AGROANALYSIS SCIENTIFIC SOCIETY (pjt)

Budapest, Lajos u. 115. Hungary 1036 Telefon/fax: 36-1/250-6064, 36-27-380-665

Vissza a nyitólapra / Vissza a fõtémajegyzékre / Vissza az elõzõ lapra

Fõtéma: Dr. Léhmann György irányelveibõl

Kód: ErtelmisegiHitvanyokhozLehmann110903
Kód: Lehman-deviza-jobbik-Na-K-110903email
András Tejfalussy <tejfalussy.andras@gmail.com>

A hitvány független magyar értelmiségnek szánva
3 üzenet

Dr. Lehmann György <lehmann@invitel.hu> 2011. szeptember 3. 9:09
Címzett: "Dr. Lehmann György" <lehmann@invitel.hu>
Gaudi- Nagy Tamás és közöttem történt iratváltás ismertetése után is, és elõtte is kaptam a témához
kapcsolódóan az igazságot megfelelõ mélységben kutató és feltáró olyan levelet, melyeknek alkotója
hozzájárult ahhoz, hogy a levelek tartalmát nyilvánosságra hozzam.

Ennek a hozzájárulásnak - kérésnek - azért teszek örömmel eleget, mert a bennünket körülvevõ hazug világot a
levelek megismerése után hátha Önök is ugyanúgy tisztábban látják, mint én.

Gondolatban pedig a magyar független értelmiséghez küldöm a leveleket azzal az alapos feltevéssel, hogy ha
csak minden századik így gondolkozna és gondolataiért ugy kiállna, mint a levélíró, nem lenne most hazánkban
sem devizaalapu kölcsön probléma, sem egyéb gazemberség.

Bizonyítom azt ily módon, hogy az általam hitványnak tartott független magyar értelmiség felelõs elsõsorban
hazánk jelenlegi állapotáért.

Nem a bankok, és nem is a hatalmon lévõ értelmiség. Õk mindig ilyenek voltak és mindig ilyenek is maradnak,
mint most.

Ime az elsõ levél:

----- Original Message -----
From:
To: 'Dr. Lehmann György'
Sent: Friday, September 02, 2011 4:17 PM
Subject: RE: Döbbenetes! Dr. Gaudi-Nagy Tamás irodájának hozzáállása a devizaalapu hitel problémához
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Elismeréssel tudom csak illetni eddigi munkáját, amirõl leveleibõl értesültem.
Az Ön tiszta logikájú érvelése nagyon hiányzott.
Amit Gaudi Nagy Tamás levelébõl idéz, az sajnos általános, állandó kísérõje mind a
rendszerváltásnak, mind az azt megelõzõ korszaknak.
Nem mintha nem valós problémát emlegettek volna.
Korábbi változatban ezek úgy nézhettek volna ki, hogy legyünk labancok, mert mit
kezdünk a németek nélkül.
Ugyanilyen félelmek vannak a kisantanttól, a globalizmustól, az oroszoktól és önmagunk
gyengeségeitõl.

