alkotmanylenkei

Jelen alkotmánytervezet oly alapelvek alapján készült , mely semmiféle párt , jelenlegi vagy múltbeli kormány és parlament továbbá érdekcsoport érdekeit nem veszi figyelembe. Nem süthetõ rá az a bélyeg , hogy szerkesztésekor valamely politikai párt vagy érdekcsoport akaratérvényesítését kívánja alkotmányi szintre emelni s az ország népére rákényszeríteni. Szerkesztésekor a Magyar Alkotmányozó Nemzetgyûlést Elõkészítõ Szövetség kizárólag az általános emberi jogviszonyokat és az egyetemes magyar társadalmi és gazdasági érdekeket vette figyelembe azon célból , hogy egy hosszú távra szánt alkotmány tervezetét ajánlja fel népszavazás által történõ elfogadtatásra és törvényerõre emelésre. A jelenlegi állapot az , hogy a mai napig , sõt ezen túl , az új alkotmány törvényerõre emelkedéséig a Rákosi Mátyás diktatúrája által alkotott „alkotmányt” tekintik érvényesnek , sõt az Alkotmánybíróság is e szerint minõsít minden , elbírálásra eléje kerülõ jogszabályt , jogszabálytervezetet vagy jogesetet alkotmányellenesnek vagy alkotmányszerûnek.
Még a jelenlegi országirányitás hatalmi szervei is ( államfõ , parlament és kormány ) egyetértenek abban , hogy alkotmány Magyarországon csak a népakarat érvényesítésével népszavazáson születhet. Ha ezen alapelvet minden kétséget kizárónak tekintjük , ebbõl az is következik , hogy az alkotmányon a legcsekélyebb módosítást is csak népszavazáson lehet jogerõsen végrehajtani.

A Rákosi Mátyás nevével fémjelzett „alkotmány” idegen szovjet fegyverek
árnyékában készült , a népre akarata ellenére rákényszerített alkotmány , azt a nép soha
nem szavazta s nem is szavazta volna meg. Ezt a jogellenesen , mesterségesen
keletkezett alkotmányt s annak parlamenti többséggel , jogellenesen , csoportérdekek
érvényesítésével a népre kényszerített módosításait tekintik érvényben lévõnek s ezt
alkalmazzák a mai napig , de hogyan ?!
Rákosi , ezen csaknem 50 évvel ezelõtti „alkotmányában” az állami tulajdon
mindenhatóságát fogalmazta meg s hajtotta végre erõszakkal a mindenki által ismert
állami tulajdonba vételeket. A legalapvetõbb emberi logika teljes arculcsapása és csõdje ,
hogy ezen állami tulajdoni elvekre alapozott alkotmányra hivatkozással hajtanak végre
1990 óta kártalanításokat és privatizációkat. Kormány és parlament ezt arra való
hivatkozással teszi , hogy Õk a Rákosi féle „alkotmányt” módosították s ezen
kártalanításoknak és privatizációknak az volt a „jogi” alapja. Ha viszont a nép , a
kormány és a parlament véleménye megegyezik abban , hogy alkotmányt és
alkotmánymódosítást csak érvényes népszavazáson lehet hozni , akkor népszavazáson
történt megszavaztatás hiányában jog- és törvényellenesnek kell tekinteni a Rákosi
Mátyás féle „alkotmányt” , annak 1990 óta minden módosítását , az MSZMP szûk
pártcsoportja által az országra kényszerített s 1989 október 23.-án kihirdetett
„köztársaságot” mint államformát , az államfõnek „elnöknek” való megválasztását s
a választás módját , azonkívül az 1989. évi XXXIV.-ik választási törvényt , melyet az
MSZMP egypártrendszere hozott.
Népszavazásnak kell eldöntenie , hogy Magyarország jövendõ államformája
fejedelemség , királyság , kormányzóság , diktatúra , köztársaság vagy más , az emberiség
történelmébõl ismert egyéb államformájú ország legyen-e. A választott államformát kell
az alkotmányba foglalni , s szervezeti felépítését az alkotmányban szabályozni. A
napjainkig folytatódó közjogi rendezetlenség és diktatórikus uralomgyakorlás az oka ,
hogy Magyarországot az Európai Unió nem hajlandó tagjai sorába fogadni. Az ország
Európa-uniós tagságáról az Európa Unió csak udvarias tárgyalásokat folytat anélkül ,
hogy a tényleges tagsági viszony létesítését Magyarországgal komoly megfontolás
tárgyává tenné.
Az alkotmány egy ország legfontosabb közjogi alapjogszabálya , melyet nem lehet
havonta , negyedévenként vagy négyévenként módosítgatni. Azt úgy kell megszövegezni ,
hogy hosszú évszázadokra megalapozza és eleve meghatározza egy népközösség
életének legelemibb alapszabályait , mely alapját képezi egy az illetõ állam ezt követõen
kialakításra kerülõ teljes jogrendszerének , mely ezen alkotmányban szentesített
alaptézisekre épül.
Egy önálló államnak azonban saját nemzeti sajátosságai és hagyományai vannak s
ezeknek érvényesülniük és tükrözõdniük kell az illetõ állam alkotmányában , hogy azt a
nép sajátjának érezze. Ennek érdekében Magyarországnak nem szabad más országok ,
vagy akár az ENSZ , akár az Európa Unió alkotmányára tekintettel lennie alkotmánya
megalkotásakor. Az más lapra tartozik , hogy egy ésszerûen megalkotott alkotmány nem
fog ellentétben állni az említett nemzetközi államszövetségek tágan értelmezhetõ ,
sokszor dodonai alapszabályaival , „costitution”-jaival. Egy új alkotmánynak , hogy az az
általános emberi jogviszonyokon kívül a sajátos magyar viszonyok szabályozója legyen s
abban minden magyar állampolgár a saját érdekeinek érvényesülését lássa , úgy kell
megfogalmazásra kerülni , hogy benne azt az érzetet keltse , mintha azt Õ maga
fogalmazta volna meg a saját szája íze szerint.
Az új alkotmány megszerkesztéséhez nélkülönözhetetlen alapkövetelmény
Magyarország történelmi hagyományaiból és jogtörténetébõl kiindulni. Az emberiség
története folyamán az írott jog és törvényhozás úgy alakult ki , hogy a hosszú idõn át
gyakorolt szokásjogot írásba foglalták. Magyarország államformája a honfoglalás elõtt és
a honfoglalás utáni idõkben szokásjogi alapon fejedelemség , Kr. után 1001-tõl 1921.
november 5.-éig , IV Károly Habsburg származású magyar király detronizálásáig
királyság volt , mely államformának közjogilag megalapozott s ahhoz fûzõdõ
alkotmánnyal biztosított törvényes volta minden kétséget kizáró.
1918. október 30.-án IV Károly király gróf Károlyi Mihályt nevezte ki
miniszterelnöknek , akit egy törvényes közjogi státusz nélküli „Nemzeti Tanács” 1919.
január 11.-én önkényesen , törvényellenesen és közjogilag érvénytelenül „köztársasági
elnök”-ké kiáltott ki akkor , amikor Magyarország törvényes államformája még mindig a
királyság volt. Ezzel létrehozott egy közjogilag lehetetlen állapotot , mégpedig azt , hogy
Magyarországnak , mint törvényes királyságnak , melynek 1916. november 22.-étõl
törvényes , 1916. december 30.-ától megkoronázott királya IV Károly volt , köztársasági
elnökké kiáltatta ki magát a törvények szerint magyar királyságban , melynek a királya
is még élt. Ezt követõen egy közjogilag soha el nem ismert diktatórikusan magát az
ország vezetését jogellenes eszközökkel megszerzõ „katona- és munkástanács” 1919.
március 24.-én Károlyi Mihályt lemondatta s Kun Béla vezetésével kikiáltotta a
közjogilag teljesen illegális proletár diktatúrát , a tanácsköztársaságot akkor , amikor
Magyarország törvényes államformája még mindig a királyság s királya is még él.
Úgy gróf Károlyi Mihály , mint Kun Béla az elsõ világháború utáni zavaros
helyzetet használták ki a törvény és jogellenes hatalomátvételre uralmuk közjogi
legalizálása és legalizáltsága nélkül.
Horthy Miklós alatt az ország államformája közjogilag forma szerint királyság
volt , melynek államfõje kormányzó s mely államfõi tisztséget Hunyadi János , majd
késõbb Kossuth Lajos interregnumok idején gyakorolta.
A második világháború után az elsõ világháborút követõ közjogi káoszhoz
hasonlóan törvényen kívüli , ex lex állapot keletkezett , amikor is 1945-46-ban egy
közjogilag törvényellenes „Nemzeti Tanács” kikiáltotta másodszor is a törvénytelen
„köztársaság”-ot , de annak népszavazáson történõ elfogadtatását meg sem kísérelte ,
ezáltal közjogilag törvénytelen volt ugyanúgy , mint a gróf Károlyi féle elsõ köztársaság.
Sztálin parancsára a szovjet fegyverek kényszerítõ eszközeivel általa hatalomra
juttatott Rákosi Mátyás vezette kommunista diktatúra a nevével fémjelzett
„alkotmánnyal” együtt közjogilag ugyancsak törvényen kívüli volt , melyet a terror
módszereivel kényszerítettek a magyarságra és tartottak fenn. Ezen idegen fegyverekkel
fenntartott terroruralom alóli felszabadítási kísérlet volt az 1956-os forradalom , mely ha
sikerrel járt volna , lehetõvé tette volna egy törvényes és népszavazással szentesített ,
közjogilag elismert államforma bevezetését. Az 1956-os forradalom idegen fegyverekkel
való vérbe fojtása után folytatódott Magyarországon a minden közjogi alapot nélkülözõ
törvényellenes kommunista diktatúra vezetésével hazánk gyarmati állapota 1990-ig.
Ennek a diktatórikus hatalomnak a gyakorlója a szovjet irányítást szolgaian kiszolgáló
MSZMP-s egypártrendszerbeli kormány és parlament , mielõtt törvényellenes , közjogilag
legalizálatlan , diktatórikus , idegen hatalmi kényszerrel fenntartott uralmát átadta volna ,
1989. október 23.-án közjogilag érvénytelenül , a tõle megszokott diktatórikus
eszközökkel a parlament erkélyérõl kihirdette Magyarország új államformájaként a
köztársaságot. Egy jogellenes hatalmat gyakorló maroknyi , hatalmi tébolyban szenvedõ s
attól megrészegült embercsoport a kényszerû hatalomátadás elõtti utolsó pillanatban
tehát a legelemibb közjogi alapelveket felrúgva törvényellenesen meghatározta
Magyarország államformáját és az államfõválasztás mikéntjét , továbbá „végrendeletileg”
az országra „hagyományozta” az általuk szintén jogellenesen hozott 1989. évi
XXXIV.-ik választási törvényt , hogy a jövõben szabad akaratuk szerint manipulálhassák
a választásokat , hogy kedvük szerint a nekik tetszõ vezetõgárdát juttathassák uralomra.
Magyarországot az 1921. november 5.-én történt király detronizálás óta a mai
napig közjogilag el nem ismerhetõ illegális , egymást követõ diktatúrák államformai
keretei között kormányozzák. Idegen parancsuralmak akaratát érvényesítõ s általuk
Magyarországra kényszerített bábkormányok uralkodása alatt , az ország szuverenitásának
érvényesülését kizárta ez idáig az idegen hatalom fegyveres kényszere , mely az illetõ
idegen külsõ hatalom gyarmatává tette az országot s népét ennek a hatalomnak a
rabszolgájává.
1990-tõl a „több párt” rendszer urainak vagy inkább elvtársainak véletlenül-e
vagy tudatosan eszébe sem jutott a volt 1989. évi egypártrendszer utolsó jogellenes
közjogi „törvényeit” megsemmisíteni s az ország szuverenitását a legalapvetõbb közjogi
rendelkezések megtételével helyreállítani.
Az új szuverén magyar demokratikus államot létrehozni s 75 évi közjogi
illegalitást megszüntetni csak az ország új államformájának népszavazáson történõ
megválasztásával lehet , s a népnek kell eldöntenie az államformának megfelelõ államfõ
személyét mily választási szabályok szerint akarja megválasztani s az személy szerint ki
legyen. Mindezek után kerülhet csak sor a népszuverenitást kihangsúlyozó alkotmány
meghozatalára , továbbá , hogy ezt követõen mily választási szabályok szerint kell a
jövõben az államformának megfelelõ államfõt megválasztani.
Az alkotmány törvényerõre emelkedésének feltétele az új alkotmány
népszavazáson történõ elfogadása. Mindaddig , amíg a demokrácia alapkövetelményeinek
megfelelõen ezen közjogi rendezés nem történik meg , az ország feletti minden
hatalomgyakorlás illegális és érvényes törvények hozatalára nem jogosult. Az ilyen
diktatórikus hatalom gyakorlói által hozott „törvények” érvénytelenek.

