AGROANALÍZIS TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG PJT
Hungary, 1036 Budapest III., Lajos u. 115., Tel./fax: +36-1-250-6064, +36-27-380-665
www.aquanet.fw.hu, www.aquanet1.net76.net, www.aquanet-apla.atw.hu
E-mail: tudomanyos.rendorseg.pjt@gmail.com,
Rólunk / Tevékenységi kör / Referenciák / Elérhetõségünk / Kezdõoldal
Kód: Földkérdés, állampolgárság, hatalomgyakorlás
I.
Földkérdés, állampolgárság, hatalomgyakorlás
dr. Bene Gábor
írta: Kedves Magyarok! Gondáról csak annyit, hogy
félreértés van, mert Laci is csak arról beszélhet,
amirol Én is írtam az alábbi cikkben! (Olvassátok
el, s biztassátok Halászt!)
Az EU-nak állítólag nincs joga a földjog harmonizációjára !
A minap kaptam hírt, hogy az Országgyulésben Vona Gábor kérdore vonta a miniszterelnököt a földvédelem ügyében, s azonnal vita követte az interneten, s ebbol idézek most:
„Nem tetszik ez nekem, hogy ennyien meg szeretnék "védeni" az én földemet...egyetlen dédunokaként örököltem dédikémtol több tíz hektár földet/erdot a nyugati határszélen, amit most jobb híján - no meg spekuláns megfontolásból is - kiadtam muvelésre (én lassan már öreg vagyok a megmuvelésére, gyerekeim külföldre pályáznak, nem akarnak itt maradni). Alig várom, hogy megnyíljon a piac, és a valódi kereslet felhajtsa az árakat e téren is, és a néhány km-re lévo földekhez hasonló osztrák áron tudjam értékesíteni.”
Ide vezet az alkotmányos
jogtudat hiánya, amely a hazai értelmiség - ezen belül
leginkább a jogászok és a pártpolitikusok - buneként
nem juthat el a magyarok tömegeihez. Hiszen még ma is, az egykori
egyetemi párttitkár vezethet alkotmányjogi tanszéket,
így a következo jogászgeneráció sem tud majd
felkészülni a valóságos magyar alkotmányból.
Ezért ne is csodálkozzunk azon, amit a fenti „földtulajdonos”
így írt le a vita hevében:
Milyen - nemzeti érzés alapú - jogon is szeretne ebben
engem bárki is korlátozni, hogy a saját tulajdonomat
annak adjam el, aki többet ad érte (esetleg egy osztrák
földmuvelo)?
Eloször meg kellene érteni ennek a szerencsétlennek,
hogy oseink nem véletlenül nem beszéltek soha földtulajdonról
(mert azt a Teremto a nemzetnek adta), de annál inkább beszéltek
a birtoklásról, amit viszont a jogok és kötelezettségek
egyensúlya terhelt, s nem volt sokáig eladható. Ráadásul
a birtokos gyermekei nem örökösök voltak, hanem birtokostársak.
Márpedig birtokostárs nem hagyja ott a birtokát azért,
hogy elmenjen más országba mosogatni! A fentiekbol sajnos logikusan
következik a materialistává nevelt földmívesivadék
következo kérdése, amely nem a megmaradás, az osi
értékekhez való ragaszkodás felé mutat:
Ettol most hazaárulónak kellene éreznem magam?"
Erre a rövid kérdésére a rövid válaszom:
IGEN!
A hosszabb pedig így szól: ha eddig nem érdeklodött
a magyar joghagyomány iránt, akkor itt az ido rá.
A jog ugyanis nem azonos azzal, amit emberek "gyártanak"
az Országgyulésben. Mert annak az alapjai labilisak és
többnyire hamisak. A valódi jog azonban erkölcsi, s alapjai
a Teremtotol valók.
Szerintem éppen azzal kellene a "dédikét"
és minden osünket megtisztelni, hogy eltunodünk azon, hogy
mennyi vér és verejték öntözte azt a földet,
amelyet eddig nem akart egy osünk sem eladni, de muvelni és a
biztonságban élni rajta igen. Mert tudta, hogy nem a pénz
számít!
