Kossuth Rádió,valamint MTV 2
Adásfõszerkesztõi kezéhez, mint N y
í l t l e v é l !
helyreigazítás kérés.
AQUANET.FW.HU
Kód:
SPEEDYS.CAN
Nobel-díj
a más találmányáért?!
I/.Dr. Furka Árpádot úgy mutatta be a Kossuth Rádió
Szonda c.mûsora,
hogy: "több amerikai kutató is el
akarta lopni tõle a kombinációs
kísérletezést
gyorsító, Nobel díjra érdemes új méréstanát,
miután
õ e találmányát elfelejtette szabadalmaztatni".
(2002. márc.24.,
14.04. (ism.: márc. 25.,11.04.), mûsorvezetõ:
Gimes Júlia, felelõs
szerkesztõ: Bán László.
Ez igen meglepett, miután 1970-ben én ta-
láltam fel,
s ELTE tanszéke kérésére én bocsátottam
rendelkezésre
a dr. Furka Árpádéknál (ezután)
alkalmazni kezdett kombinatorikus
anyagkutatási-szintézist,
amire sok országban szabadalmat kaptam.
Furka úr a "kombinatórikus
kémia" címmel az én találmányi módsze-
rem egyik adaptációját, a saját "Nobel díj
értékû" találmányaként
reklámoz/tat/ta
az MTV "Záróra"c.mûsorában 2002.márc.3-án
is, bár
Furka úr kombinatorikája nem találmány,
csak találmány-adaptáció.
II/.Furka úr
volt tanszékén 1976-ban sem tudtak Furka úr és "amerikai
kirablói" találmányairól ‚s szerzõdés
alapján az én találmányomat
igényelték.
Ezt bizonyítja az 1976.márc.18-i,SzK-53/II/1976. ikt.
számú
szakvélemény szövege is (Furka úr utódja, Dr.
Kucsman Árpád
egyetemi tanár egyetértõleg
írta alá, Furka 1967-1972 között volt
tanszékvezetõ):
"... hosszadalmasan elõállított, tisztított és
jellemzett vegyületek kerültek biológiai vizsgálatra.
A hosszú és
gondos kémiai munkák ellenére,
a biológiai vizsgálati kapacitás
szûk keresztmetszete
miatt, - amely abból adódott, hogy minden
egyes anyag vizsgálata
sok párhuzamos és ellenõrzõ vizsgálat be-
állítását, nagyon sok kísérleti állat
alkalmazását tette szüksé-
gessé, - anyagaink
egy része már nem került biológiai ellenõrzés-
re, s ezáltal alapvetõ célkitûzéseink elérése
kétségessé vált". S
az én (francia)
szabadalmam alkalmazásával érték el a következöt:
a
Budapesti Eötvös Lóránt Tudományegyetem Szerves
Kémiai Tanszéke
az ELTE SZKT és az MTA Peptidkémiai
Kutatócsoportjának az 1976-
1980-as évekre vonatkozó
kutatóhelyi középtávú tervének 3. sz.
témacsoportja:"biológiailag aktív makromolekulák
szintézise,szer-
kezetük és hatásuk közötti
összefüggések vizsgálata" keretében, a
feltalálóval, velem való megállapodása alapján,
- Dr. Gánti Tibor
professzor javaslatára - alkalmazta e kutatás-szervezési
eljárási
szabadalmamat sikerrel, lásd az egyetem 1976.március
18-i SzK-53/
II/1976.ikt.számú szakvéleményét,
ami is egyértelmûen bizonyítja, idézem
belõle
a módszerem elõnyeit: "Az új kísérletszervezési
elképzelések szerint úgy látjuk, hogy a sorozatban
elõállított ‚s
vizsgált anyagok esetében
egy-egy kísérleti mintához a korábbiak-
nál
lényegesen kisebb anyagmennyiség is elegendõ. Feltételezzük,
hogy a korábban átalában szükséges kiindulási
reagensek mennyi-
sége mintegy 150 párhuzamosan elõállított
kismintához lesznek
elegendõek, s e két nagyságrendes
anyagmennyiség-csökkenés
ellenére is a legfontosabb
fizikai, kémiai ,s biológiai anyagi jellemzõk
az optimum
környékén kimérhetõk lesznek.
Összefoglalva
az elõbbieket: Az új kutatási szervezés beál-
lításától a kutatási idõ felmérhetetlenül
nagy csökkenését, a
felhasznált anyagok és
kísérleti állatok két nagyságrendes
csökkenését
és ezáltal a biológiai kísérletek,de talán
más össze-
függések felderíthetõségének
vonalán is minõségi ugrást várunk.
Az elõbbiekben
vázolt kísérletszervezés sikeres végrehajtása
esetén távolabbi lehetõségeket is látunk e
kísérletszervezési
módszer alkalmazására
a makromolekuláris-, továbbá a szerves-
valamint biokémia
más konkrét területein is.