Mi , Magyarország népe , az Isten és a magyar haza iránti szeretettõl és érte
való felelõsségtudattól vezérelve s attól indíttatva , hogy megvalósítsuk Magyarországon
az igazságosság érvényre jutását , az ország belsõ biztonságának fenntartását , biztosítsuk
a haza védelmét , országunkban az általános emberi jogok érvényesülését , az ország
államformájának egyszer s mindenkorra érvényes és a magyar hagyományoknak
megfelelõ megválasztását népszavazáson , a választott államforma szerinti államfõ személy
szerinti megválasztását népszavazáson , ezentúl elõmozdítsuk az országnak és lakóinak
gazdasági érdekeit , megteremtsük a közjót , a magyar nép mûveltségének
világszínvonalra emelését és ezen színvonalon tartását és fejlesztését , magunk és
utódaink számára népszavazással törvényerõre emeljük és általánosan kötelezõvé tesszük
Magyarország alábbi alkotmányát , mint az ország alaptörvényét.
Ezen alkotmányban foglalt rendelkezésekkel ellentétes bármilyen államhatalmi
szerv által kiadott bármilyen szintû jogszabály ( törvény , rendelet , helyhatósági
szabályrendelet stb. ) érvénytelen és végre nem hajtható.
Jelen népszavazáson megszavazott s ezáltal törvényerõre emelkedett alkotmány
bármilyen módosítása és kiegészítése csak népszavazáson lehetséges és csupán a nép
többségi szavazata által válik érvényessé. Ez az egész magyar nép számára érvényes és
kötelezõ alkotmány részben a magyar nemzeti hagyományokon ( az Árpád fejedelem
idejében érvényes szokásjogon , a Kr. u. 1000-tõl 1945-ig törvényes királyság közjogi
jogszabályain , a Szent Korona tanán , az 1945-tõl a mai napig törvény- és
alkotmányellenes diktatúra közjogi intézkedéseinek semmissé nyilvánításán ) alapul ,
másrészt jelen alkotmányban szabályozza az általános emberi jogokat és
szabadságjogokat ( melyek a világ minden modern demokratikus államának
alkotmányában szabályozásra kerültek ).

1.§. /1/ Minden magyar állampolgár alapvetõ emberi jogai és kötelességei egyenlõk.
/2/ Közhivatalok és azok alkalmazottai , hivatali intézkedéseik során s az állampolgárok
ügyeinek intézésekor különbségtétel nélkül az egyenlõ elbírálás mellett méltó magatartást
kötelesek tanúsítani.
/3/ A közhivatali visszaéléseket külön törvényben szabályozott elbírálás alá kell vonni.
/4/ Idegenek jogait és kötelezettségeit nemzetközi szerzõdések , ilyenek hiányában a
kölcsönösség határozza meg.
2.§. Minden magyar és idegen állampolgárnak joga van az emberi méltóságra , melynek
betartása és betarttatása az állam irányítását végzõknek , hatóságok és hivatalok
alkalmazottainak eljárásaik során elsõdleges kötelessége mindaddig , amíg az állampolgár
és idegen is ugyanilyen magatartást tanúsít.

2. Szakasz : Állampolgári személyes szabadság , cselekvési és hivatás gyakorlási
jog

3.§. /1/ Minden magyar állampolgárnak joga van a személyes szabadságra , ennek
keretében a cselekvési szabadságra , hivatásának megválasztására s annak gyakorlására ,
személyi adottságainak kifejlesztésére és gyakorlására mindaddig , míg cselekvése
hivatásának és személyi képességeinek gyakorlása mások ugyanezen jogait nem sérti , és
az erkölcsi normák és a törvények keretei között marad.
/2/ Az állampolgár hivatásának gyakorlásához külön törvény az abban meghatározott
szakképzettség megszerzését kötelezõvé teheti.
/3/ Az állampolgár cselekvése és hivatásának gyakorlása során jogait mások terhére vagy
kárára nem gyakorolhatja. Másokénál több jogot - az állampolgári jogegyenlõség
megsértésével - magának nem formálhat és nem követelhet. Cselekvésének és
hivatásának gyakorlása során mások testi épségét és egészségét nem veszélyeztetheti, a
környezetvédelem törvényi elõírásait , az ország integritását nem sértheti és nem
veszélyeztetheti , a haza kárára idegen országok számára kémtevékenységet büntetõjogi
következmények nélkül nem folytathat , az erkölcsi normákat nem sértheti meg s
megbotránkozást nem okozhat , az ifjúság megrontására szavai vagy tettei nem
irányulhatnak. Ezek megsértése büntetõ törvénykönyvben szabályozott büntetés és az
általuk okozott kár megtérítésének következményét vonja maga után.
/4/ A törvényellenesen letartóztatott és fogvatartott ártatlan , vagy bíróság által
felmentett , ártatlannak bizonyult személy a hatóságtól , bíróságtól , az õt jogalap nélkül
bevádolt személytõl bírósági ítélet szerinti összegû kártérítésre jogosult. Ilyen esetben az
õt jogtalanul és igaztalanul megvádoló személy , intézkedõ hatósági alkalmazott , bíró
személyi felelõsségét meg kell vizsgálni s ellene külön törvényben meghatározottak
szerint kell eljárni.

4.§. Minden állampolgárnak joga van a gondolat - , tudat - és véleményszabadságra s
annak szóban , írásban és kép alakjában történõ kinyilvánítására televízión , rádión , sajtón
keresztül , vagy akár zárt , akár nyilvános helyen s ebben hatósági intézkedés ( cenzúra )
nem akadályozhatja , amennyiben ezen tevékenységével büntetõtörvényt , vagy mások
véleménynyilvánítási szabadságát nem sérti s mások igaztalan rágalmazásának bûntettét
nem követi el , személyi tisztességét , valamint az ifjúság vallási , hazafias vagy erkölcsi
fejlõdését nem rombolja.
4. Szakasz : Vallásszabadság és a vallás szabad gyakorlása

5.§. /1/ Minden állampolgár vallását szabadon gyakorolhatja a törvényes keretek között
s világnézeti felfogása szabad és sérthetetlen , amíg azt másokra nem kényszeríti s
mindaddig , amíg mások hitbéli és vallási felfogását maga is tiszteletben tartja.
/2/ Vallása szabad gyakorlásában senki mást nem zavarhat , ameddig önmaga és
vallásának hívei az általános emberi jogokat nem sértik és a magyar törvényeket
betartják s tevékenységük a magyar büntetõ törvénykönyvbe nem ütközik.
Bûncselekmény megvalósítása esetén mûködésüket hatóságilag be kell tiltani , s
cégbejegyzésüket törölni ; ha külföldi ( idegen ) állampolgár(ok) , büntetõjogi felelõsségre
vonása s büntetésének letöltése után az ország területérõl ki kell utasítani és örök
idõkre kitiltani.

6.§. A magyar állampolgároknak joguk van fegyvertelenül , bejelentés és engedély nélkül
szabadon a gyülekezésre. Gyülekezési joguk szabad gyakorlásának az ország törvényei
által meghatározott keretek , fegyelmezett magatartás , és a közrend megtartása az
elsõdleges feltétele.

7.§. /1/ A magyar állampolgároknak jogában áll pártokat , egyesületeket és szövetségeket
szabadon alapítani , amennyiben céljuk és tevékenységük nem nemzetellenes , a többi
állampolgár hazafias és hitbeli , vallási érzelmeit nem sérti s nem irányul jelen
alkotmányban rögzített törvényes rend megdöntésére. Ezek a jogi személyek nem
lehetnek fegyveres testületek s cégbírósági bejegyzéssel válnak törvényes jogi
személyekké.
/2/ Jelen alkotmány I. rész 6. szakaszának 7.§.-a /1/ bekezdésében foglalt jogi
személyek tevékenységére és mûködésére a természetes személyek cselekvési és hivatás
gyakorlási szabadságát szabályozó jelen alkotmány I. rész 2. szakasz 3.§.-ának /3/
bekezdésében szabályozott korlátait kell értelemszerûen alkalmazni. Törvényellenes
tevékenységük esetén törvényben meghatározott esetekben azokat meg kell szüntetni ,
velük szemben elkobzásokat kell foganatosítani. Másoknak okozott erkölcsi és anyagi
károkért egyetemlegesen tartoznak kártérítési kötelezettséggel.

8.§. /1/ A levéltitok , a távbeszélés titkossága , a személyi adatok , valamint azok
kezelésének titkossága szavatolt. A törvényhozónak a polgári és büntetõ
törvénykönyvekben kell szabályoznia és biztosítania e jogok védelmét s ezen
alkotmánybeli jogok áthágóinak és megsértõinek büntetését , az eredeti állapot

helyreállítását ( in integrum restitutio ) és ezen jogok megsértõi által azok költségeinek
viselését.
/2/ A levéltitok , távbeszélési titok és a személyi adatok titkossága alól indokolt , külön
törvényben meghatározott esetekben a törvény mentesítést adhat s az arra jogosult
bíróságot és hatóságot kijelöli.

8. Szakasz : Az állampolgárság , az állampolgárság megszerzése , külföldiek
tartózkodása

9.§. /1/ Magyarországon született és az ország területén élõ magyar állampolgárok és
gyermekeik teljes jogú magyar állampolgárok s magyar állampolgárságuktól nem
foszthatók meg. Törvény által elõírt nagykorúságuk betöltésétõl fogva szavazati joggal
rendelkeznek , de törvényben meghatározott esetekben bírói ítélettel ideiglenesen vagy
véglegesen politikai jogaik gyakorlásától és szavazati joguktól megfoszthatók.
/2/ Külföldön élõ magyar állampolgároknak szavazati joguk nincs. Az országba történõ
végleges visszatelepülésük esetén azonban kérelmezés nélkül szavazati jogot kapnak.
Ezek a magyar állampolgárok törvényben meghatározott esetekben bírói ítélettel magyar
állampolgárságuktól és ahhoz fûzõdõ jogaiktól megfoszthatók.

10.§. /1/ Külföldiek magyar állampolgárságot csak külön törvényben meghatározott
esetekben , az államfõ , az alsó és felsõház együttes határozatával szerezhetnek.
Törvényben meghatározott esetekben ezek , bírói ítélettel , szerzett állampolgárságuktól és
ahhoz fûzõdõ jogaiktól megfoszthatók.
/2/ Külföldiek magyarországi tartózkodását külön törvény , nemzetközi egyezmények és a
kölcsönösség határozzák meg.

11.§. Nemére , származására , nyelvére , beszédmódjára ,hazájára , hitére , vallási vagy
politikai felfogására tekintet nélkül mindenki egyenlõ és egyenlõ elbírálásban kell
részesíteni.

12.§. /1/ Minden magyar állampolgár , férfi vagy nõ a törvény elõtt egyenlõ s ügyeik
intézése során egyenlõ elbírálásra jogosult.
/2/ A magyar állampolgárokat bírói , államigazgatási szerveknél , telekkönyvi hivatali
eljárásaik során ügyvédi közremûködésre nem lehet kötelezi.
/3/ Egy állampolgár sem fenyegetheti a másikat büntetõjogi következmények nélkül.
Büntetés kiszabására a büntetõ törvénykönyv rendelkezései alapján csak bíróság
jogosult.
/4/ Az állampolgári jogegyenlõséget sértõ országgyûlési képviselõi mentelmi jogot
törvény , jogszabály nem állapíthat meg és nem adhat.

/5/ Külföldi diplomáciai testületek hivatalos tagjait nemzetközi szerzõdések és
viszonosság esetén , törvény által meghatározott keretek között a mentelmi jog megilleti.

13.§. /1/ Magyar állampolgár külföldi államnak általában nem szolgáltatható ki.
/2/ Magyar és külföldi állampolgárok kiszolgáltatási eseteit külön törvény , nemzetközi
szerzõdések és viszonosság határozzák meg.
/3/ Külföldi állampolgárnak hazájában történt politikai üldöztetése , vagy életét fenyegetõ
veszély miatt a törvényben meghatározott esetekben és hatóságok által , ügyének gondos
kivizsgálását és mérlegelését követõen , indokolt esetben , politikai menedék adható ,
melyre gazdasági okokból hazájukból menekültek nem tarthatnak igényt.

12. Szakasz : Szabad lakhelyválasztás. A lakás , otthon sérthetetlensége

14.§. /1/ Minden magyar állampolgár szabadon választhatja meg lakhelyét az ország
egész területén.
/2/ A lakhely szabad megválasztásának jogát a bûntetõ törvénykönyv szabályaiba ütközõ
cselekmény elkövetése esetében bírói ítélet korlátozhatja , az ifjúsági korúakra a teljes
jogú állampolgárokra érvényes törvényes rendelkezésektõl eltérõen is.
/3/ Törvény által arra felhatalmazott hatóságok elemi csapás , katasztrófa ,
szerencsétlenség , merénylet , járvány vagy annak veszélye , illetve bekövetkezte , háborús
rendkívüli állapot miatt ideiglenes szükség lakhelyeket jelölhetnek ki.
15.§. /1/ A letelepedési helyen birtokolt vagy bérelt lakás sérthetetlen. Védelmét büntetõ
törvénykönyvben elõírt szabályozással kell biztosítani. A lakhely megvédése
törvényellenes behatolók ellen bármilyen eszközzel önvédelemnek minõsül , s büntetése
kizárt.
/2/ Idegeneknek az ország területén tartózkodási jogát s annak feltételeit külön törvény ,
nemzetközi szerzõdések és a kölcsönösség szabályozzák.