Sarkosan fogalmazva: a magyar bankrendszert összeomlás nem veszélyeztetheti, mert
az nincsen, üres fikció. Nem kellett volna elfelejteni felépíteni – nem kellett volna helyette
egy csaláson, trükközésen alapuló, az ország irán közömbös sõt ellenérdekelt placebóval.
Az idegenlégiós bankok a magyar bankrendszert nem pótolják, mert a magyar gazdasági
struktúra koncepciója hiányzik, nincs mihez igazodjanak, nincs megépítve az a közeg,
amiben részt kellene vegyenek. Ezért vakrepülésben próbálnak profitot maximálni és kárt okozni.
Nem a szerzõdések semmisek, hanem a rendszer maga. Így aztán mint ama székely mester
pénznyomdája, amely minden lépésre nyomott egy aranypénzt, itt minden mozgolódás vagy éppen
passzivitás csak az adósságunkat növeli. Mert a bankok esetleges semmis szerzõdéseit még Gaudi
meg a Jobbikja sem meri néven nevezni.
Nem a bankok szerzõdéseinek semmissége a probléma tehát, hanem hogy semmi elképzelés
sincsen helyette. A kiölt vágyak, a vágytalan révedezés és örök panasz amolyan jobbikos tirádákat
eredményez, és mint kiderült Gaudinak titkon sincsen álma arról, hogy semmis szerzõdések
helyett egyszer majd reális, értelmes hitelmegállapodásokra legyen képes a magyar bankrendszer,
hátában a PSZÁF-el és ügyfelei közt a legszélesebb lakossággal. Mert végsõ soron nem a
bankoknak vannak ügyfelei, hanem az ügyfeleknek van szüksége bankokra. Nem az ügyfeleket
átverõ, hanem õket, az ügyfeleket kiszolgáló, és alapvetõen ebbõl megélõ bankokra. Tehát nem a
bankoknak kell az ügyfeleket csõdbe szorítani, hanem az ügyfeleknek kellene eldönteni, hogy az
adott bankot elfogadják-e. Õrültségnek hat, amit mondok? Nem. Alkotmányos szinten ez az
alapállás.
Szerintem ezek a szerzõdések semmisek, de nincsen bátorságunk a semmis dolgok
kimondásához. Amint az alkotmányosság terén sem.
A semmisség kimondása egy új helyzet felépítését igényli. Amig a semmis szerzõdéseket, hatalmi
pozíciókat nem nevezzük néven, addig a diktatúra nyúlós árnyékából nem léptünk ki.
üdvözlettel
...................................
===============================
Következzen a második levél:
----- Original Message -----
From:
To: 'Dr. Lehmann György'
Sent: Saturday, September 03, 2011 7:16 AM
Subject: RE: Dr. Gaudi-Nagy Tamás észrevétele, és arra íródott válaszom
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Az alábbi levélváltástt jólesõ érzéssel olvastam.
Megnyugvás, hogy ebben az ügyben a félelmeim (amelyeket osztottam Önnel) erõsebbek
voltak legalábbis Gaudi Nagy Tamás személyes szándékainak valóságánál. Tehát hogy Tamás a
személyes törekvéseivel nem adott alapot ügyvédjelöltje eszerint egyéni meggondolatlan (de
egyébként általánosan ismerõs) állásfoglalására.
Másrészt megjegyzem, hogy Tamás és Morvai Krisztina részérõl azt tapasztalom, hogy általában
alkotmányos kérdésben üdvözlendõk az állásfoglalásaik. Viszont Morvai Krisztina
megjelenésének elsõ heteiben írtam neki levelet, hogy a magyar alkotmány elfojtása szerintem
alapvetõ emberjogi kérdésnek is tekinthetõ, egészen a genocidiális minõsítésig terjedõen. Már
nem írok neki, mert azóta 3 vagy négy megkeresõ levelemre legfeljebb udvarias félmondat
érkezett, én viszont az érdemi eszmecserére tettem javaslatot. Gaudi Nagy Tamással ugyanaz a
helyzet. Szépeket mond, de amikor jeleztem neki, hogy talán hasznosak lennének az
eszmecserék, akkor erre semmiféle válasz nem érkezett. Pedig ha valaki megnézi a
http://www.alkotmanyossagi-muhely.hu/ honlapot, akkor ott nem csak fecsegés olvasható.
Ebben a körben, az alkotmányossági mûhelyben ha nem is kimerítõen, de sok lényegi kérdés
került érthetõen megtárgyalásra, például az alkotmány és alaptörvény fogalmának óvatos külön
választandósága itt született meg (az íratlan alkotmány és írott törvények logikája szerint, vagy
azon definícióval összhangban, hogy az alkotmány a nemzet államalkotó akarata).
Tamástól nem emlékezem válaszra.
Fogalmam sincsen, hogy miért az elzárkózásuk (ami egyébként jól megfelel az
egyetemi-tudományos-politikai elzárkózásnak általában azzal szemben, hogy felkészítõ viták,
elméleti tevékenység folyhasson alkotmány elmélet terén). Lehet, hogy bennem is van hiba,
hiszen a küszöböt nehezen, mondhatni ritkán tudom átlépni. Mindenesetre ezt az alkalmat
felhasználom arra, hogy megpendítsem, kérdezze már meg tõlük, hogy ha láthatóan
markáns véleményük van alkotmányosság és törvényesség ügyében, ami törekvéseinkkel
nem ütközik, akkor mint egy pártoktól független, de érdemi munkát végzett és végezni
szándékozó társasággal miért nem tartanak kapcsolatot? Bárki gazdálkodótól nem irigylem a
brüsszeli utat (Morvai Krisztina kezdeményezése volt), de mi (az alkotmányossági mûhely)
változatlanul csak az ellen-szervezetekben tudjuk lemérni súlyunkat (2006-ban szervezett
Magyarországért egyesület, amelynek a mi nyilvánosságunk szûkítése volt a bevallott létesítési
oka akkor ellenzéki, mára kormányzativá vált parlamenti oldali segédlettel) vagy a hatásunkra
született felemás megoldásokban (lásd alaptörvény nem egyenlõ alkotmány meghatározást el
nem utasító, de igen felemás alaptörvényt és sarkalatos folyományait).
Nem panaszkodni akarok, hanem jelezni, hogy azért annak az ügyvédbojtárnak az elszólása
valamit jelez. Legalábbis azt, hogy ritka a levegõ, ott megférnek ilyen vélemények is a tõlünk való
teljes távolságtartás mellett.
És véletlenül sem mondanám, hogy mi kifogástalanok vagyunk, miránk feltétlenül
szüksége van a magyar valóságnak. De a kép így kerek, és ráadásul aktuális az ügy.
Tisztelettel
.......................................