A vitában többen megnyilatkoztak. Pl. „KISPAL” szépen
fogalmazott: "Olyan politika kell, ahol nem eladni éri meg, hanem
termelni" Én azonban még azt is hozzátenném:
egészséges élelmiszert termelni mindig megéri,
hiszen a Teremto nem a profit kedvéért, hanem a közjó
szolgálatáért bízta ránk a termoföldet.
S egyedül a föld biztosít jövot egyénileg is
a népünknek.
Végül a legfontosabb:
Az Országgyulés Alkotmányügyi, Igazságügyi
és Ügyrendi Bizottsága által kiadott tanulmánykötet
146-ik oldalán szerepel Stathis Banakas (az összehasonlító
jog, angol professzorának) egy érdekes gondolata: "Az Egyesült
Királyság Magyarországhoz hasonlóan az EU tagja,
de a földtörvény kívül esik az EU hatáskörén,
ami annyit jelent, hogy az EU-nak nincs joga a földjog harmonizációjára....a
föld kulcsfontosságú a szuverenitás szempontjából.
Nem lehet állam föld nélkül, de föld nélkül
szuverenitás sem lehetséges"
A kötet nem a nyilvánosságnak készült, hanem
a képviseloknek, s a 176. oldalán én képviselem
a Szövetséget. Címe egyébként "Történelmi
tradíciók és az új Alkotmány", s nekem
az a rossz érzésem támadt, hogy talán azért
akarják pártpolitikusaink egy része a földjog harmonizációját,
hogy véglegessé váljon a Magyar Állam megszunése?
Hiszen Banakis professzor szerint semmi sem kötelez minket a földjog
harmonizációjára, hacsak nem történt elozetesen
valami nagy hazaárulás, már a csatlakozási tárgyalásokon,
vagy még elotte.
Mivel az EU kérdésben kétségkívül
Halász József a legtájékozottabb a nemzeti oldalon,
így a Magyarok Szövetsége nevében Ot kérjük
fel arra, hogy fejtse meg ezt a rejtélyt.
Válaszát várja, nemzetépíto Szövetségünk
minden tagja.
Honfélto szeretettel: Dr. v. Bene Gábor
____________________
dr. Halász József írta:
Köszönöm Gábor a bizalmat.
1. Termoföld
kérdése
Kicsit áttekintést kell adnom az EU-csatlakozásunkat
elokészíto idotol kezdve.
Amikor a konföderációnak tekintheto Európai Gazdasági
Közösségrol a föderatív EU-ra áttérést
elokészítették, látni lehetett, hogy a termoföld
tulajdon- és birtokviszonyának átalakítási
lényeges szempont lesz. Tanka Endre ekkor jött haza Brüsszelbol
- szerintem nem akart ebben a gazemberségben részt venni.
A Római Szerzodés aláírása volt az a lépés,
amivel EU tagságunk fennállása alatt termoföldünk
magyar tulajdon- és birtoklási jogának kizárólagossága
gyakorlatilag megszunt. Idézem a termoföldet "tokésíto"cikkelyt:
II. CÍM: A
MEZOGAZDASÁG
38. cikkely(1) A közös piac kiterjed a mezogazdaságra
és a mezogazdasági termékekkel való kereskedelemre
is. Mezogazdasági termékek a termoföld, az állattenyésztés
és a halászat termékei, valamint az ezekbol közvetlenül
származó félkész termékek.
(2) A közös piac létesítésérol szóló
rendelkezések a mezogazdasági termékekre is vonatkoznak,
ha a 39-46. cikkely rendelkezései másként nem rendelkeznek.
(3) A Szerzodés 2. számú melléklete sorolja fel
azokat a termékeket, amelyekre a 39-46. cikkely rendelkezései
vonatkoznak.
(4) A mezogazdasági termékek közös piacának
muködése együtt jár a tagállamok közös
mezogazdasági politikájának megteremtésével.
(A kiemeléseket én végeztem - HJ)
________________________
Ez alól egy
lehetoségünk volt megkísérelni kivonni magunkat:
a csatlakozási szerzodés aláírása elott
hatályba helyezni egy, a magyar föld védelmét szolgáló
földtörvényt, amit "hozott jogként" érvényesíteni
lehetett volna: Erre volt példa - igaz korábban belépett
országok vonatkozásában, így a "hozott jog"
érvényesítése nem feltétlenül precedens
értéku.