16.§. /1/ A tulajdon és annak öröklési joga sérthetetlen , szavatolását és védelmét a
hozzá fûzõdõ önvédelmi joggal együtt a polgári és a büntetõ törvénykönyvekben kell
szabályozni. A tulajdon jogellenes megszerzése , vagy a tulajdon sérelmére elkövetett
bûncselekmény esetén büntetõ törvénykönyvben kell szabályozni a bûncselekmény
elkövetõjével , annak családjával , tettestársaival és az orgazdával szembeni büntetést ,
továbbá az általuk okozott kárnak a sértett részére való maradéktalan megtérítését az
egyetemlegesség alapján s a büntetõ eljárás költségeinek megfizetését. ( In integrum
restitutio )
/2/ A tulajdonjognak és használatának korlátait , valamint közérdekbõl való kisajátítását
külön törvény elõírásai szabályozzák.

/3/ A tulajdonjog kiterjedésének határait , különös tekintettel a vízpart mentén fekvõ
ingatlanokra , a föld mélyére , az ingatlanok légterére , külön törvény szabályai írják elõ.

17.§. Szerzõk és mûvészek alkotásai , felfedezések , találmányok , újítások külön
törvények szabályai szerint jogvédelemben részesülnek. Ezen jogok megsértése a büntetõ
törvénykönyv szabályai szerinti büntetés és teljes kártérítési kötelezettség megfizetésének
következményeivel jár.

18.§. Az ipar és kereskedelem gyakorlása szabad , de ezek gyakorlásához külön törvény
szakképzettség megszerzésének feltételeit írja elõ. Ipari és kereskedelmi jogok
kizárólagos gyakorlását külön esetekben és idõlegesen törvény szabályozza.

19.§. Egyénileg vagy csoportosan , mindenkinek joga van kérelmet benyújtani az arra
illetékes hatóságnak , kormányzati szervnek , képviselõnek , képviselõháznak stb.

20.§. A panasztétel joga magyar állampolgárnak és külföldinek egyaránt biztosítva van.
Mindenkinek jogában áll pert , vagy hatóság elõtti eljárást indítani bármely hatóság
ellen , akiknek hivatalos elõírásai , határozatai jelen alkotmány , törvény vagy egyéb
jogszabály rendelkezéseibe ütköznek , a panasztevõ jogaival vagy érdekeivel ellentétben
állnak. Ez irányú panaszt azon hatósághoz kell címezni és benyújtani , amely a
sérelmezett határozatot hozó , intézkedést tevõ hatóságnak közvetlen felettese s a
panasztevõ , ha szükségesnek látja , panaszával a legfõbb hatósághoz , országos szervhez
is fordulhat.
Elutasító határozatát a legfõbb hatóság köteles megindokolni.

21.§. Aki valamelyik emberi alapjogával visszaél , vagy mások valamelyik emberi
alapjogát sértõ cselekedetet követ el , saját maga is elveszti abbéli emberi alapjogát ,
amellyel visszaélt , vagy amelyet megsértett.

19. Szakasz : Emberi alapjogok ideiglenes korlátozása rendkívüli esetekben

22.§. Törvény , jogszabály , katasztrófa vagy annak veszélye , rendkívüli , valamint háborús
állapot bekövetkezése miatt egyes emberi jogok gyakorlását idõlegesen felfüggesztheti.
II. Rész : Az állam. Az állam feladata , mûködése

24.§. /1/ Magyarország demokratikus berendezkedésû állam. Az ország demokratikus
berendezkedése népszavazás útján szentesített alkotmányon és annak következetes és
szigorú végrehajtásán alapul s amelynek bármilyen módosítása csak népszavazás útján
lehetséges.
/2/ Magyarország államformája , egyszeri népszavazáson eldöntött többségi szavazati
arányú szavazási eredmény alapján :
a./ Magyar Fejedelemség , vagy
b./ Magyar / Alkotmányos / Királyság , vagy
c./ Magyar Kormányzóság , vagy
d./ Magyar Köztársaság , vagy
e./ Magyar Diktatúra.
/3/ A jelen alkotmány 24.§.-ának /2/ bekezdése szerinti valamelyik államformát a
magyar nép szavazati joggal rendelkezõ állampolgárai nyílt szavazás útján
szavazattöbbséggel választják meg.

25.§. Az állam fõ feladata a nép általános jólétének elõmozdítása. Ezen célból az állam
köteles gondoskodni a nép erkölcsi és gazdasági érdekeinek érvényesítésérõl , az állam
fenntartásáról törvényhozó intézmények útján törvények és jogszabályok hozatalával.

26.§. /1/ A teljes államhatalom a magyar népé és a magyar néptõl ered. Ezen jogát a
nép az általa választott államfõre , a két házból álló parlamentre és miniszterelnökre
ruházza. Ezt a jogot egyes jogok és kötelességek törvényi szabályozása tekintetében a
nép saját magának tarthatja fenn , az átruházott jog gyakorlását bármikor , bármely
esetben saját hatáskörébe vonhatja.
/2/ A nép által közvetlenül választott államfõ , miniszterelnök , a parlament két háza
tevékenységükért a népnek , a választók összességének tartoznak felelõsséggel és
állampolgári kezdeményezésre bármikor , azonnal is leválthatók.
/3/ Megbízatásuk lejárta és esetleges leváltásuk után azonnali elszámolási kötelezettséggel
tartoznak és teljes hivatali idejük alatti mûködésük vizsgálat tárgyát képezi , melynek
lezárása után a jelen alkotmány III., IV., V., VI. és VII. részeiben szabályozott
rendelkezések szerint indokolt esetben felelõsségre vonást kell ellenük alkalmazni. Aktív
hivatali mûködésüket sokkal szigorúbb elbírálás alá kell vonni , mint az átlag
állampolgárokét s mivel károkozásuk az egész ország mûködésének minõségére kihat ,
kártérítésre és teljes vagyonelkobzásra is ítélhetõk.
/4/ A nép által választott államhatalmi szerveken és a nép érdekeinek képviseletét
szolgáló helyi önkormányzatokon kívül más önkormányzatok ( társadalombiztosítási ,
betegbiztosítási önkormányzat ) nem alakíthatók és nem mûködhetnek , államot az
államban nem alkothatnak.
/5/ A parlament alsó házának tagjai közszolgálati , közhivatali tisztséget nem tölthetnek
be , állami vagy magánvállalatok tulajdonosai , vezérigazgatói , igazgatói , alkalmazottai
nem lehetnek , ily irányú mûködésük tisztségükkel összeférhetetlen , és választaniuk kell ,
hogy országgyûlési képviselõi mandátumukat kívánják-e megtartani , vagy egyéb keresõ
foglalkozást akarnak-e ûzni. Törvényhozásuk során természetes és jogi személyek és
azok érdekei által befolyásolt hivatali mûködésük esetén választott tisztségüktõl meg
kell õket fosztani , s helyükre a választásokon második legtöbb szavazatot elért jelölt
lép. Károkozás esetén kártérítésre kell õket kötelezni.

27.§. /1/ Minden magyar állampolgár alapvetõ joga az ellenállási jog az állam irányító
szerveinek , általa sérelmesnek ítélt intézkedéseivel szemben. Követelésére az általa
kifogásolt törvények és egyéb jogszabályok felülvizsgálata és esetleges módosításuk ,
kiegészítésük az igazságosság érvényre juttatása érdekében kötelezõ.
/2/ Az államfõ és a felsõház állampolgári engedetlenség hatására a sérelmezett törvény
illetve jogszabály alkotóját új törvény vagy jogszabály hozatalára , az érvényben lévõ
törvény vagy jogszabály módosítására , kiegészítésére utasíthatja.

28.§. A jogszabályok , törvények félreérthetetlen , egyértelmû , egymásnak ellentmondástól
mentes megszerkesztéséért a jogszabályalkotó a felelõs , ellenkezõ esetben fel kell vetni
és megvizsgálni jogszabály alkotásra való alkalmasságát. Ennek megítélése az államfõ és
a felsõház feladata , eseteit külön törvény szabályozza.

26. Szakasz : Jogalkalmazók jogai és kötelességei az általuk alkalmazott
jogszabályok gyakorlati alkalmazása során

29.§. /1/ A jogszabályokat gyakorlatban alkalmazó és végrehajtó bíróknak ,
közalkalmazottaknak és szerveknek a jogszabályok végrehajtása és végrehajttatása során
a jogszabályok betû szerinti értelmezésével szemben az igazságosság elveinek
érvényesítését kell elõnyben részesíteni és érvényre juttatni.
/2/ Amennyiben az igazságosság a jogszabályok betû szerinti értelmezése mellett nem
érvényesülhet , a jogszabály alkalmazónak kötelessége azt a jogszabály alkotójával
közölni. Ez esetben a jogszabály alkotó köteles az általa hozott jogszabályt
felülvizsgálni , módosítani , kiegészíteni , vagy a kifogásolt jogszabályt eltörölni és szükség
szerint új jogszabály hozatalával pótolni.

27. Szakasz : Az állam kötelezettsége a gazdasági tevékenységek elõmozdítására

30.§. Az államnak elõ kell mozdítania a földmûvelés , az ipar , a kereskedelem és a
szolgáltatás világszínvonalon való mûködését , ezen ágazatokban foglalkoztatottak
létszámának és kereseti színvonalának növekedését. Elõ kell segítenie az ezen
ágazatokban dolgozók balesetbiztosítását és a javak kárbiztosítását. A gazdagodás új
forrásainak keresésére kell törekednie , mûködésüket felül kell vizsgálnia.

31.§. /1/ Az állam feladata az ország teljes pénzforgalmának , a forgalomban lévõ
fizetõeszközöknek és közhiteleknek külön törvényben történõ szabályozása.
/2/ Jelen alkotmány 31.§.-ának /1/ bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítése az
államfõ közvetlen felügyelete alatt mûködõ államkincstár feladata.
/3/ Az államkincstár a Magyar Nemzeti Bank ( MNB ) közvetlen irányító és ellenõrzõ szerve.
/4/ Az állam pénzügyeinek kezelését külön törvény szabályozza.

32.§. /1/ Az állam hatalmi szerveinek kötelessége az állam gazdasági egyensúlyát
biztosító , törvényhozás útján szabályozott igazságos és méltányos adórendszer
bevezetése , a kereseti minimumon és az alatt élõk adómentességének szabályozása , a
magasabb gazdasági színvonalon élõk vagy jövedelemmel rendelkezõk arányosabb
adóterheinek elõírása.
/2/ Az állam gazdasági szükségleteinek lehetõ legmagasabb mértékû kielégítésérõl és
fedezésérõl , a közösségi követelményeknek megfelelõ új jövedelemforrások teremtésérõl ,
felkutatásáról az államhatalmi szerveknek kell gondoskodnia.

33.§. Az államhatalmi szervek ellátási , felügyeleti kötelezettségébe tartozó állami feladat
a szegények , árvák , öregek , szellemi és testi fogyatékosok és gyógyíthatatlanok számára
létesítendõ intézmények fenntartása , a betegségi - , öregségi - , munkára alkalmatlansági -
és tûzbiztosítási rendszer mûködtetése.

34.§. Az emberélet és az anyagi javak azonnali cselekvést igénylõ megmentésére az
államnak a mentés céljait szolgáló intézményeket kell létrehoznia , és azok mûködési
feltételeit biztosítani.
32. Szakasz : Kizárólag köztulajdonú , magántulajdon alá nem vonható területek és
ingatlanok

35.§. /1/ Az ország erdõi , vizei s azok külön törvény által meghatározott területû parti
sávjai , közparkjai , közútjai , vasúti és egyéb helyi közlekedési vonalai , középületei ,
temetõi s egyéb , külön törvényben meghatározott területei és ingatlanai sem
természetes , sem jogi személyek tulajdonába nem adhatók , köztulajdonban tartásuk
kötelezõ , bérleti jogviszony rájuk nem létesíthetõ , ennek kötelezõ betartásáért és
betarttatásáért az államfõ , az alsó és felsõház s a miniszterelnök felelõsek s ezen
szabály áthágásáért az elkövetõ személyileg felelõs és teljes vagyonának elkobzása
mellett maradéktalan kártérítésre kell bírói ítélettel kötelezni.
/2/ Jelen alkotmány II. rész 32. szakasz 35.§.-ának /1/ bekezdésében rögzített s ott
meghatározott ingatlan területek használata felett az államfõ , a miniszterelnök vagy
felhatalmazásuk alapján meghatalmazottjuk rendelkezik , kiknek tevékenységéért a
meghatalmazó az általa meghatalmazottal egyetemlegesen anyagilag is felelõs. Ezen
ingatlanok , és azok felépítményeinek megóvása , gondozása és karbantartása a megbízó
és megbízott együttes kötelessége.
Vadászatra és halászatra alkalmas területek kizárólag csak köztulajdont képezhetnek ,
melyek felett a felügyeletet , a vadászati illetve halászati jog gyakorlását , az ezen
jogokat gyakorlók jogait és kötelezettségeit külön vadászati - és halászati törvény
szabályozza.