András Tejfalussy <tejfalussy.andras@gmail.com> 2011. szeptember 3. 11:44
Címzett: "Dr. Lehmann György" <lehmann@invitel.hu>
Másolatot kap: Vona Gábor <vona.gabor@jobbik.hu>, "viktor.orban"
<viktor.orban@parlament.hu>, "jozsef.angyan" <jozsef.angyan@vm.gov.hu>,
Titkos másolat:

Közzétehetõ hozzászólás!
Egyetértek Önökkel. Én is ezt tapasztaltam a Jobbik jogászaival és szakértõivel, az EU-s
képviselõvel kapcsolatban, amikor felkértem õket, hogy írassák rá az étkezési sókra, hogy melyik
szabványos, melyik nem tartalmaz a szabvány által tiltott idegméreg, sejtméreg, allergizáló,
ivartalanító kálisót, s hogy írassák rá a "mûtrágyákra", hogy mennyi bennük az NaCl konyhasó,
pl. a "40%-os kálisó" hamis elnevezésû mûtrágyában 26% NaCl konyhasó is van, a Káli-Kamex
elnevezésûben 19% az NaCl konyhasó stb. Ez EU egyéb országaiban tilos NaCl-dal mûtrágyázni!

A Magyar Sziget rendezvényen Vona Gáborral személyesen is ismertetett országmérgezés,
országrontás ez azzal kapcsolatos tudatos akadémiai csalás konkrét bizonyítékait lásd az
ide- mellékelt 63. Email könyvemben és a www.aquanet.fw.huhonlapunkon.
Verõce, 2011. 09. 03.
(Sydo) Tejfalussy András Béla Ferenc (1-420415-0215) TUDOMÁNYOS RENDÕRSÉG PJT,
2621 Verõce, Lugosi u. 71.

2011/9/3 Dr. Lehmann György <lehmann@invitel.hu>
[Az idézett szöveg el van rejtve]

EmailKonyv63-Kalibralas110816.doc
2631K



 

Itt lehet kattintani a folytatásra!

Vissza a lap kezdetére