Tanka Endre ezért készített egy földtörvény-tervezetet,
aminek a benyújtására kérte az elso Orbán
kormányt, de az nem volt hajlandó ezt a lépést
megtenni.
Amíg Magyarország az EU tagja, addig tehát a föld
tulajdonjogi szempontból forgalomképes, hiszen a toke része.
Ez sokkal nagyobb veszély, mint aminek látszik: nem pusztán
az adásvétellel történo átruházást
jelenti, hanem a jelzálog érvényesítésének
is tárgya lehet. A jelenlegi IMF-fel kapcsolatos helyzet ezért
rendkívül kényes és ha jóakaratúan
nézzük OV "nem hitelt kérek, hanem biztosítékot"
kijelentését, akkor azt is mondhatjuk, hogy érzi: az
adósságállomány olyan szintet ért el, amikor
annak növelése gyakorlatilag nullára csökkenti a magyar
föld megtartásának esélyét. Ha jól
emlékszem, három vagy négy évvel ezelott Soros
György egy üzenet hozott az IMF-tol: az államadósság
biztosítékaként jelzálogot jegyeznek be a magyar
termoföldre. Az üzenetet megkaptuk, de azóta - legalább
is tudomásom szerint - érdemben nem reagáltunk rá.
Mindenesetre a figyelmeztetési szándék nyilvánvaló.
A jelzáloggal gyakorlatilag forgalomképtelenné válik
a termoföld, de a birtoklási jog gyakorlójának kijelölésére
a jelzálog kezdeményezettje jogosult. A jelzálogjogot
viszont ebben a nem kívánt esetben az IMF gyakorolja.
Itt kell elmondanom a tulajdonjog és a birtoklás joga között
különbség jelentoségét, amirol nem sokat beszélünk.
A tulajdon hasznának jelentos részét a birtokos élvezi,
így nem mindegy, hogy a tulajdonosok körét hogyan szabályozza
a jogrendszer. Itt az egyik alapveto különbség a Szent Korona
Tan és Értékrend között. Mindketto vissza szándékozik
állítani a termoföld tulajdonjogi forgalomképtelenségét,
viszont a Tan megszorítás nélkül terjeszti ki a
birtoklás jogát.
Logikusan - és ebben is azonos a Tan és az Értékrend
- a termoföld birtoklási jogát és a hatalomgyakorlás
(választás és választhatóság) jogát
gyakorlók - lényegtelen kivételtol eltekintve - azonosak.
Ezt nevezik a nyugati civilizáció jogrendszerében állampolgári
jognak, a Szent Korona Tagok jogának pedig a Tanban és az Értékrendben
egyaránt.
A Szent Korona Tagság (vagyis a hatalom- és a termoföld
birtoklási jogok gyakorlóinak köre) meghatározásában
viszont alapvetoen eltér a Tan és az Értékrend.
A Tan megszorítás nélkül kiterjeszto, ami azt jelenti,
hogy gyakorlatilag bárkinek megengedi az állampolgárrá
(Szent Korona Taggá) válást. Az Értékrend
viszont csak az államalapító magyar nemzet és
az államalkotó nemzetek Magyarországon élo tagjait
tekinti a Szent Korona Tagjának, vagyis a hatalomgyakorlás és
a birtoklás jogának gyakorlását korlátozza,
azt kiterjesztve az államalapító nemzet tagjaira, bárhol
élnek a világon.
Ezért nem üres fenyegetés Simon Peresz 2007-es hirhedt
beszéde a birodalomalapításról, amiben kilátásba
helyezte Magyarország felvásárlását. Ehhez
kapcsolódott Zoltai Gusztáv, aki - a Szent Korona szellemében
- megalapozni igyekezett Magyarország bekebelezését,
amikor a 14. Zsidó Nyári Fesztivál megnyitóján
a következot mondta: „elvárjuk azt a többségi
nemzettol, hogy elismerje, mi is országalapítók vagyunk”.