36.§. A magyar állam tulajdonába kerül a jelen alkotmány II. rész 32. szakaszában
foglalt , kizárólag köztulajdont képezõ ingatlanokon kívül azon magyar vagy külföldi
állampolgár vagyona , aki törvényes örökös vagy végrendelet nélkül halt el , s hagyatéka
gazdátlanná vált. Ezek gondozásának és fenntartásának kötelezettsége azonos a jelen
alkotmány II. rész 32. szakaszában szabályozott ingatlanokra vonatkozó elõírásokkal.
37.§. /1/ Magyarországon a jelen alkotmány II. rész 32. szakaszában felsorolt
ingatlanokon kívül egyéb ingatlanok tulajdonjogát , birtokát csak Magyarországon lakó
magyar állampolgár mint természetes személy , vagy kizárólag Magyarországon lakó
magyar állampolgárokból álló jogi személy szerezheti meg.
/2/ Nemzetközi szerzõdésekben rögzített feltételek mellett vagy kölcsönösségi alapon ,
csak külföldi államok követségei rendelkezhetnek külön törvényben meghatározott s
abban kijelölt ingatlan tulajdonnal.
/3/ Külföldi természetes vagy jogi személy Magyarországon ingatlan tulajdont nem
szerezhet s telekkönyvileg bejegyzett ingatlantulajdonos nem lehet. Ezen rendelkezés alól
az országgyûlés felsõ és alsó házának együttes javaslatára és felterjesztésére csak az
államfõ tehet kivételt.
/4/ Magyarországi ingatlan tulajdont a jelen alkotmány II. rész 32. szakaszában foglalt
ingatlanok kivételével magyar állampolgár a polgári törvénykönyvben foglalt
rendelkezések betartásával szerezhet.
/5/ Magyarországon lakó magyar állampolgár a jelen alkotmány II. rész 32. szakasza
alatt felsorolt ingatlanok kivételével ingatlant kizárólag saját jogon bérelhet bérleti vagy
haszonbérleti jogviszony alapján , melyet albérletbe nem adhat. A szóbeli vagy írásbeli
albérleti jogviszony létesítése semmis , ily esetben a bérlõ köteles az ingatlant a
bérbeadó rendelkezésére bocsátani. Az albérleti jogviszonyt létesítõ bérlõ ellen
büntetõjogi felelõsségre vonást és pénzbüntetést , valamint az albérletbe adásból
származó anyagi hasznának és kamatainak az államkincstár részére történõ befizetési
kötelezettséget kell elõírni s szükség esetén végrehajtást foganatosítani.

38.§. /1/ Az állam szolgáltatási kötelezettségeit a lakossággal szemben , azok
elidegeníthetetlenségét s az állam által való gyakorlásuk módját részletesen külön
törvényekben kell szabályozni.
/2/ Az államnak az állampolgárok igényeit kielégítõ szolgáltatási kötelezettsége a
lakosság energia ( elektromos áram , gáz , lakossági ellátáshoz szükséges bányászati
termékek ) , víz , vasút és úthálózati ellátása és szolgáltatása , posta és távbeszélõ
szolgáltatás , bankrendszer és biztosítási rendszer , szemétszállítás állami mûködtetése és
mûködõképes állapotban tartása , melyek magántulajdonba , bérbe nem adhatók.
/3/ Az államfõ , a miniszterelnök , az alsó és felsõház feladata , kötelezettsége , és
leváltásuk terhe melletti felelõssége az egészségügy , az alap- , közép- , és felsõfokú
oktatási és nevelési intézetek és intézmények fenntartása , legmagasabb ismeretszerzési
szintjének biztosítása , mûködtetése , a szerzett jogú nyugdíjrendszer fenntartása és a
nyugdíjak értékállóságának biztosítása. Ezen szolgáltatási kötelezettségeit az állam magán
természetes vagy jogi személyekre nem háríthatja át , magán - vagy önkormányzati
mûködtetésbe adásuk semmis s jelen alkotmány rendelkezései szerint tiltott és
alkotmányellenes.
/4/ A jelen alkotmány II. rész 38. szakaszának 42.§.-ának /1/ , /2/ és /3/ bekezdésében
foglalt szolgáltatások kiemelkedõen magas szintû teljesítéséért az államfõ , a
miniszterelnök és az alsó és felsõház egyetemlegesen felelõsek. Ebbeli kötelezettségük
teljesítésének elmaradása esetén a nép megbízatásuk lejárta elõtt õket azonnal
lemondathatja , illetve leválthatja , s velük szemben alkotmányszerû és jogos a jelen
alkotmány II. rész 24. szakaszának 27.§.-ának /1/ és /2/ bekezdésében foglalt
állampolgári engedetlenségi jog gyakorlása.

39.§. /1/ Állami jövedék ( regálé ) fizetésének kötelezettsége alá kell vonni külön
törvényekben meghatározott s ezek fizetésére kötelezett termékeket.
/2/ Az államfõ , a miniszterelnök , az alsó és felsõház a jövedéki törvényben elõírt
jövedékbeszedési jogot sem természetes , sem jogi személynek át nem adhatja , bérbe ,
haszonbérbe nem adhatja , annak beszedésére saját hivatali apparátusával köteles , s ez
kizárólag állami feladatkör.
36. Szakasz : Katonakötelezettség

40.§. /1/ A férfiak törvényben elõírt nagykorúságuk betöltésétõl katonai szolgálattételre
kötelesek.
/2/ A katonai szolgálattételi kötelezettség alól orvos által megállapított egészségi
fogyatékosság miatt felmentés jár.
/3/ A katonai szolgálati kötelezettséget meggyõzõdésbeli okokból fegyveres szolgálattétel
helyett kötelezõ katonai szolgálatot pótló katonai egészségügyi , gazdasági hivatali ,
élelmezési stb. szolgálati kötelezettség tejesítését a honvédelmi törvény elõírásai szerint
kell alkalmazni. Ezen katonai szolgálatok ellátására a honvédelmi törvényben elõírt
esetekben nagykorú nõket is lehet katonai szolgálattételre kötelezni.
/4/ Egészségügyi vagy egyéb okokból felmentettek polgári vagy légvédelmi kiképzés
után a polgári vagy légvédelemi szervezet keretei között kapnak beosztást a
honvédelemi törvény rendelkezései szerint.
/5/ Az általános katonai szolgálati kötelezettség alól a honvédelmi törvény
nélkülözhetetlen , fontos állami vagy egyéb beosztást ellátók számára az õket alkalmazó
szervek indokolt kérelmére idõleges felmentést adhat.

41.§. /1/ Az oktatási törvény szerint iskolakötelezett kort elért kiskorúak iskolai
oktatásra kötelezettek.
/2/ Minden szülõ és mindazok , akiknek gyermek(ek) áll(nak) gondozásuk , gyámságuk
alatt , a gondozásuk alatt álló gyermekek szellemi nevelésérõl , testi gondozásáról
gondoskodni kötelesek , felelõsek hazafias és erkölcsi nevelésükért s a törvényekben
meghatározott esetekben gyámhatósági , bírói , büntetõbírósági eljárás alá kell õket vonni.
Szülõk , gyámok és nevelõk kötelesek gondoskodni a gondozásuk , nevelésük alatt
álló(k) kötelezõ iskolai oktatásban részesítésérõl , az iskolakötelezett korú iskolai
jelenlétérõl.
/3/ A kötelezõ iskolai oktatás szabályait oktatási törvény írja elõ.
/4/ Az oktatási törvényben meghatározott esetekben és szabályainak keretein belül
magánoktatásnak , nevelésnek indokolt esetben helye lehet.
/5/ Az oktatás és nevelésügy kiemelten fontos állami feladat s szigorúan állami
felügyelet alatt áll. Annak hatékonysága , mûködõképessége az állami oktatásügyi
felügyeleti szerveken túl az államfõ és a miniszterelnök elsõdlegesen kiemelt
kötelezettsége és személyes felelõssége.
/6/ A kötelezõ és nem kötelezõ oktatás és nevelésügy szigorúan állami felügyeleti
kötelezettség. A közép - és egyetemi oktatást az államfõ és miniszterelnök
világszínvonalra fejleszteni és azon tartani köteles. Jó képességû és adottságú , de anyagi
eszközöket nélkülözõ kis - , serdülõ - és fiatalkorúak közép - és egyetemi fokú
oktatásban részesítése és ehhez az anyagi feltételeik biztosítása az oktatásügy felett
felügyeletre kötelezettek , az államfõ és a miniszterelnök egyetemleges kötelezettsége.

42.§. /1/ Az egészségügyi intézményrendszer fenntartása és hatékony mûködésének
biztosítása az államfõ , a miniszterelnök , az alsó és felsõház kiemelt feladata , kötelesek
gondoskodni betegellátási intézmények , kórházak mûködtetésérõl és ezek anyagi és
gazdasági alapjairól , ebbeli kötelezettségeiket és felelõsségüket önkormányzatra , egyéb
szervre nem ruházhatják át.
/2/ Az egészségügy keretébe tartozó állami kötelezettségeket egészségügyi törvényben
kell szabályozni.
/3/ Az egészségügyi törvényi szabályozás körébe tartozik a szenvedélybetegek és az
alkoholizmus áldozatainak gyógyítása , gyógyintézmények mûködtetése s a belügyi szervekkel
közösen a munkakerülõkkel szemben foganatosításra kerülõ intézkedések megtétele.

43.§. /1/ A munkavégzés feltételeit , szabályait a munka törvénykönyv és a polgári
törvénykönyv kötelmi jogi rendelkezései szabályozzák.
/2/ A munkatörvénykönyv szabályozási körébe tartozik :
a./ A munkavállalás korhatára , cselekvõképtelen korúak munkavégzési tilalma ,
b./ Nõk és fiatalkorúak alkalmazási feltételei , kizárásuk a különösen
balesetveszélyes és egészségre ártalmas foglalkozások végzése alól , általuk a nagykorú
férfiakéval azonos munkáért járó azonos bérezés szabályozása ,
c./ Állami és magánvállalkozások körében végzett munkák állami felügyeletére
vonatkozó jogi szabályozás ,
d./ A közerkölcsbe és általános erkölcsi felfogásba ütközõ munkákra szakosodott
vállalkozások és ezek körében munkára vállalkozás tilalmi listájának összeállítása ,
beleértve ilyenek külföldi szervezésének tilalmát , azok bûncselekménnyé nyilvánítását s
büntetõ törvénykönyvben kötelezõ szabályozásukat az emberrablástól az önkéntes
munkavállalásig , különös tekintettel ezekbe a fiatalkorúak bevonására ,
e./ A kisebb társadalmi veszélyt jelentõ foglalkozások ( pl.: koldulás ) tilalma s
ilyenek bûncselekményt megvalósító szervezett formában mûködése és mûködtetése ,
f./ Az egyenlõ munkáért egyenlõ bér megállapítás kötelezettségének és a
végkielégítés tilalmának szabályozása a közalkalmazotti munkaviszony létesítésekor.
Magánjogi munkaszerzõdések kötése esetén a szerzõdõ felek végkielégítési kikötései
érvényesek.
/3/ Munkaügyi balesetvédelmi törvény elõírásait kell alkalmazni a
a./ balesetveszélyes ,
b./ egészségre ártalmas munkakörökben foglalkoztatottak védelmét célzó
szabályok , védelmi berendezések kötelezõ alkalmazásának kötelezettségére , azt
elmulasztó munkaadók , vállalkozók vállalkozási engedélyének bevonására , vállalkozástól
való eltiltásukra.
/4/ Törvényi szabályozási kötelezettség alá tartozik a munkaszüneti napok , állami és
vallási ünnepek , a heti pihenõnapok és a rendes évi szabadság elõírási kötelezettsége.
III. Rész : Az államfõ

Az államformát egyszer s mindenkorra , illetve az annak megfelelõ államfõt
népszavazáson kell megválasztani.
1./ Ha a népszavazáson a nép a fejedelemség mint államforma mellett dönt , a
megválasztott fejedelem ezen tisztét életfogytig tölti be.
2./ Ha a nép a népszavazáson a királyság mellett dönt , döntenie kell arról is , hogy a
királyság
a./ örökölhetõ legyen-e , vagy
b./ a király halála után új királyválasztást kell-e kiírni.
3./ Ha a nép népszavazáson a kormányzóságra mint államformára szavaz , a kormányzó
ezen tisztét életfogytig tölti be , halála után új kormányzóválasztást kell kiírni.
4./ Ha a nép népszavazáson a köztársasági államformát választja , arra is választást kell
kiírni , hogy a köztársasági elnök 4 vagy 7 évig maradjon-e hivatalában , melynek letelte
után új köztársasági elnököt kell választani.
5./ Ha a nép népszavazáson államformának a diktatúrát választja , azt is népszavazáson
kell eldönteni , hogy az hány évig maradhat hivatalában.

44.§. Államfõnek és az államfõ helyettesének csak magyar származású , a három
keresztény államvallás - a római katolikus , református , evangélikus - valamelyikének
hitét valló , de vallási felekezetét el nem hagyott Magyarországon született , az ország
területén lakhellyel rendelkezõ , 35 évesnél idõsebb magyar állampolgár választható. Az
államfõ nem lehet politikai párt vezetõje , tagja , vagy elkötelezettje , fegyveres testület
állományának tagja.
45.§. Az államfõ az országgyûlés két házának együttes ülésén hivatali eskütételre
köteles.

