Emlékeztetõ a káliumleadással kapcsolatos (államigazgatási mérési adatok MTA-nál való közös megtekintésen alapuló) tanácskozásról.
RÉSZTVEVÕK:
-dr. Karádi István methabil, egyetemi docens, a Kútvölgyi Klinikai Tömb igazgatója
-dr. Nagy Elemér akadémikus, fizika professzor
-dr. Pannonhalmi Kálmán az MTA Elnöki Titkárság vezetõje
-Tejfalussy András okl. mérnök, az AGROANALÍZIS TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG Környezetvédelmi és Gazdaságosság Ellenõrzõ Központja GMK elnöke
-Varjas András okl. fizikus, a GRADIENS INNOVÁCIÓS LABOR Tudományos Szolgáltató GMK igazgatója
1., Az államigazgatás által elvégeztetett, ad. 4111/84. OÉTI számú mérések adatai a következõ egyszertû káliumhatásokat mutatják:
A szájon át bevitt 0,88 gramm oldott kálisó egészséges felnõtt ember esetén a bevitel utáni 1-4 órában, jól láthatóan a felére csökkentette a vesék vizelet-kiválasztását. Emiatt az ivott 500 milliliter víznek (a kálisó ebben volt feloldva) kb. a fele, a klinikai kísérletnél az emberek szervezetében maradt.
A szájon át ugyanennyi vízzel bevitt 1,76 gramm oldott kálium még fokozottabb mértékben korlátozta a vesemûködést. Láthatóan, emiatt nõtt meg kb. 3/4 óra múltán és kb. 1 teljes órán át tartóan a vérszérum-kálium-koncentráció az 5 mmol/liter (hyperkalaemiát okozó) szint fölé. A mérési adatok ezt mind a 10 felnõtt egészséges embernél igazolták. A mérési ismétlések közötti egyéni eltérések (jól láthatóan) sokkal kisebbek a mért káliumhatásoknál.
2., Az Államigazgatás által elvégeztetett (a Pécsi Orvostudományi Egyetem Belgyógyászati Klinikán 1983. nov.1-én aláírt hivatalos jelentés összefoglaló értékelése szerint) mérés adatai a következõket mutatják.
A szájon át bevitt tablettázott kálisó (a gyomor-bélrendszerben kb. 8 óra alatt oldódó, káliumchlorátum hatóanyagú) tablettái kb. 0,32gramm káliumot tartalmaztak. A 8, vagy több darab tablettától hatból öt embernek fájt a gyomra és egyikük gyomrának nyálkahártyáján "akut gyomornyálkahártyaerózió" keletkezett. Krónikus kezelés során 40 beteg közül öt jelzett gyomorfájásokat. Valószínûsítették, hogy a gyomorfájdalom fellépte összefüggésben van az egyszerre alkalmazott dózis nagyságával. A radiológiai vizsgálatok során megállapították, hogy a tabletták útját általában 12 órán át tudták követni a gyomor-bélrendszerben és ez alatt négy esetben néhány óráig "kitapadtak" a tabletták a gyomor-bélrendszerben.
A kétféle mérés adatainak összevetésébõl, mérlegelés nélkül is, megállapíthatók a következõk:
a./ oldatban, szájon át egy adagban bevitt 0,88-1,76 gramm káliumnál vagy többnél, vesemûködés korlátozással és emiatti hyperkalaemizálódással kell számolni.
b./ ha lassabban oldódó anyag (Kálium-R tabletta) vitte be szájon át a káliumot, a tabletta felületen jelentkezõ koncentrált káliumleadás gyomorfájdalmat okoz. Ez 0,04-0,08gramm/óra káliumleadásnál kb. 12%-os gyakorisággal és 0,32 gramm feletti káliumleadásnál mintegy 83%-os gyakorisággal következett be és 20%-os gyakorisággal mutatkozott a felületi káliumleadás túlzott mértékére visszavezethetõ akut gyomolnyálkahártyaerózió. (A tabletta méretébõl kiszámítható felületen történt a káliumleadás és ez okozhat "helyi hyperkalaemizálódást".)
Közös javaslat:
A szájon át különbözõ formában bevitt káliummennyiségeknél a bevivõ közeg, felszívódási felület, felszívódási gyorsaság egyaránt meghatározó, tehát ezeket mindig definiálni kell. Erre célszerû az IGAZSÁGÜGYI ORVOSSZAKÉRTÕI INTÉZET kijelölése. Fõigazgató: dr. Baraczka Balázs, címe: 1027 Gyorskocsi u. 25.
Budapest, 1998. IV. 1.
KÁLISÓVAL MEGBETEGÍTIK A FÁKAT IS!
Itt kattinthat a mérési adat használati kaibrálási csalások legfõbb (valószínûsíthetõen apartheid) okára és komplex módszertanára!
Itt is kattinthat a "Szex és az Uzsoracivilizáció"-ra!
Itt kattinthat a MAZDAZNAN témára!
Itt kattinthat az ivóvíz desztilálásra!
Vissza a tartalomhoz Nyomtatóbarát változat Vissza az oldal tetejére