2. Remélem érzékelitek, hogy miért kell az EU-val
egyszerre az IMF-bol is kilépni. (A NATO kilépésünk
biztonságpolitikai jelentoségét - különösen
az afganisztáni események után - gondolom, nem kell külön
indokolni.)
Azt hittem, hogy elolvastátok azokat az írásaimat, amikor
a kilépések lehetoségét mérlegeltem. Sajnos
nem, így ide másolom a Lisszaboni Szerzodés I. részének
50. cikkét: (nem akarom az idot húzni, így csak az (1)
bekezdést)
(1) Saját alkotmányos követelményeivel összhangban
a tagállamok bármelyike úgy határozhat, hogy kilép
az Unióból.
Az Alaptörvény jogosult meghatározni a kilépés
jogosultságának kritériumát. Ezt így teszi
a 8. cikk (3) bekezdés ("Nem lehet országos népszavazást
tartani") d) pontjában: "nemzetközi szerzodésbol
eredo kötelezettségrol;”
A kilépés nem kötelezettség, hanem jog. Ha kötelezettség
lenne a kilépés, akkor nem lenne tagja sem az EU-nak, sem az
IMF-nek, sem a NATO-nak, mert mindenkinek kötelezettsége lenne
kilépni. (Ezt mondtam el az OVB ülésen, falra hányt
borsóként.)
Gonda Lacit talán az tévesztette meg, hogy a LSz. II. rész
11. cikke (amely a polgári kezdeményezést szabályozza
- ami alapján elindítjuk az EU átalakítását
Európai Konföderációvá) csak 2012. április
1-tol érvényesítheto.
Szeretettel, Halász József
___________________
dr. Fórizs Eszter kérdése:
Kedves Józsi!
Ezt nem értem: "Ha kötelezettség lenne a kilépés,
akkor nem lenne tagja sem az EU-nak, sem az IMF-nek, sem a NATO-nak, mert
mindenkinek kötelezettsége lenne kilépni."
Azt sem értem, hogy a zsidók, cigányok, stb, akik nem
államalapítók, azok miért nem lehetnek föld
birtokosok, ha a földet úgy sem adhatják el, és
jelzáloggal sem terhelhetik meg, és amúgy maqyar állampolgárok
(is).
Üdvözlettel: Eszter.
____________________
dr. Halász
József válasza:
Kedves Eszter!
A kötelezettség azt jelenti, hogy a kötelezettségként
meghatározott tevékenységet minden mérlegelés
nélkül végre kell hajtani. Tehát, ha a kilépés
kötelezettség lenne az EU-ban, az IMF-ben és a NATO-ban,
akkor mindenkinek mérlegelés nélkül ki kellene lépnie.
A kötelezettségek teljesítésének és
a jogok gyakorlásának összhangja feltétele az emberek
egy és ugyanazon szabadsága érvényesülésének
egy államon belül, és az államok egy és ugyanazon
szabadsága érvényesülésének az államok
szövetségén belül.
Magyarország és az EU kapcsolatában ez azt jelenti, hogy
mi teljesítjük kötelezettségünket az EU-val szemben,
és ezzel jogosultak vagyunk arra, hogy jogainkat is gyakoroljuk - így
a LSz I. rész 50. cikkében meghatározott kilépési
jogunkat is -, azért, hogy egy és ugyanazon szabadságot
élvezzünk a többi tagországgal.
Az államalapító nemzet fogalma azt jelenti, hogy egy
állam domináns értékrendjét meghatározó
nemzet. Ez ellentétes a nyugati civilizáció kozmopolita
(a másik diktatúraformában használt neve szerint:
internacionalista) szemléletével. Ezeregyszáz év
utáni ismételt alkalmazásának jogosságát
a jelenlegi helyzet igazolja (ld. a megoldatlan nemzetiségi kérdést
szinte minden EU országban, ami a flamand-vallon ellentéttel
Belgiumban állam-felbomlással fenyeget, de mondhatnám
a trianoni utódállamok szétesését is).