46.§. /1/ Az államfõt népszavazás útján a nép közvetlenül választja.
/2/ Az államfõ választás két fordulós.
/3/ Az államfõ választási eljárás elsõ fordulójában a Magyarországon lakó magyar
állampolgárok jelen alkotmány III. rész 40. szakaszának 44.§.-ában elõírt feltételeknek
megfelelõ jelöltek valamelyikére adják le szavazataikat.
/4/ Az államfõ választás három legtöbb szavazatot elért jelöltje második választási
fordulón indul s a közülük legtöbb szavazatot elért jelöltet kell az államfõi tisztségbe
beiktatni.
47.§. Az államfõ helyettesét az államfõ jelöli ki és bízza meg , aki tisztségét arra az
idõre tölti be , amíg az államfõ az államfõi tisztséget betölti.

48.§. Az államfõ tisztségébe iktatása elõtt az alábbi eskü letételére köteles :
„Ünnepélyesen esküszöm , hogy a magyar nép alkotmányát és törvényeit
megtartom , az ország függetlenségét és területi épségét megõrzöm , a nép jólétét és az
ország gyarapodását elõsegítem , mindenkit igazságos elbánásban részesítek. Isten engem
úgy segéljen.”

49.§. Az államfõnek és helyettesének kötelezõ hivatali tevékenysége
a./ az országgyûlés felsõ és alsóháza tagjainak megesketése az alkotmányra és
hogy törvényhozási mûködésük során az általuk javasolt és hozott törvények jelen
alkotmány rendelkezéseivel nem ellentétesek Az államfõ és helyettese a két ház
törvényhozási tevékenységét alkotmányszerûség vagy alkotmányellenesség tekintetében
felülvizsgálni köteles.
b./ az országgyûlés két háza által elõterjesztett törvények mérlegelése , aláírásával
azok törvényerõre emelése vagy elvetése , új törvény hozatalának , az eléje terjesztett
törvénytervezet módosításának és kiegészítésének elrendelése.
c./ joghiányt pótló törvények hozatalának kezdeményezése , az országgyûlés két
házának felszólítása ezen hiánypótló törvények tervezeteinek elkészítésére.
d./ Nemzetközi szerzõdések megkötése vagy elutasítása , meglévõ nemzetközi
szerzõdések hatályának megszüntetése az államfõ kizárólagos joga.
e./ a törvényhozási vagy egyéb jelentõs ügyben az országgyûlés két házával
egyeztetõ tárgyalás kezdeményezése ,
f./ az országgyûlés évi ülésszakának megnyitása ,
g./ külföldi államok újonnan kinevezett követeinek fogadása , megbízólevelük
átvétele ,
h./ a népszavazáson közvetlenül és személy szerint megválasztott felelõs
miniszterelnök és az általa felkért kormánytagok , miniszterek kinevezése , hivatali
esküjük vétele , kinevezési okmányaik átadása , felmentésük ,
i./ a Legfelsõbb Bíróság elnökének és helyettesének , a legfõbb ügyész és
helyettesének , az ország minden szintû bírósági elnökének kinevezése a két ház
együttes javaslata alapján , hivatali esküjük vétele , felelõsségre vonásuk , felmentésük ,
j./ a Legfõbb Állami Számvevõszék elnökének és helyetteseinek ,
k./ a Magyar Államkincstár fõkincstárnokának és helyetteseinek ,
l./ a Magyar Nemzeti Bank elnökének és helyetteseinek ,
m./ a Magyar Állami Televízió elnökének és helyetteseinek ,
n./ a Magyar Állami Rádió elnökének és helyetteseinek ,
o./ a Magyar Hadsereg vezérkarának ,
p./ az Országos Rendõrfõkapitánynak és helyetteseinek ,
r./ az Országos Vámõrség parancsnokának és helyetteseinek ,
s./ az Országos Választási Bizottság elnökének és helyetteseinek ,
t./ az Országos Telekkönyvi Hivatal vezetõjének és helyettesének
kinevezése , hivatalukba iktatása , hivatali esküjük vétele , hivatali mûködésük miatti
felelõsségre vonásuk kezdeményezése , bûncselekmény általuk való elkövetése esetén
ellenük bírósági eljárás kezdeményezése , szükség szerint kártérítés megfizetésére
kötelezés kezdeményezése.

50.§. Az Országos Választási Bizottság az államfõ közvetlen irányítása alatt áll s
elnöke és helyettesei az államfõ közvetlen beosztottai.

51.§. /1/ Az államfõ a magyar hadsereg legfõbb parancsnoka. Azonnali intézkedést
igénylõ hadmûveletek elrendelésére , indítására és folytatására jogosult.
/2/ A hadsereg bevetését elrendeli természeti katasztrófa elhárítására , vagy egyéb
rendkívüli állapot bekövetkezése esetén.
/3/ Általános mozgósítás elrendelésére jogosult.

52.§. A magyar állam külképviseleteinek vezetõit , az egyes külföldi államokban az
országot képviselõ nagyköveteket , követeket , meghatalmazott diplomáciai testületi
vezetõket az államfõ nevezi ki , hívja vissza.

47. Szakasz : Az államfõ katasztrófával sújtott területté nyilvánításának joga

53.§. Vészhelyzet , természeti katasztrófa bekövetkezése miatt az államfõ kötelessége a
rendkívüli állapot elrendelése s az érintett terület katasztrófa sújtotta területté
nyilvánítása.

54.§. Az államfõ hivatali kötelezettségének ellátásáért tiszteletdíjban részesül , melyet
azon idõ alatt , amelyre megválasztották , csökkenteni nem lehet.

49. Szakasz : Az államfõ elmozdítása vagy egyéb okból államfõi tisztétõl való
megválása

55.§. /1/ Az államfõ elhunyta , hivataláról lemondása , vagy hivatalának ellátására
képtelenné válása esetén arra az idõre , amíg az új államfõt megválasszák , az államfõi
tisztséget az államfõ helyettese tölti be.

/2/ Az államfõt el kell mozdítani hivatalából , ha
a./ bûncselekményt követ el ,
b./ államellenes vagy az állam érdekeivel ellentétes , idegen érdekeket kiszolgáló
cselekményt követ el ,
c./ hivatali ténykedését egyes személyek vagy jogi személyek érdekei
befolyásolják a közérdek vagy az igazságosság rovására ,
d./ valamely bíróság ítélethozatalát befolyásolja ,
e./ amennyiben legalább 100.000 választópolgár valamely államfõi tevékenységét
úgy ítéli meg , hogy tisztségébõl el kell mozdítani , hivatalából fel kell függeszteni s az
esetet az országgyûlés felsõházának ki kell vizsgálnia s ha a választópolgárok ellene
felhozott kifogása alaposnak bizonyul , tisztségébõl el kell mozdítani. Amennyiben az
állampolgárok ellene felhozott kifogása koholt , az államfõ leváltását kezdeményezõ
állampolgárokat kártérítés megfizetésére kell kötelezni , s politikai jogaik felfüggesztését
megfontolás tárgyává kell tenni.

56.§. Az államfõt , az államfõ helyettesét és az általa kinevezett tisztségek viselõjének
bármelyikét a felsõ háznak a Legfelsõbb Bíróság ( Kúria ) elnökének elnöklete alatt
megtartott ülésén felelõsségre vonási eljárás során hivatalukból el kell bocsátani
hazaárulás , passzív vagy aktív vesztegetés , egyéb súlyos bûncselekmény vagy vétség
miatt a felsõ ház által történt elitélés esetén.

57.§. A miniszterelnököt a nép népszavazás útján közvetlenül választja az államfõ
megválasztását szabályozó jelen alkotmány III. rész 41. szakasza 46.§.-ában foglalt
államfõválasztás szabályai szerint , azzal az eltéréssel , hogy miniszterelnökké
választásának nem akadálya , ha valamely politikai párthoz tartozik. Választott tisztsége
négy évi idõtartamra szól.

58.§. A jelen alkotmány II. részében foglalt kötelezettségek ellátása , mûködtetése ,
mûködõképességük biztosítása , az országgyûlés két háza által hozott és az államfõ által
aláírt törvényekben foglaltak maradéktalan végrehajtása s az erre legalkalmasabb
miniszterek kinevezése.

59.§. A megválasztott miniszterelnök és az általa kinevezett miniszterek az államfõ
kezébe hivatali eskü letételére kötelezettek , mely után az államfõtõl kapják meg
kinevezési okmányaikat.

54. Szakasz : A miniszterelnök és miniszterei hivatali idejének lejárta utáni eljárás

60.§. A választott miniszterelnök és miniszterei négy évre szóló hivatali megbízatásának
lejárta után új miniszterelnök megválasztására új választásokat kell kiírni , melynek
idõpontja egybeesik az országgyûlési képviselõválasztásokkal.

61.§. Törvény által a közhivatalnokok részére meghatározott fizetési osztályokra és
fizetési fokozatokra osztott fizetési táblázat szerinti elsõ fizetési osztályra meghatározott
havi fizetés.

56. Szakasz : A miniszterelnök és a miniszterek elmozdítása , vagy egyéb okból
hivatalától való megválása

62.§. A miniszterelnöknek és minisztereinek hivatalából való eltávolítására az államfõ
tisztségébõl való elmozdításának vagy egyéb okból való megválásának eseteit kell
értelemszerûen alkalmazni. A miniszterelnök felelõs az általa kinevezett minisztereinek
hivatali tevékenységéért is. Amennyiben a miniszterelnök , vagy valamelyik minisztere a
jelen alkotmány II. részében meghatározott állami feladatkörök ellátására nem alkalmas ,
vagy azt nem a tõle elvárható s az ország érdekeit legmesszebbmenõen szem elõtt
tartó szinten látja el , az országgyûlés két háza által kormányzásával szemben
támasztott követelményeknek hivatali tevékenysége nem felel meg , a két ház ebbeli
felszólítására le kell mondania. Miniszterelnök választásra 30 napon belül új
népszavazást kell kiírni. Az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezetõ gyanánt
megbízható a miniszterelnöki funkció ellátásával , vagy ha a felsõház erre nem tartja
alkalmasnak , ideiglenesen ennek ellátására megbízást ad a képviselõház elnökének. A
miniszterelnök és minisztere(i) elleni eljárás lefolytatására a felsõház jogosult , melynek
során a felsõház elnöki tisztét a Legfelsõbb Bíróság ( Kúria ) elnöke látja el.

63.§. A felsõház 50 felsõházi tagból álló törvényhozó testület.
58. Szakasz : A felsõház tagjainak kiválasztása. A felsõház összetétele

64.§. /1/ A felsõháznak hivatalból tagjai :
a./ a Legfelsõbb Bíróság ( Kúria ) elnöke
b./ a Legfõbb Állami Számvevõszék elnöke
/2/ 48 felsõházi tag kijelölésére az államfõ tanácsadó testülete és az országgyûlés alsó
háza ( képviselõháza ) együttesen tesz az államfõnek ajánlást. Az ajánlottak közül az
államfõ választhatja ki a felsõház tagjait.
/3/ A felsõház tagjelöltjei köztiszteletet és megbecsülést kiérdemelt Magyarország
területén lakó magyar állampolgárok , akik a maguk szakterületének elismerten
kiemelkedõ kiválóságai , elsõsorban a jog , a gyakorlati , alkalmazott gazdaságtudomány ,
egészség és környezetvédelem , a közmûvelõdés és oktatás , nevelés , továbbá egyéb
fontos szakterületen.
/4/ A felsõház tagjainak megbízólevelet mûködésükre az államfõ ad hivatali eskütételük
vétele után.

65.§. /1/ Az államfõ , miniszterelnök leváltása
a./ a nép követelésére
b./ a jelen alkotmány III. rész 49., 50., és IV. rész 56. szakaszában foglalt jogi
eljárás lefolytatásának szüksége esetén , annak rendelkezései szerint.
/2/ A választott országgyûlési képviselõ elleni eljárás levezetése , ügyének elbírálása és
határozathozatal
a./ a nép követelésére képviselõjének leváltására ,
b./ a jelen alkotmány III. rész 50. szakaszában felsorolt általa elkövetett
cselekmény esetén. Az államfõnek javaslattétel mandátumának megvonására.
66.§. /1/ Az alsóház ( képviselõház ) által megszavazott törvénytervezeteket , azok
mérlegelése után
a./ elfogadja ,
b./ kifogásainak közlése mellett módosításra , kiegészítésre , új teljes átdolgozásra
az alsóháznak ( képviselõháznak ) visszaküldi.
/2/ A felsõház az általa elfogadott törvény tervezetét aláírásra az államfõnek megküldi ,
aki jelen alkotmány III. rész 43. szakasza 49.§.-ának b./ pontjában foglaltak szerint jár el.
67.§. /1/ A felsõház összehangolja a törvény és a jogalkotás munkáját. Az alsóházat
felszólítja törvényhozatalra az ország érdekeinek megfelelõ tárgykörökben.
/2/ Kezdeményezi korábbi törvények alsóházi módosításait , kiegészítésüket , egymásnak
ellentmondó törvények hatályon kívül helyezését s helyettük új törvényjavaslat
elkészítését , homályos , értelmetlen törvények semmisé nyilvánítását s helyettük új ,
közérthetõ törvény megszerkesztését.
68.§. Törvények , jogszabályok , társadalmi és emberi jogesetek alkotmányszerûségének
vagy alkotmányellenességének elbírálására a Legfelsõbb Bíróság ( Kúria ) elnökének
elnöklete alatt megtartott ülésén a felsõház jogosult.
60. Szakasz : A felsõházi tag leváltása

69.§. A felsõház bármely tagjának leváltását
a./ a nép kezdeményezheti ,
b./ a jelen alkotmány III. rész 50. szakaszában foglalt valamelyik esetben ellene
a leváltását megelõzõ eljárást le kell folytatni. Ügyét a felsõház és az alsóház tagjaiból
álló bizottság vizsgálja ki és annak eredményét az államfõnek megküldi , aki a felsõházi
tag ügyében határozatot hoz.

