Vissza a nyitó lapra /
Vissza a fõtéma jegyzékre
/ Vissza az elõzõ lapraAGROANALYSIS SCIENTIFIC SOCIETY (pjt)
Budapest, Lajos u. 115. Hungary 1036 Telefon/fax: 36-1/250-6064, 36-27-380-665
Vissza a nyitó lapra /
Vissza a fõtéma jegyzékre
/ Vissza az elõzõ lapra
Fõtémakör: KIEMELT SZAVAK
1.
2.
3.
SÓ (Só fogalom)
FORRÁS:
A MAGYAR NYELV
SZÓTÁRA.
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADEMIA MEGBIZÁSÁBÓL
KÉSZÍTETTÉK
CZUCZOR GERGELY ÉS FOGARASI JÁNOS.
M. TUDOM. AKAD. RENDES TAGOK.
PEST,
EMICH GUSZTAV MAGYAR AKADEMIAI NYOMDÁSZNÁL.
1862.
SÓ, fn.
tt. só-t, tb. só-k, harm. szr. ~ja. 1) Szélesebb vegytani
értelemben
öszvetett test, mely alatt közönségesen, az aljaknak (basis)
savakkal
egyesülését értik, noha a legújabb vegytani
elvek szerént ez tisztán nem
minden sóra alkalmazható. 2) Szükebb, és szokott ért.
közönséges
konyhasó, mely ismét vagy kõsó, vagy fõtt
só máskép: kútsó. Sót vágni,
ásni, tárni, õrleni. Sót fõzni. Sóval
enni a kenyeret. Sót tenni az ételbe.
Sót adni a marhának. Nálunk is sóval sóznak.
(Km.). Katonának jól van
dolga, sóra fára nincsen gondja. (Népd.). Õ sem
eszik meg nálam egy
kõsót. (Km.). Átv. élcz, mint a beszéd fûszere,
és csipõssége, honnan
sótalan tréfa, beszéd am. izetlen, élcztelen.
Nyelvünkben a sót és savat a köz nyelvszokás
azonosítani, s egymással
fölcserélni szokta, minthogy ez is, az is bizonyos csipõsségü;
sõt valóban
egy eredetüek is, mert a só nem egyéb, mint az öszverántott
sav; így a
sóska am. savoska, a sónyó tájszokás szerént
am. savanyú; a
székelyeknél sós tej, savanyú tej; savát
borsát megadni valaminek am.
sóját borsát; a sav máskép saj is, honnan
sajtalan étel am. sótalan.
Azonban a tudományos nyelv szabatosság végett helyesen
különböztetést tesz a sav és só között.
A sav latinul acidum, németül
Säure, minden ragozásaiban és származtatásaiban
megtartja alakját:
savat, savak, savon, savért, savig; savik, savó, savít,
savúl, savany,
savanyú, savas, savatlan, savaz stb. s többese is savak. Ellenben
a só
latinul sal, németül Salz, ragozva sót, sók, sóra,
són, sóért, sóig, sóba,
sóban, sóval, sóm, sód, sója stb. származékaiban:
sós, sótalan, sóz,
sózás. Számos nyelvben megvan többé vagy kevésbbé
rokon hangokban,
pl. latinul: sal, görögül: alV, németül: Salz, francziául:
sel, lengyelül:
szol, csehül: szül, finnül: suola, votjákul: sïlal,
slal, vogolul: solvel,
törökül: túz, mongolul: dabuszun stb. V.
4.
MAGMA
magma (gör 1. geol) a Föld kérgének izzón folyó olvadéka , amely tûzhányók kitöerésekor láva formájában kerül felszínre; a vulkáni kõzetek alapanyaga 2. (orv.) pép, üledék.
magmás , magmatikus (gör-lat, geol) 1. ma gmából álló; magmából eredõ 2. a magma által elõidézett, vele kapcsolatos
( Bakos Ferenc: IDEGEN SZAVAK ÉS KIFEJEZÉSEK SZÓTÁRA.Akadémiai Kiadó - Budapest, 1984.)
5.