Zoltai követelése, hogy a zsidóságot fogadjuk el
országalapítónak (ezt a kifejezést o használta,
az államalapító szinonimájaként) veszélyes
és megvalósíthatatlan, mert a zsidó értékrend
- a Tórából következtetve - a gyulöletre épít,
míg a magyar (a Szent Korona Értékrend szerinti) a szeretetre.
(Ezért álságos a zsidó értékrendet
ténylegesen támogató zsidókeresztény elvet
valló Szent Korona Tan "szeretet"-hirdetése.)
Az államalapító nemzet fogalma meghatározza azt
is, hogy egy ország területén melyik nemzet tagjai élhetnek
államalkotó (hatalomgyakorló és a termoföld
birtokosi joggal rendelkezo) nemzetként, tagjai pedig állampolgárként
(Szent Korona Tagként).
Kmetty János Szent Korona Értékrenddel azonos meghatározása
szerint az államalkotó nemzetek elfogadják az államalapító
nemzet értékrendjét (vagyis kultúrájuknak
helyet találnak egy másik nemzet hatáskörébe
tartozó területen, amely államot alapított, más
szóval a hatáskörébe tartozó területen
érvényesíti és védi az értékrendje
szerint élok érdekeit.)
Az államalapító és nemzetek (vagyis a Szent Korona)
tagjai kizárólagosan gyakorolják a nyugati civilizáció
szóhasználata szerinti állampolgári jogokat, vagyis
csak ok az "állampolgárok".
A cigányok nem államalapítók, de államalkotók
(II. Zsigmond 1432-es betelepedési pátense óta), vagyis
kultúrájuk szerinti életteret találtak a Szent
Korona Országa területén, ezzel elfogadták a domináns
(vagyis államalapító) nemzet értékrendjét.
Ebbol eredoen termoföldet birtokolhatnak.
A liberális-kapitalista rendszer a kötelezettségek és
jogok összhangjának teljesítése nélkül
adja meg az egy és ugyanazon szabadság elvének lehetoségét
a cigányoknak, ezzel mesterségesen hozza létre a nemzetiség
szerinti természetes különbözoség elfogadása
helyére lépo gyulöletet.
A Szent Korona Értékrend a Szent Korona Tagok mindegyikére
kötelezoen írja elo a kötelezettségek és jogok
egységét az egy és ugyanazon szabadságjogok gyakorlásához.
Magyarán: a cigányoknak is részt kell venniük a
nemzeti vagyon növelésében ahhoz, hogy az államalapító
és a többi államalkotó nemzetiséggel egy
és ugyanazon módon gyakorolhassák szabadságjogaikat.
Aki ezt negatív diszkriminációnak tartja, az nincs tisztában
az ok és okozat egymást feltételezo egységével.
A zsidók a Szent Korona Értékrend szerint (ellentétben
a Tannal) idegenként (szebben: vendégként) élnek
Magyarországon, mert
államalapítók nem lehetnek az értékrendbeli
alapveto különbség miatt,
államalkotóvá válni nem akartak, mert soha nem
fogadták el értékrendünk magyarországi dominanciáját.
Ezt juttatták kifejezésre legutóbb 2004-ben, amikor egy
csoportjuk kisebbségi nemzetiségként történo
bejegyzésük érdekében aláírásgyujtést
indított, és azt a MAZSIHISz bojkottja meghiúsította.
Azért, mert Magyarországon nem az egyetemes magyarság
értékrendje szerint akarnak élni, tiltották ki
oket - az egyébként nyugati civilizáció gondolatiságát
átvevo - a magyar királyok az elmúlt ezeregyszáz
évben többször az ország területérol.
Ezért mondta Szabó Dezso, hogy nem mi rekesztettük ki oket,
hanem ok rekesztették ki önmagukat.
Az idegenek természetesen nem szerezhetnek birtokjogot a magyar termoföld
felett, mert nem engedhetjük meg, hogy magyar ember jobbágyként
a magyar földet idegenek hasznára muvelje.
Ezért pontosítja a Szabadság Alkotmánya az osi
hagyományaik szerinti iránymutatást (felhívom
a figyelmet a mátrix-elmélet magyar értelmezésének
érvényesülésére):
3. §(1) Ami a Szent Korona Országa földjén,
földje alatt és földje felett van, a Szent Korona örök
és elidegeníthetetlen alkotóeleme, amelyet csak a Szent
Korona másik alkotóelemét jelento Szent Korona tagok
birtokolhatnak.