61. Szakasz : Az országgyûlés alsóházi tagjai , megválasztásuk. Az ország
választókerületei

70.§. /1/ Az alsóház ( Képviselõház ) tagjait négy évi idõtartamra a nép népszavazáson
választja a Magyarországon lakó magyar állampolgárok közül.
/2/ A országgyûlési képviselõkre , mandátumuk elnyerése után kötelezõ a jelen
alkotmány II. rész 23. szakaszának 26.§.-a /5/ pontjában foglalt összeférhetetlenséget
szabályozó rendelkezés betartása.
71.§. Magyarországot területi megosztással külön törvény választókerületekre osztja. A
választókerületeket úgy kell kijelölni , hogy egy-egy választókerület lakosainak lélekszáma
közel azonos legyen.
72.§ Az országgyûlési képviselõk megválasztását jelen alkotmány VIII. részében foglalt
rendelkezések szerint kell lebonyolítani.

73.§. Az államfõ , a felsõház és az alsóház közös megegyezéssel eldöntik , hogy mi
legyen a szükséges törvények meghozatalának sürgõsségi sorrendje és megbízást adnak
az egyes tárgykörök legismertebb szakértõinek a sorra kerülõ törvényjavaslatok
elkészítésére.
74.§. A szakértõk által elõkészített törvényjavaslatokat az országgyûlés elfogadja , vagy
átdolgozásra visszaküldi a szakértõknek.
75.§. Az alsóház által elfogadott törvényjavaslatot az alsóház elnöke megtárgyalásra és
elfogadásra a felsõháznak megküldi , mely jelen alkotmány V. rész 59. szakaszának
66.§.-a szerint jár el.

63. Szakasz : Az országgyûlési képviselõ megbízatásának megszûnése

76.§. Az országgyûlési képviselõ megbízatása megszûnik
a./ ha a választási ciklus befejezõdik és új választásokat írnak ki ,
b./ ha a választási cikluson belül az õt megválasztó választópolgárok azonnali
leváltását kezdeményezik s bizalmukat tõle megvonják ,
c./ ha jelen alkotmány III. rész 50. szakaszában foglaltak valamelyike miatt
választott tisztségének betöltésére méltatlanná válik. Ez esetben ügyét a felsõház elé
kell terjeszteni , mely a vizsgálat eredményétõl függõen jár el vele szemben.

77.§. /1/ Az önkormányzatok választott tisztségviselõit az önkormányzatok területén lakó
magyar állampolgárok választják a jelen alkotmány VIII. részében foglalt eljárás szerint.
/2/ Önkormányzati választásokat négy évenként kell tartani.

65. Szakasz : Az önkormányzatok és választott tisztségviselõinek feladatai

78.§. Az önkormányzatok és az önkormányzatok választott tisztségviselõinek feladatait
külön törvény szabályozza.

66. Szakasz : Az önkormányzati választott tisztségviselõk megbízatásának
megszûnése

79.§. Az önkormányzati választott tisztségviselõk megbízatása megszûnik
a./ ha a választási ciklus letelik s új választáson új önkormányzatot választanak ,
b./ ha a választási cikluson belül az önkormányzat területén lakó
választópolgárok a bizalmukat tõlük megvonják és azonnali hatállyal leváltják ,
c./ ha jelen alkotmány III. rész 50. szakaszában foglaltak valamelyike miatt
eljárás indul ellenük s választott tisztségük betöltésére méltatlanná válnak.

80.§. /1/ Az államfõválasztást , a miniszterelnök választást , az országgyûlési
képviselõválasztást és a helyi önkormányzati tisztségviselõk választását az Országos
Választási Bizottság hirdeti meg , írja ki és bonyolítja le.

81.§. /1/ Az államforma népszavazáson történõ megválasztásának eredményétõl függ ,
hogy államfõválasztást mily idõközönként kell tartani. A választott államforma szerinti
államfõ megválasztásának idõpontját az államfõ megbízatásának lejárta után 30 napon
belül kell kiírni.
/2/ Az államfõválasztást jelen alkotmány III. részének 41. szakaszában foglalt
rendelkezéseknek megfelelõen kell lebonyolítani.

82.§. /1/ A miniszterelnök megválasztására jelen alkotmány IV. rész 51. szakaszának
57.§.-ában foglalt rendelkezések elõírásai kötelezõk.
/2/ A miniszterelnök négy éves hivatali megbízatásának letelte után 30 napon belül új
miniszterelnök választást kell kitûzni.
/3/ Az új miniszterelnök választás idõpontját az államfõ határozza meg.

83.§. /1/ Az általános országgyûlési képviselõválasztásokat négy évenként kell
megtartani.
/2/ A négyéves országgyûlési ciklus letelte után 30 napon belül az államfõ köteles az
általános országgyûlési képviselõválasztásokat kitûzni.
/3/ Az általános képviselõválasztásokat az Országos Választási Bizottság írja ki az
államfõ által kitûzött idõpontra és bonyolítja le.

84.§. /1/ Az általános országgyûlési képviselõválasztás idõpontjáig az Országos
Választási Bizottság a Magyarországon lakó magyar választásra jogosult állampolgárok
listájának összeállításáról választókerületenként , köteles gondoskodni. Egy választópolgár
a választási kiírásban csak egy választókerület egy lakóhelye szerinti körzetében
szerepelhet , mely rendelkezés megszegése a választás semmisségének következményeit
vonja maga után. A választás semmissége lehet az ország egész területére , egy
választókerületre , vagy egy választási körzetre kiterjedõ hatályú. Az Országos Választási
Bizottság a választás semmisségét köteles kimondani abban az esetben , ahol vesztegetés ,
korrupció a választás tisztaságát kétségessé tette.
/2/ Azokban a választókerületekben , ahol hét , vagy annál kevesebb az induló
országgyûlési képviselõjelöltek száma , a választókerület képviseletét a legtöbb szavazatot
elért jelölt nyeri el.
/3/ Azon választókerületekben , ahol a képviselõjelöltek száma a hetet meghaladja ,
második választási fordulót kell kiírni , melyen az elsõ fordulóban a három legtöbb
szavazatot elért képviselõjelöltre adhatják le a választópolgárok szavazataikat.
/4/ Ha a megválasztott országgyûlési képviselõ meghal , a választókerület
választópolgárai lemondatják , vagy választott hivatali tisztétõl jelen alkotmány III. rész
50. szakaszában foglalt valamely cselekmény elkövetése miatt hivatalától köteles megválni ,
helyére abban a választókerületben , amelynek képviselõje , a választáson második legtöbb
szavazatot elért jelölt lép. A választópolgárok 20 %-ának kezdeményezésére bármely
megválasztott országgyûlési képviselõ megbízását azonnal meg kell szüntetni , ha a
választók 50 vagy annál több százaléka képviselõjük leváltása mellett szavaz. Az
országgyûlési képviselõ betegsége , személyi indokai , vagy egyéb okból tisztségérõl való
lemondása esetén helyére a választáson második legtöbb szavazatot elért jelölt lép.

85.§. A helyi önkormányzati tisztségek választására az országgyûlési képviselõkre
vonatkozó , jelen alkotmány VIII. rész 70. és 71. szakaszaiban foglalt rendelkezéseket
kell értelemszerûen alkalmazni.

86.§. A bírók ítéleteiket a nép által választott magyar államforma nevében hirdetik ki.

87.§. A bíróságok a törvény által elõírt igazságszolgáltatási tevékenységük és eljárásaik
során törvényes hatáskörük és illetékességük határainak keretei között függetlenek s
minden kormányszerv befolyásolása alól mentesek.

88.§. /1/ A bírósági rendszer körében a bíróságokról szóló törvény szabályozási keretein
belül mûködõ bírói testületek és bírók , bírói tevékenységükért felelõs bírókkal
mûködnek , akik ítéleteiket a törvények korlátain belül szabadon , külsõ befolyásolás
nélkül , az igazságosság és a józan mérlegelés és megítélés alapján kötelesek meghozni
s azokért személyes felelõsséggel tartoznak.
/2/ A bírók ítélet-elõkészítési eljárásaik során a tárgyalásokról kötelesek jegyzõkönyvet
felvenni , melyekben a felek nyilatkozatait szó szerint kötelesek rögzíteni s azoknak a
bírók által megfogalmazott tartalom szerinti írásba foglalása megengedhetetlen. A bíró
az iktatástól számított 30 napon belül köteles az elsõ tárgyalást kitûzni.

89.§. /1/ Az alapfokú bíróságok a kerületi , városi , községi bíróságok , melyek elsõ
fokon hozzák meg ítéleteiket.
/2/ A másodfokú bíróságok a törvényszékek az alapfokú bíróságok által hozott ítéletek
másodfokú ítélethozó bírósági szervei. A törvényben meghatározott esetekben elsõ
fokon hoznak ítéleteket.
/3/ A harmadfokú bíróságok a táblabíróságok az alapfokú és törvényszéki bíróságoktól
fellebbezés folytán eléjük utalt ügyekben hoznak jogerõs ítéleteket.
/4/ A legmagasabb rangfokozati bírósági szerv a Legfelsõbb Bíróság ( Kúria )
tevékenységi körét a bíróságokról szóló törvény szabályai határozzák meg.
/5/ Az egyes rangfokozatba tartozó bíróságok a bíróságokról szóló törvényben foglalt
rendelkezések szerint egyesbíróságok vagy bírói hármas illetve ötös tanács szervezeti
formái között mûködnek.

90.§. A különbözõ fokú bíróságok elnökeit a felsõház javaslata alapján az államfõ
nevezi ki hivatali esküjük vétele után , és menti fel õket tisztségük alól , s a felsõház
fegyelmi felelõsségre vonási körébe tartoznak. A bírósági elnökök felelõsek az általuk
kinevezett bírókkal egyetemlegesen a hatáskörükbe és illetékességi körükbe utalt
ügyekben hozott bírói ítéletekért. A bírók felelõsségre vonását és felmentését az egy
illetve több fokozattal magasabb fokú bíróságok végzik , mint amelyhez az eljárás alá
vont bíró tartozik.

78. Szakasz : Bíróságok államigazgatási szervekkel szemben fennálló kötelességei

91.§. Az államigazgatási és hatósági szervek tisztségviselõi hivatalos eljárásaik során és
jogos igények védelme érdekében elvi állásfoglalásért a bíróságokhoz folyamodhatnak.

79. Szakasz : A bírósági elnökök , bírók felmentése

92.§. A bírósági elnököt vagy bírót hivatalából azonnali hatállyal el kell bocsátani a
jelen alkotmány III. rész 50. szakaszában meghatározott cselekmények valamelyikének
elkövetése esetén.

80. Szakasz : A bírósági elnöki , bírói kinevezés alapvetõ követelményei

93.§. A bírósági elnököt , bírót kinevezõ testületnek kötelessége a kinevezés elõtt
meggyõzõdnie arról , hogy
a./ a kinevezésért folyamodó rendelkezik-e bírói vizsgával vagy az alól való
felmentéssel ,

b./ a kinevezését kérelmezõ rendelkezik-e a bírói alapkövetelmények szerint
nélkülözhetetlen igazságérzettel és ítélõképességgel. ( judícium )

94.§. A bíróságok elnökeit , bíróit , bírósági egyéb alkalmazottait a közalkalmazottak
fizetési osztályait és fokozatait meghatározó törvény elõírásai szerint kell besorolni és
fizetésüket folyósítani.

95.§. A közszolgálati , állami , önkormányzati alkalmazottak feladatkörét , hatáskörét ,
illetékességi körét a közszolgálati törvény határozza meg , mely az állam mûködési
területeinek változásával bõvül vagy szûkül , az állam szükségleteinek megfelelõen.
96.§. Az állami- , önkormányzati tisztségek viselõit az arra illetékes állami ,
önkormányzati vezetõknek a jelöltek közül kell kiválasztani és kinevezni szakmai
végzettségük , felkészültségük , gyakorlati tapasztalatuk és jellembeli tulajdonságuk gondos
mérlegelése után. Közalkalmazottnak , állami , önkormányzati alkalmazottnak csak az
ország területén lakó magyar állampolgár nevezhetõ ki.
97.§. Az állami , önkormányzati alkalmazottakat hivatali tisztségük viselése alól
alkalmatlanságuk , vagy jelen alkotmány III. rész 50. szakaszában meghatározott
valamely cselekmény elkövetése miatt el kell bocsátani.
98.§. A közszolgálati , állami , önkormányzati alkalmazottak fizetését a közszolgálati
fizetéseket szabályozó törvény fizetési osztályba és azokon belüli fokozatok
valamelyikébe való besorolás szerint kell megállapítani és folyósítani.
99.§. A közszolgálati , állami , és önkormányzati alkalmazottak kinevezési okmányaik
átvétele elõtt a következõ szövegû eskü letételére kötelesek :
„Esküszöm , hogy hivatali eljárásaim során Magyarország alkotmányát és
törvényeit betartom s a rámrótt feladatokat híven teljesítem. Isten engem úgy segéljen.”

