar. Sõt, manapság nemcsak az állam, hanem at önkormányzat és a településfejlesztési munkákat végzõ vállalkozók is. A csatornázással a legtöbb településen, fõleg környezeti károkat, talaj- és
ivóvízmérgezést okoztak.

- Úgy tudom, hogy készültek - talán már el is készültek? - az új környezetvédelmi törvénytervezetek.

- Ezen az áldatlan állapoton önmagában az új törvény nem tud változtatni, mert hibás az ellenõrzés.

- Pedig a parlamentben a honatyák épp környezetvédelmi okokra hivatkozva szorgalmazzák a csatornázást.

- Természetesen meglepõ lehet azok számára, akik évtizedek óta hallják, hogy a vezetékles Víz bevezetése miatt egyre több a környezetmérgezõ szennyvíz. Valójában azonban a szennyvíz mindig keletkezett, és keletkezik. Nem a több víz, hanem a belekerülõ több kemikália okozza a problémát. Ez ellen környezetbarát mosószerekkel és nem csatornával kellene védekezni. Mert minél hosszabb a szennyvíz útja a talajban, annál jobban méregtelenedik. A fõ szennyezõk, a kõlium, a foszfát a talajban megkötõdnek, és a növények felhasználják õket. A növényeket csak az oldatuk mérgezi. A nitrát pedig kifejezetten szükséges a növények táplálásához. És persze a fõkomponens, a víz, szintén szükséges és hasznos a talajban élõ növények számára.

- Én úgy tudom, hogy a mérgezõ anyagokat a szennyvíztisztítók kiszûrik a szennyvízbõl, és így nem jutnak be az ivóvízkutakba.

- A mechanikai, biológiai, esetleg kémiai szennyvíztisztítás mindmáig teljesen alkalmatlan az említett komponensek, illetve vegyületeik kiszûrésére. Ugyanígy alkalmatlanok számos más mérgezõ komponens, úgynevezett mezo- és mikroelemek és a szerves oldószerek eltávolítására is. A foszfor arányát esetleg vegyszeres kezeléssel, nagyon drágán lehetne csökkenteni a szennyvízben. A kálium és nitrogén vegyületei azonban épp a csatornázás következtében jutnak rövid úton az ivóvízbe, tehát a gyakorlatban a csatornázás éppen a kitûzött célja ellen hat.

- Tudtommal az ivóvizet az ivóvízhálózatba jutása elõtt (a kutak elõtt) szûrik és fertõtlenítik.

- Valóban így van, de ez is hatástalan az említett mérgekre. A nitrát (és nitrit) közismerten rákkeltó és légzési problémát okozó hatású, a kálium pedig a legkisebb túladagolásban is erõs idegméreg, továbbá csökkenti a szervezet ellenálló képességét.

- A csatornázásért felelõsök miért nem törõdnek ezzel?

- A csatornaépítésbõl sokan jól megélnek. Korábban sok volt a dotáció, a lakosokat is jól „levágták”. Szerintem az önkormányzatok nagyon sok pénzt megtakaríthatnának, ha „teljes körû csatornázás” helyett a házi szennyvízhasznosítást finanszíroznák, és csak ott készítenek közös csatornát, ahol elkerülhetetlen. A korábbi lakossági kutakat szakszerõen el kell tömni, hogy a házi szennyvíz ne szennyezze el az alsóbb vízadó talajrétegeket. Megfelelõ komposztálási és egyéb közegészségügyileg kielégítõ - házi szennyvízkezelési és szennyvízhasznosítási megoldásokkal rengeteg mûtrágya és öntözõvíz takarítható meg.

Tehát a csatornázásoptimalizálással mindenhol, ahol a kertben van megfelelõ növényzet, érdemes és kell is foglalkozni.

BUDAI KULCSÁR JÁNOS (KURIR 1992.03.12., 6. oldal.)

AGROANALÍZIS TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG
Környezetvédelmi- és Gazdaságosság Ellenôrzô Központja
1036 Bp.Lajos u.115.;Telefon és fax: 3-250-6064
Elnök
Balatonfûzfõ, 1992. 08.07.

Iratjel: ATT-070892/7.

Tisztelt Mádl Ferenc Miniszter úr!

Kérem annak kivizsgáltatását az Állami Számvevõszékkel, hogy „A csatornapanama”c. mellékelt cikkben leírt túlcsatornázást az egyes polgármesteri hivatalok tervezik-e. Ha igen, azt meg kell tiltani. A szükséges dokumentumokat a Belügyminisztériumnál, dr. Verebélyi Imre közigazgatási államtitkár úrnak, a BM Önkormányzati Tájékoztató Iroda vezetõje, dr. szabó Lajos javaslata alapjõn, már megküldtem, és közérdekû bejelentéssel, felhívtam nem csak az Õ, hanem a Környezetvédelmi és területfejlesztési Minisztérium vezetõi figyelmét is az ügyre.

Tisztelettel:

Tejfalussy András

Vissza az oldal kezdetéhez