(2) A birtokos jogai azonosak a tulajdonjoggal, kivéve:
a.) Nem semmisítheti meg a birtokot.
b.) Nem változtathatja meg a birtok rendeltetését.
c.) Csak a Szent Korona tagjára ruházhatja át
és örökítheti a birtokjogot.
Még egy kérdés van leveledben: a többes állampolgárság.
Legpraktikusabb, ha ide másolom a Szent Korona Értékrend
jogszabályainak ide vonatkozó szakaszait:
Alaptörvény:
96. §
Az államalapító magyarság(1)
Magyarország felelosséget érez a határain kívül
élo magyarok sorsáért, segíti jogaik és
törvényes érdekeik védelmét, anyanyelvük,
nemzeti kultúrájuk, vallásuk, valamint Magyarországgal
való kapcsolatuk ápolását, ezek megvalósítása
a nemzetközi kapcsolatokban az állam alapveto kötelezettsége.
(2) A magyarság anyaországi, valamint
politikai okból menekült (emigrált) Felsoházi képviselettel
rendelkezo részei:
a./ Magyarországi magyar
b./ Felvidéki magyar
c./ Kárpátaljai magyar
d./ Székelyföldi, erdélyi magyar
e./ Délvidéki magyar
f./ Kárpát-medencén kívül
élo magyar
(3) A magyar állampolgárok között
nem lehet különbséget tenni az állampolgárság
keletkezésének jogcíme alapján, és - ha
„Az állam vezetésérol”, vagy „A büntetésrol”
szóló fotörvény másképpen nem rendelkezik
- aszerint, hogy a magyar mellett van-e más állampolgárságuk.
(4) Kettos vagy többes állampolgárságú
a./ Szent Korona tag csak akkor rendelkezik köztisztség-viseloi
(közte választási és választhatósági)
jogával, ha
- politikai okból hagyta el Magyarországot (emigrált)
és
- a többi állampolgárság szerinti fennálló
választási és választhatósági jogáról
lemond;
b./ a Magyarországon vendégjoggal élo személy,
továbbá a Magyarországon „Az állam vezetésérol”
szóló fotörvény szerint tartózkodó
idegen állampolgár akkor sem gyakorolhatja köztisztség-viseloi
(közte választási és választhatósági)
jogát, ha a többi állampolgárság szerinti
fennálló köztisztség-viseloi jogáról
lemond.
Hatalomgyakorlásról szóló 1. fotörvény
5. §
A Szent Korona tény szerinti és jog szerinti tagja
(1) A Szent Korona tény szerinti (de facto)
tagja az a 2. § (3) bekezdésében meghatározott személy,
aki a magyar állampolgárságon kívül csak
olyan ország állampolgára,
- amely a Trianoni békeszerzodés alapján
a Szent Korona Országának jogutódja,
- amelyet a személy Magyarországot politikai vagy
gazdasági kényszerbol elhagyva választott befogadó
hazájául.
(2) A Szent Korona jog szerinti (de iure) tagja az
az (1) bekezdésben meghatározott személy, aki csak magyar
állampolgár.
(3) Azok a személyek, akik jog szerint nem
tagjai a Szent Koronának, választási és választhatósági
jogukat csak a „Nemzetgyulési képviselok, Magyarországot
nemzetközi szervezetekben képviselok, valamint Országgyulési-
és az Önkormányzati képviselok választásáról”
szóló 2. fotörvényben meghatározottak szerint
gyakorolhatják.
Kötelezettségviselésük
a gyakorolt joggal arányos, a hivatkozott fotörvényben
meghatározottak szerint.
Választásról szóló 2. fotörvény
2. §
A választás és választhatóság
joga(1) Az Alaptörvény 74. §
(1) bekezdése szerint Magyarországon a Szent Korona államalapító
és államalkotó nemzeteinek tagjai rendelkeznek a közügyekben
való részvétel jogával.