83. Szakasz : A közszolgálati munkakörök hatásköri és munkaköri elosztása

100.§. A választott és alkalmazott köztisztségek viselõi között a közszolgálati
hatáskörök és munkakörök megszervezését , munkamegosztását , valamint a jogi
szabályozást azok átfedéseinek kiküszöbölésére a közszolgálati törvény rendelkezései
írják elõ.

101.§. Az állam , az önkormányzatok , állami szervezetek , intézmények és köztörvényi
alapítványok felelõsek az általuk okozott károkért és szervezeteik hatásköri túllépéseibõl
adódó törvényellenes intézkedéseiért. Ezen károkat okozó közalkalmazottakat ,
cselekményük súlya szerint felelõsségre kell vonni , súlyosabb esetekben állásukból
felfüggeszteni , elbocsátani s ellenük az általuk okozott kár megtérítésére eljárást indítani
és azt velük megtéríttetni , a közszolgálati törvény és a büntetõ törvénykönyv
rendelkezései szerint.

102.§. Azokat , akik törvényellenesen magukat közszolgálati , hatósági alkalmazottaknak
állítva s magukat hamis okmányokkal igazolva a jóhiszemû állampolgárok
megtévesztésével nekik kárt okoznak , a büntetõ törvénykönyvben szabályozott büntetési
tétel kiszabása mellett az ellenük hozott büntetõ ítéletben õket és akik
bûncselekményükbõl hasznot húztak , az általuk okozott teljes kár megtérítésére kell
kötelezni. ( in integrum restitutio )

103.§. A közszolgálati intézményeket , azok feladatkörét és azok ellátásához szükséges
ellátmány biztosítását külön törvény szabályozza.

104.§. /1/ Jelen népszavazáson megerõsített és jogerõre emelt alkotmány , mint
Magyarország alaptörvénye , kihirdetése után azonnal általánosan érvénybe lép és
joghatályos.
/2/ Ezen alkotmány bármilyen kiegészítése vagy módosítása csak népszavazás útján
történhet.

105.§. Jelen alkotmány alkalmazása során annak értelmezésére az országgyûlés
alsóházának kétharmados többséggel hozott határozatát jóváhagyó felsõház és az államfõ
együttes és egybehangzó írásbeli állásfoglalása irányadó és kötelezõ.

106.§. Jelen alkotmánnyal ellentétes bármilyen szintû jogszabály , szabályrendelet vagy
utasítás érvénytelen és azt semmissé kell kinyilvánítani. Azokat a törvényes
rendelkezéseket , melyek jelen alkotmány szellemével össze nem egyeztethetõk , felül kell
vizsgálni , hatályukat megszüntetni és jelen alkotmány szellemében hozott új
rendelkezésekkel pótolni.

107.§. Jelen , népszavazás által jogerõre emelkedett alkotmány végrehajtásáért az
államfõ , a parlament két háza és a kormány felelõs.

Az állam egy bizonyos földrajzi területen megtelepedett s ott élõ népesség , mely
az együttes társadalmi , gazdasági , érzelmi együvé tartozás , boldogulás és önvédelem
elõmozdítására önkéntesen vállalt közös hatalom alatt egyesült azon célból , hogy az
ahhoz tartozó emberi közösség szellemi , erkölcsi , fizikai és anyagi jólétét biztosítsa.
Demokratikus állam kizárólag csak a nép hatalmán alapuló népszuverenitás
alapján szervezõdött államberendezkedés lehet , melyben a legfõbb törvényhozó szerv a
nép.
Az államberendezkedés leglényegesebb alapvetõ szabályait az illetõ állam
alkotmánya foglalja egységbe , melyet egy demokratikus államban a nép népszavazáson
fogad el , ennek folytán az alkotmány módosítása , kiegészítése is csak népszavazás útján
történhet.
Az államforma határozza meg , hogy ki a legfõbb államhatalom birtokosa : az
államfõ-e , vagy az állampolgárok összessége ?!
Abszolút monarchiában az államfõ a legfõbb államhatalom birtokosa.
Alkotmányos monarchiában az államfõ az államhatalomnak csak forma szerinti
birtokosa , melyben a tényleges hatalom a nép kezében van , melyet a nép az általa
választott képviselõk közremûködésével gyakorol. Ebbõl következik , hogy amennyiben a
választott képviselõ nem a nép akarata szerint teljesíti törvényhozói feladatát , a népnek
jogában van akár azonnali hatállyal is megfosztani mandátumától. Az alkotmányos
monarchiában az államfõ megtartja rendelkezési jogát a más államokkal fennálló
viszonyok kialakítása tekintetében ( külügy , hadügy ) s személyében egymaga képviseli
az államot.
Köztársaságban a nép a teljes államhatalom birtokosa , beleértve a külképviseletet
és a hadügyet is.
A diktatúra az abszolút monarchiával szemben nem az állam , hanem csupán a
saját maga érdekeire alapozza a hatalom gyakorlását.
A kormány a végrehajtó hatalom fõ szerve s az országgyûlés által hozott
törvények népakarat szerinti végrehajtása a feladata s amennyiben ebbeli feladatát nem a
nép akaratának megfelelõen látja el , a nép azonnal is leválthatja.
A magyar nép számára most nyílt meg az alkalom arra , hogy saját kezébe
vegye sorsának irányítását és egy népszuverenitáson alapuló demokratikus állam alapjait
rakja le , s jelen 1996. augusztus 20.-án befejezett alkotmányt népszavazáson
szentesítheti , mellyel az ország közjogi viszonyait rendezve kiinduló alapul szolgálhat
egy új igazságos jogrend megteremtésére. Amennyiben pedig ez a jogrend igazságos
törvény és jogszabály végrehajtási rendszerrel párosul , jelen alkotmány egyúttal egy
boldogabb magyar nép virágzóbb Magyarországának alapjait teremtheti meg.

Az 1996. augusztus 20.-án
elkészült „Magyarország alkotmányá”-hoz.
Az 1996 évben szerkesztett
„Magyarország alkotmánya” a népszavazás
szentesítésével emelkedik jogerõre.
Szerkesztése során az egyik fõ
szempont az volt , hogy az Árpád-házi II.
Endre király által Kr. u. 1222-ben
kibocsátott Aranybulla és II. Ulászló király
által jóváhagyott Werbõczy István Kr.
u. 1514-ben szerkesztett
Hármaskönyvének ( Tripartitum )
közjogi törvényrészei messzemenõen
beépüljenek ezen 1996 évi új alkotmány
egyes paragrafusaiba , a XX.-XXI.
évszázad követelményeinek megfelelõ
korszerûsítéssel. Ennek célja az volt , hogy
az 1996 évi magyar alkotmány
Magyarország közjogtörténelmi
hagyományainak folytatója legyen s annak
csíráiból lombosodjék ki s attól senki ne
szakíthassa el , hogy szûklátókörû ,
pillanatnyi egyéni vagy párt , illetve
csoportérdekek ne legyenek elsõdlegesen
meghatározó szempontok s azok ne
érvényesülhessenek a jövõ magyar
alkotmányában.
Szerkesztésekor a másik fõ
szempont az volt , hogy a mai modern
kultúrállamok alkotmányaiba beépített
általános emberi alapjogok az új 1996 évi
magyar alkotmányban is kötelezõ
rendelkezések legyenek , melyek
szabályozása biztosíték arra , hogy
Magyarországot a világ és ezen belül
Európa államai közösségükbe fogadják és
maguk közé tartozónak tekintsék.
Az alábbi táblázat kimutatja , hogy
az 1222 évi Aranybulla és Werbõczy
Tripartitumának fejezetei az új alkotmány
mely részeinek mely cikkelyeibe épültek
bele.

Az Arany-
bulla
cikkelye

Az 1222 évi Aranybulla szó szerinti
szövege

Az 1996 évi új alkotmány rendelkezése
az 1222 évi Arany
bulla szellemében

Rendeljük , hogy a szent király ünnepét
minden esztendõként , ha csak valami nagy
nehéz ügyek gondja vagy betegségünk
meg nem tilt minket , Fehérvárat
tartozzunk megülni.
1.§. És ha mi ott nem lehetnénk , a
nádorispán kétség nélkül ott leszen
érettünk és a mi képünkben minden ember
dolgát meghallgatja és az egész nemesség
valaki akar szabadon oda gyûlhessen.

1996 évi alkotmány II. rész 39. szakasz
43.§. /4/ bekezdés

II.

Ezt is akarjuk , hogy nemes embert sem
mi , sem az utánunk való királyok soha
meg ne fogják vagy meg ne nyomorítsák
valamely hatalmas kedvéért , hanem ha
elõbb perbe hivatott és rendes úton
törvényt láttak rá.

I. rész 2. szakasz 3.§. /4/ bekezdés I. rész 10. szakasz 12.§. /1/ , /3/ bekezdés

III.

A nemesek és egyházak jószágának
szabadságáról.
1.§. Hívatlan sem házokra sem falujokra
nem szállunk.

1. rész 13. szakasz
16.§.

IV.

Ha valamely nemes fiú magzat nélkül hal
meg , birtokának negyed részét leánya
kapja ; a többivel azt mívelje , amit neki
tetszik.
1.§. Ha pedig testamentom nélkül történik
halála, valamely közelebb való atyjafiai vannak ,
azoké legyen , és ha teljességgel semmi
nemzetsége nem volna , a királyra szálljon
birtoka.

VIII.

A nádorispán minden ember dolgában, ki országunkbeli, különbség nélkül itéljen.

I. rész 10. szakasz 12.§. /1/ bekezdés

IX.

XI.

XIII

Országunk bírája , míg a curián leend ,
mindeneket ítélhessen és a curián indult
pert akárhol elvégezhesse.

Ha vendégek , tudni mint jámborok ,
jönnének az országba , az ország tanácsa
nélkül méltóságra ne jussanak.

A jobbágyurak úgy kövessék a király
udvarát , vagy akármerre is úgy járjanak ,
hogy a szegénységet ne fosszák , ne
nyomorgassák.

Továbbá , ha valamely ispán az õ
ispánságának módja szerint magát
tisztességgel nem viselné , vagy az õ vára
népét megrontaná , ebben találtatván , mind
az ország színe elõtt vessék ki tisztébõl
szégyenére és mit elragadott , adja vissza.

Az 1996 évi új alkotmány rendelkezé-se
az 1222 évi Arany-
bulla szellemében

III. rész 40. szakasz 44.§.
V. rész 58. szakasz 64.§. /3/ bekezdés
VI. rész 61. szakasz 70.§. /1/ bekezdés

IV. rész 56. szakasz 62.§.
V. rész 60. szakasz 69.§.
VI. rész 63. szakasz 76.§. b./ és c./ pont
VII. rész 66. szakasz 79.§. b./ és c./
pont

Egész megyét vagy akárminemû
méltóságot örök jószágul vagy birtokul
nem adunk.

Amely birtokot valaki méltó szolgálatjával
szerzett , attól soha meg ne fosztassék.

A várakhoz tartozó jobbágyok szent
István királytól szerzett szabadságuk
szerint éljenek.
1.§. Hasonlatosképen a vendégek is , akár
micsoda nemzet legyenek , azon
szabadságban tartassanak , mely kezdettõl
fogva vagyon nekik engedve.

Továbbá a mi új pénzünk esztendeig
járjon , húsvét napjától húsvét napjáig.
1.§. És a dénárok olyfélék legyenek ,
aminemûek voltak Béla király idejében.

Ha valaki törvény renden elmarasztott ,
senki a hatalmasok közül meg ne
oltalmazhassa azt.

Az ispánok csak az õ ispánságok igazával
éljenek : egyebek , a királyhoz tartozók ,
úgymint cseberpénz , vám , ökrök és a
várak jövedelmének két része is a király
számára legyen.

Továbbá e négy jobbágyurat : tudniillik a
nádorispánt , a bánt , király országbíráját és
királyné asszonyát kivéve , senki két tisztet
ne viseljen.

Az 1996 évi új alkotmány rendelkezé-se
az 1222 évi Arany-
bulla szellemében

2.§. Hogyha pedig mi , vagy az utánunk
következendõ királyok közül valaki ezen
mi szerzésünknek ellene járna valaha , ez a
levél adjon szabad hatalmat mind a
püspököknek , mind más jobbágyuraknak
és országunkbeli nemeseknek mindnyájan
és egyen-egyen jelenvalóknak és
jövendõbelieknek és az õ
megmaradékoknak , hogy mind nekünk ,
mind az utánunk következõ királyoknak
minden hûtelenség szégyenvallása nélkül
ellentállhassanak és ellentmondhassanak
mindörökké.