Budapest, 1976. március
18. Dr. Kótai András docens
A szakvéleménnyel
egyetértek: Dr. Kucsman Árpád tanszékvezetõ
egyetemi tanár".
III/.A kutatásokat nagyságrendekkel gyorsító eljárásomat
1970.IX.22-ei
elsõbbséggel jelentettem be szabadalmaztatásra.
Szintetizálásokra
pl. dóziskombinációk
hatásai mérésére is alkalmas. E szabadalmam:
"Eljárás
és berendezés egy- vagy többlépéses technológiák
optima-
lizálására", Országos Találmányi
Hivatali alapszáma: CE-781. Ezen
módszerrel nagyságrendekkel
gyorsítható MINDEN anyag-technológiai
kutatás
(általános módszerként pl. a 71.341 lajstromszámú
francia
szabadalmam tette közzé). Számos továbbfejlesztési
szabadalmat is
szereztem, mind nemzetközileg elismert. Találmányaim
kutatásszer-
vezési eljárások, de számítógépes
kísérlet-tervezõ és optimum-be-
határoló
PROGRAMOK is, amihez HULLÁMOK SEGÍTSÉGÉVEL
SZINTETIZÁLT
SOKDIMENZIÓS KOMBINATORIKUS
(ANTIRANDOM-TERES) GEOMETRIÁT KELLETT
LÉTREHOZNOM NEM CSAK ELVBEN, HANEM
AZ ANYAGKEZELÉSEK SZINTJÉN
IS!
IV/.Az új GEOMETRIÁMMAL
gyakorlatilag szintetizálom több technológiai
tényezõ,
pl.: anyagok összetevõi mennyiségei ‚és/vagy a
környezeti hatások,
pl. hõmérsékleti, mechanikai
hatások mértékei sorai kombinálásával
a kellõ
számú
dóziskombinációt ‚és/vagy anyagkezelést,
és az ezúton való
kombinálásukkal létrehozott
különbözõ anyagminõségekbõl
kiválasztom
elõbb az egyik, majd ezen belül a második, és rendre
a
többi követelményt teljesítõ anyagmintákat;
utána ezekhez vissza-
keresem az õket létrehozó
dózis-kombinációkat,és/vagy anyagkeze-
lési
kombinációkat,és paraméterenként ezek optimum-tartományait,
toleranciáit; és ismétléskor, az optimum tartomány/ok/ban
sûrítve
e kombinációkat, pontosabban behatárolom
e legjobb megoldásokat .
V/.1974-ben, az MTA Martonvásári Mezõgazdasági Kutatóintézetében
egy "biológiai szintetizátor" épült,
az 1970-es szabadalmam szerinti
módszerem alkalmazásához.
Önálló szabadalmat is elnyert, a címe:
"Berendezés
élõ szervezetek tulajdonságainak és/vagy nevelési
feltételeinek vizsgálatára, és/vagy az optimum megkeresésére".
E szabadalom hazai lajstromszáma:180 836, USA-beli lajstromszáma:
4.091.566., Japán, Kanada, Németország is megadták
a szabadalmat.
Emellett én számos további anyag- és
technológiakutatási területen
is gyakorlati alkalmazást
szerveztem és 1976-ban ezek eredményeit
összefoglaltam
egy könyvben, amit elolvasásra a partnerek is meg-
kaptak.
VI/.Furka úr a találmányi módszeremet sajnálatosan
elrontotta, miután
elhanyagolta a térbeli rendezettséget,
az anyagminták szomszédjai
geometriai távolság
t. Eszerint Õ nem értette meg a lényeget azt,
hogy az
anyagkezelõ tér folyamatosan változó hatásai
segítségével
lehet elsõsorban felgyorsítani
minden területen az anyagkutatást.
VII/.A Magyar Tudományos Akadémia kutatói mai napig is megbízhatatlan,
hiányos méréseket alkalmaznak, amivel rengeteget tévednek.
Emiatt
ma is mûtrágyaként s ételízesítõként
használt kálisóval, káliumot
mérgezõen
túladagló élelmiszerrel "ivartalanítják"
a magyarokat s
ezek ellen hiába ajánlottuk a hibás, hiányos
módszereik elvetését
és a találmányaim
szerinti kutatásszervezési program használatát,
(lásd a 2001.XII.5-i, "MTA-eml.sum" jelû mellékelt
emlékeztetõt!)
legfeljebb a megoldások ellopásával
s eltorzításával foglakoznak.
VIII/.Szeretném a jobb megoldásról tájékoztatni
a hallgatókat és nézõket,
közvetlenül,
mint az új kutatásgyorsítási eljárás
igazi feltalálója!
Budapest, 2002. április 3.
Tisztelettel:
Tejfalussy András
okl. villamosmérnök
Mint tudományetikai kérdés megküldve:
Dr.
Pannonhalmi Kálmán úr címére, az módszerkutató,
feltaláló
MTA Elnöksége elé való terjesztésre!
1036 Bp.Lajos u.115.
Csatolt melléklet kódja: MTA-eml.sum Tel./fax:
2506064