(2) A Szent Koronát alkotó
a./ államalapító nemzet fogalmát az
Alaptörvény 94. §-a,
b./ államalkotó nemzet fogalmát az Alaptörvény
96. §-a
határozza meg.(3) Nincs választójoga
és a választhatósági joga annak a Szent Korona
tagnak, aki
a./ aki nem töltötte be 18. életévét,
b./ szabadságvesztés büntetését
tölti,
c./ cselekvoképességet korlátozó vagy
kizáró gondnokság,
d./ a közügyektol eltiltó jogeros ítélet
hatálya, vagy
e./ a büntetoeljárásban jogerosen elrendelt
intézeti kényszergyógykezelés
alatt áll.
(4) A választhatósági joga van
az (1) bekezdés szerinti Szent Korona tagnak, akire nem vonatkozik
a (3) bekezdés szerinti kizáró ok egyike sem.
(5) A választójog együttes vagy
egyéni.
(6) Együttes választójoggal rendelkezik
az a Magyarországon közös háztartásban élo
család, amelynek minden tagja a Szent Korona tagja és
a./ amelyben legalább egy olyan - az (1) bekezdés
szerinti - Szent Korona tag él, akire nem vonatkozik a (3) bekezdés
szerinti kizáró okok egyike sem,
b./ egy vagy két szülobol és
c./ egy vagy több gyermekbol áll.
(7) Egyéni választójoggal rendelkezik
az (1) bekezdés szerinti személy, akire nem vonatkozik a (3)
bekezdés szerinti kizáró ok egyike sem, és nem
él a (6) bekezdés szerinti családban.
(8) Az Alaptörvény 96. § (4) bekezdés
a./ pontjában meghatározott feltételeknek eleget tevo,
külföldön élo Szent Korona tag – ha nem vonatkozik
rá a (3) bekezdés szerinti kizáró ok egyike sem
-, egyéni választójoggal rendelkezik.
Megjegyzés: az "együttes választási
jog” a család érdekegységét fejezi ki.dr.
Bene Gábor írta: Kedves Magyarok! Gondáról csak
annyit, hogy félreértés van, mert Laci is csak arról
beszélhet, amirol Én is írtam az alábbi cikkben!
(Olvassátok el, s biztassátok Halászt!)
Az EU-nak állítólag nincs joga a földjog harmonizációjára
!
A minap kaptam hírt, hogy az Országgyulésben Vona Gábor
kérdore vonta a miniszterelnököt a földvédelem
ügyében, s azonnal vita követte az interneten, s ebbol idézek
most:
„Nem tetszik ez nekem, hogy ennyien meg szeretnék "védeni"
az én földemet...egyetlen dédunokaként örököltem
dédikémtol több tíz hektár földet/erdot
a nyugati határszélen, amit most jobb híján -
no meg spekuláns megfontolásból is - kiadtam muvelésre
(én lassan már öreg vagyok a megmuvelésére,
gyerekeim külföldre pályáznak, nem akarnak itt maradni).
Alig várom, hogy megnyíljon a piac, és a valódi
kereslet felhajtsa az árakat e téren is, és a néhány
km-re lévo földekhez hasonló osztrák áron
tudjam értékesíteni.”
Ide vezet az alkotmányos jogtudat hiánya, amely a hazai értelmiség
- ezen belül leginkább a jogászok és a pártpolitikusok
- buneként nem juthat el a magyarok tömegeihez. Hiszen még
ma is, az egykori egyetemi párttitkár vezethet alkotmányjogi
tanszéket, így a következo jogászgeneráció
sem tud majd felkészülni a valóságos magyar alkotmányból.
Ezért ne is csodálkozzunk azon, amit a fenti „földtulajdonos”
így írt le a vita hevében:
Milyen - nemzeti érzés alapú - jogon is szeretne ebben
engem bárki is korlátozni, hogy a saját tulajdonomat
annak adjam el, aki többet ad érte (esetleg egy osztrák
földmuvelo)?
Eloször meg kellene érteni ennek a szerencsétlennek,
hogy oseink nem véletlenül nem beszéltek soha földtulajdonról
(mert azt a Teremto a nemzetnek adta), de annál inkább beszéltek
a birtoklásról, amit viszont a jogok és kötelezettségek
egyensúlya terhelt, s nem volt sokáig eladható. Ráadásul
a birtokos gyermekei nem örökösök voltak, hanem birtokostársak.