Az 1996 évi új alkotmány rendelkezé-se
az 1222 évi Arany-
bulla szellemében

Az 1222. évi Aranybulla XXVI.
cikkelyét 1996. évi
megerõsítik az alábbi törvénycikkelyek :
alkotmány

1439. évi V. tv. cikkely : Továbbá , hogy
országunkban idegen V. rész 58. szakasz
és külsõ embereknek , bármilyen
nemzetiségûek és nyelvûek 64.§. /3/
bekezdés
legyenek is , nem fogunk tisztségeket adni.
1.§. És várakat , erõsségeket , határokat ,
birtokokat , hivatalokat , VI. rész 61.
szakasz
nagyobb egyházi javadalmakat ,
báróságokat , ispánságokat és 70.§.
/1/ bekezdés
akármilyen egyházi vagy világi
méltóságokat nem fogunk akár
ideiglenesen akár állandóan külföldieknek
vagy idegeneknek
adományozni , hanem csakis magyar
embereknek.
2.§. És hogy a fõpapok meg bárók ne
tartsanak maguknak II. rész 33. szakasz
külföldi vagy idegen embereket. 37.§.
/1/ bekezdés

1492. évi VI. tv. cikkely : Továbbá ,
hogy midõn Magyar- V. rész 58.
szakasz
országban fog tartózkodni / mármint a
király / a tanácsosokat , 64.§. /3/
bekezdés
kanczellárokat , a kincstárnokot , az
udvarmestereket ,
fõasztalnokot , fõpohárnokot ,
kamaragrófokat a magyarok VI.
rész 61. szakasz
közül vegye és egyáltalán minden felsõbb
és alsóbb tisztségre 70.§. /1/ bekezdés
magyarokat alkalmazzon , a mint ez a
néhai boldog emlékû
fenséges László király úr idejében
is szokásban és
gyakorlatban volt.

Az 1222. évi Aranybulla XXVI.
cikkelyét 1996. évi
megerõsítik az alábbi törvénycikkelyek :
alkotmány

1492. évi VII. tv. cikkely : És amikor
Magyarországnak és az V. rész 58.
szakasz
alája vetett részeknek dolgai és ügyei
forognak szóban , azok 64.§. /3/
bekezdés
fölött másokkal , mint magyar
tanácsosokkal tárgyalásokat és
tanácskozásokat ne tartson és más idegen
embereket és idegen VI. rész 61.
szakasz
nemzeteket az ilyen tárgyalásokhoz és
tanácskozásokhoz ne 70.§. /1/ bekezdés
bocsásson.

1492. évi VIII. tv. cikkely : Az erdélyi
vajdaságot , a székely és II. rész 33.
szakasz
temesi ispánságokat , a szlavón- ,
dalmát- , és horvátországi , 37.§. /1/
bekezdés
valamint a szörényi , nándorfehérvári és
jaiczai bánságokat meg
más véghelyeket és végvárakat ,
úgyszintén a királyi városokat
a királyi felség ne adja és ne
adományozza tisztségül másnak ,
mint magyaroknak , még pedig csak jól
érdemesülteknek.

1492. évi IX. tv. cikkely : A birtokok
és birtokjogok nem II. rész 33. szakasz
idegenek , hanem csak az ország jól
érdemesült és Magyar- 37.§. /1/
bekezdés
ország koronájának alávetett lakosai
részére adományozandók ,
érdemeikhez és szolgálataikhoz képest.

Werbõczy István Hármaskönyve ( A
Magyar Tudományos Akadémia által
gondozott harmadik kiadás , 1894 ) és
jelen alkotmány részei közötti kapcsolatot
az alábbi táblázat mutatja.

Fejedelmünk minden báró úrnak és
mágnásnak , az ország többi nemeseinek és
birtokosainak igazi és törvényes utóda ,
abban az esetben , ha valamelyikük
örökösök és maradék nélkül halna el.
1.§. Mert azoknak összes fekvõ jószágai
és birtokjogai a jelzett átruházás erejénél
fogva , eredetileg Magyarország szent
koronájától függenek és törvényes
birtokosuk magvaszakadtával mindig
ugyanerre is néznek és háramlanak.

2.§. Ez oltotta belénk azt a rég
törvényerõre emelkedett szokást , hogy
minden egyedülálló és magára maradt
személy , a kinek igazi és törvényes
örököse nincsen , birtokjogairól királyi
jóváhagyás nélkül nem rendelkezhetik.

Werbõczy István Hármaskönyve
Második rész , 3. cím : Kik alkothatnak
törvényeket és statútumokat

Immár azt a kérdést veszem fejtegetés alá
: vajjon a fejedelem törvényeket
statútumokat önmagától alkothat-e , avagy
a nép beleegyezésének is szükséges
hozzájárulnia ?
1.§. Mire nézve meg kell jegyeznünk ,
hogy jóllehet hajdan , a midõn a magyar
nemzet még pogány módra élt és nem
király , hanem vezér és kapitányok
igazgatása alatt állott , akkor a
törvényhozásnak és rendelkezésnek minden
hatalma ezeknél vala.
2.§. De minekutána a katholikus hitre
tértek és maguknak önként királyt
választottak , úgy a törvényhozásnak , mint
bármely birtok adományozásnak és minden
bíráskodásnak hatalmát és jogát az
uralkodással és kormányzással együttesen
ez ország szent koronájának , melylyel
Magyarország mindenik királyát
megkoronázni szokták , joghatóságára és
következésképen a mi törvényesen rendelt
fejedelmünkre és királyunkra ruházták át.
És így ettõl fogva a királyok a
törvényeket a nép összehívása és
megkérdezése mellett kezdették alkotni , a
mint ez korunkban is történni szokott.

1996 évi alkotmány II. rész 23. szakasz
26.§. /1/ bekezdés III. rész 43. szakasz
49.§. a./ és b./ pont
V. rész 59. szakasz 66., 67. és 68.§.-ai
VI. rész 62. szakasz 73., 74. és 75.§.-ai

Werbõczy István Hármaskönyve
Második rész , 3. cím : Kik alkothatnak
törvényeket és statútumokat

3.§. A fejedelem mindazáltal egyedül a
maga akaratából és önkényesen ,
kiváltképen az isteni és természeti jogot
sértõ dolgokban és az egész magyar
nemzet régi szabadságának ártalmára
semmit sem rendelhet ; hanem össze kell
hívnia és megkérdeznie a népet ; ha vajjon
ennek az ilyen törvények tetszenek-e vagy
sem ? a kik ha igennel felelnek , azontúl
az ilyen végzéseket ( az isteni és
természeti jog mindig épségben maradván )
törvényekül tartjuk meg.
4.§. Többnyire pedig , közös megegyezéssel
, maga a nép is elhatároz valamit , a mit a
közjóra hasznosnak ítél és írásban terjeszti
a fejedelem elé , kérvén , hogy erre nézve
neki törvényt adjon és ha maga a
fejedelem az ilyen végzéseket elfogadja és
helyben hagyja , akkor az törvényerõre
emelkedik s azonnal törvénynek kell
tekintenünk.
5.§. Mégis mindezeket nem a nép , hanem
különösen a fejedelem statútumainak
mondjuk azért , mert ha a fejedelem
beleegyezése és megerõsítése mindkét
esetben azokhoz nem járul , eme
rendeleteknek semmi ereje nem leszen.
Mindazáltal általános néven eme
rendeleteket igen gyakran az ország
végzeményeinek nevezzük.

1996 évi alkotmány II. rész 23. szakasz
26.§. /1/ bekezdés III. rész 43. szakasz
49.§. a./ és b./ pont
V. rész 59. szakasz 66., 67. és 68.§.-ai
VI. rész 62. szakasz 73., 74. és 75.§.-ai

5.§. Éppen úgy a különbözõ vármegyék is a
szántóföldeknek , réteknek , erdõknek , és
egyéb folyóvizeknek õrzése , vagy a
malmoknak állapotja és jövedelme
tárgyában és egyéb hasonló dolgokban , (
sõt a törvényszakoknak és perfolyamoknak
megtartásában , hogy tudniillik a megye
törvényszékén a megyei is-pán elõtt kezdett
peres ügyeket itt rövidebb , amott hosszabb
perrel végezzék ) maguk között józan
tanácskozás után rendelkezhetnek és
statutumokat hozhatnak ugyan , de az
egész ország közönséges végzeményét és
a királyi curia régi és jóváhagyott
szokását , a melyet ( amint mondám ) a
bíráskodásban követni szokott , soha meg
nem sérthetik és velök nem ellenkezhetnek.
Az 1996 évi új alkotmány rendelkezé-se a
Hármaskönyv szellemében

Tudnunk kell továbbá , hogy a védelmet
kétféleképpen érthetjük. Elõször : a test és
személy védelmeképp ; másodszor pedig az
ingatlan vagyon vagy örökségek
megtartásaképp.
1.§. A mi tehát a test és a személy
oltalmát illeti , a védelemnek nyomban és
mielõtt a sértés teljes befejezéshez jut ,
vagy ugyanazon tusa és czívódás folytán
a bûnös tettnek már elsõ hevében kell
történnie és véghez mennie , mielõtt
tudniillik a megtámadó , vagy az , ki az
elsõ ütést mérte , a hely színérõl eltávozott
, mert ha ezután történnék , nem
védelemnek , hanem ( mint elõbb
említettem ) bosszúállásnak neveznõk azt.
2.§. A mi pedig az ingatlan javak és
birtokjogok megtartását illeti : az ezekbõl
kiforgatott nemesnek vagy bármely más
birtokos embernek , országunk régi szokása
( mint már az elsõ részben említettem )
egy egész év leforgását tûzte ki és
engedte meg a végett , hogy jogait
megvédje és ezek fosztogatóját azokból
kidobja , a mely idõ alatt teljes hatalmában
áll magát az elfoglaló és fosztogató ellen ,
a hogy tudja , megvédeni és azt az
elfoglalót ennek jelentékeny kárával és
jogaiból és örökségeibõl kidobni.
3.§. És e részben a fosztogató és
elfoglaló védekezése , bármilyen legyen is
az , nem fog mentségére szolgálni.
4.§. És innen van , hogyha a dolgok és
fekvõ jószágok megtartása czéljából a
védelem bárkit megillet : annak a test és
személy megoltalmazása végett ( mikor
veszedelembe forognak ) sokkal inkább és
nagyobb erõvel szabad magát védelmeznie.
5.§. Mindazonáltal Isten és a lelkiismeret
ítélõszéke szerint minden védekezésnek a
vétlen önvédelem mérsékletével kell
történnie. Hogy pedig a védelem vétlenül
történt , ezt akkor mondjuk , a mikor
valaki vagyonának és személyének
veszélyeztetése nélkül máskép meg nem
védheti , hanem ha azt , a ki õt
megtámadja , vagy megöli vagy
megsebesíti.

Az Aranybulla , az 1439. évi , az
1492. évi törvények , továbbá Werbõczy
István Hármaskönyvének ( Tripartitum )
fent idézett törvényhelyei a Magyar
Törvénytárból ( Corpus Juris Hungarici )
idézett jogszabályok , melyeket a mai napig
nem helyeztek hatályon kívül s ezért ma
is hatályos törvények.
Az 1989. évi XVII. törvény
7.§.-a szerint : „Az alkotmány
elfogadásáról ( megerõsítésérõl )
népszavazás útján kell dönteni.” Ennek az
1989. júniusa óta kötelezõ törvénynek az
Országgyûlés a mai napig nem tett eleget
és ezt áthágta , ezért Magyarországnak
nincs érvényes alkotmánya , a jelenlegi
semmis.

A Magyar Törvénytárat ( Corpus
Juris Hungarici ) , mely Kr. u. 1000-tõl
1873-ig terjedõ idõben a hatályos magyar
törvények gyûjteménye , a magyar
jogtudósok gyûjtötték össze és adták ki ,
mely oly nagyszabású munkának bizonyult
, hogy 1896 évre , az ezeréves (
millenniumi ) évfordulóra nem készültek el
vele s így az 1899 és 1912 években
került kiadásra. Ezen anyag
áttanulmányozásának befejeztével ,
tárgyilagosan le kell vonni azt a
végkövetkeztetést , hogy a magyar közjogi
rendszer nem pártokra épül , ahogy
jelenleg az államhatalom gyakorlását az
egyes politikai pártok a maguk számára ki
akarják sajátítani , párt diktatúrát teremtve
Magyarországon.
Az 1996 évi Magyar Alkotmányban
foglalt rendelkezések szerint történelmi
hagyományokra alapozott indokok alapján
pártokra szavazni a jövõben
alkotmányellenes lesz s minden választott
tisztséget személy szerinti választás útján
kell majd Magyarországon betölteni. Ez
felel meg országunk történelmi közjogi
államberendezkedésének és
hagyományainak. Ez tükrözõdik az 1996.
évi alkotmány államfõ-, miniszterelnök-,
országgyûlési- és helyhatósági
képviselõválasztás rendelkezéseiben. Ez
biztosítja a párt- és csoportérdekektõl
mentes tárgyilagos törvényalkotást
Magyarországon.
A jelenlegi magyar parlament
pártérdekekre alapozza a maga
alkotmánytervezetét s akarja népszavazáson
a magyar népre kényszeríteni. Amennyiben
a magyar nép a parlament ezen
alkotmánytervezetét fogadná el , a jelen
alkotmánytervezettel szemben , maga alatt
vágná a fát s Magyarországból soha
népszuverenitáson alapuló demokratikus
állam nem lenne.