Márpedig birtokostárs nem hagyja ott a birtokát azért,
hogy elmenjen más országba mosogatni! A fentiekbol sajnos logikusan
következik a materialistává nevelt földmívesivadék
következo kérdése, amely nem a megmaradás, az osi
értékekhez való ragaszkodás felé mutat:
Ettol most hazaárulónak kellene éreznem magam?"
Erre a rövid kérdésére a rövid válaszom:
IGEN!
A hosszabb pedig így szól: ha eddig nem érdeklodött
a magyar joghagyomány iránt, akkor itt az ido rá.
A jog ugyanis nem azonos azzal, amit emberek "gyártanak"
az Országgyulésben. Mert annak az alapjai labilisak és
többnyire hamisak. A valódi jog azonban erkölcsi, s alapjai
a Teremtotol valók.
Szerintem éppen azzal kellene a "dédikét"
és minden osünket megtisztelni, hogy eltunodünk azon, hogy
mennyi vér és verejték öntözte azt a földet,
amelyet eddig nem akart egy osünk sem eladni, de muvelni és a
biztonságban élni rajta igen. Mert tudta, hogy nem a pénz
számít!
A vitában többen megnyilatkoztak. Pl. „KISPAL” szépen
fogalmazott: "Olyan politika kell, ahol nem eladni éri meg, hanem
termelni" Én azonban még azt is hozzátenném:
egészséges élelmiszert termelni mindig megéri,
hiszen a Teremto nem a profit kedvéért, hanem a közjó
szolgálatáért bízta ránk a termoföldet.
S egyedül a föld biztosít jövot egyénileg is
a népünknek.
Végül a legfontosabb:
Az Országgyulés Alkotmányügyi, Igazságügyi
és Ügyrendi Bizottsága által kiadott tanulmánykötet
146-ik oldalán szerepel Stathis Banakas (az összehasonlító
jog, angol professzorának) egy érdekes gondolata: "Az Egyesült
Királyság Magyarországhoz hasonlóan az EU tagja,
de a földtörvény kívül esik az EU hatáskörén,
ami annyit jelent, hogy az EU-nak nincs joga a földjog harmonizációjára....a
föld kulcsfontosságú a szuverenitás szempontjából.
Nem lehet állam föld nélkül, de föld nélkül
szuverenitás sem lehetséges"
A kötet nem a nyilvánosságnak készült, hanem
a képviseloknek, s a 176. oldalán én képviselem
a Szövetséget. Címe egyébként "Történelmi
tradíciók és az új Alkotmány", s nekem
az a rossz érzésem támadt, hogy talán azért
akarják pártpolitikusaink egy része a földjog harmonizációját,
hogy véglegessé váljon a Magyar Állam megszunése?
Hiszen Banakis professzor szerint semmi sem kötelez minket a földjog
harmonizációjára, hacsak nem történt elozetesen
valami nagy hazaárulás, már a csatlakozási tárgyalásokon,
vagy még elotte.
Mivel az EU kérdésben kétségkívül
Halász József a legtájékozottabb a nemzeti oldalon,
így a Magyarok Szövetsége nevében Ot kérjük
fel arra, hogy fejtse meg ezt a rejtélyt.
Válaszát várja, nemzetépíto Szövetségünk
minden tagja.
Honfélto szeretettel: Dr. v. Bene Gábor
II.
TEJFALUSSY ANDRÁS:
1.
2.
Juszt
Gyula
ATV mûsorvezetõ
valóban nem érti,
hogy a magyar termõföldet (országunk területeit) külföldieknek
engedélyezett felvásárlás veszélyeztetheti
a magyarok létét?
A földmûvelési
miniszter legalizálhatónak tartotta, hogy átjátszották
a külföldiek tulajdonába a magyar termõföldeket,
ún. "zsebszerzõdésekkel"
ÁLLAMI
SZAMVEVÕSZÉKHEZ INTÉZETT
CSALÁSLELEPLEZÕ BEJELENTÉSEINK