MEZÕGAZDASÁGI KÖRNYZETKÁROSITÁS-ELHÁRITÁSOK
2.,/ A KÁLIUM-PROBLÉMA (the potassium-probleme)
VIGYÁZZUNK A KÁLIUMOS GYÓGYSÓVAL!
Magyar Nemzet Csütörtök,
1992. július 9.
A patikákban 1980 óta REDI-SÓ néven
gyógysót, gyógytápszert árusítanak,
s ennek kilencvennzolc százaléka káliumos só (kálium-klorid
és kálium-
citrát). Napi hat-tíz grammot ajánlanak belõle,
a konyhasó (nátrium-klorid)
pótlására.
Az anyaggal 1985-ben klinikai vizsgálatokat végeztek
a Péterffy Sándor
utcai Kórház B belosztályán. Megállapítható
a gyártási engedélyezési
dokumentációból, hogy a kísárletben az ajánlott
hat-tíz grammos dózisnál
kevesebbet etettek az orvosok a betegekkel, az ajánlott dózisnak
mintegy
a felét, negyedét. Mégis, azok a betegek, akiknek a veséje
kissé gyengébb
volt, már az elsõ héten súlyos káliummérgezést
szenvedtek, négybõl három
személynél kiderült, hogy a káliumot a vese általában
nehezen tudja
eltávolítani, ha napi tizenegy grammnál, illetve óránként
0,8-1,6 grammnál
több jut a szervezetbe, az károsíthatja az egészséget.
Mivel az egészséges
táplálék is legalább 1,6-6 gramm káliumot
tartalmaz naponta, a napi étel-
mennyiség gyors elfogyasztása még kálisóval
történõ ízesítés nélkül
is
mérgezõ hatású lehet. Tünetei: általános
izomgyengeség, mozgás-
koordinációs és érzészavarok. Szívritmuszavar
jelentkezik a normálisnál
másfélszer több vérplazmakálium-tartalomnál,
a kétszeresnél több
szívmegállás is lehetséges. Nem véletlen,
hogy a káliumkiválasztást is
fokozó vízhajtókhoz csak egy-két gramm káliumretardot
(lassan
felszívódó káliumot) ajánlanak az orvosok,
és felhívják a figyelmet az
esetleg súlyos melléktünetekre.
Tíz év körüli gyermekeknél
a mérgezés a fenti határértékek felénél
0-6
hónapos csecsemõknél pedig akár már az egyhatodánál
is bekövetkezhet.
Hasonló a helyzet a kálisóval ízesített konyhai
só (negyvenszázalékos
kálisótartalmú SALT asztali só vagy diétás
konzervek) esetén.
Sokan úgy tudják - és a tömegtájékoztatási
eszközök is ezt hirdették
korábban -, hogy a káliumfogyasztás egészséges.
Természetgyógyász
könyvek is írtak ilyen ajánlásokat. Azt is elhitte
néhány lap, hogy az
élelmiszerekben kevés a kálium. Pedig még a szárított
tömeg-
takarmányban is kétszeresére nõtt a káliumtartalom,
a mérgezõ
káliummal történõ trágyázások
következtében. Egy szlovák
tudományos kutató azt írta, hogy a fölösleges
káliumtól átjárhatóvá
válik a sejtek fala a baktériumok s
vírusok számára, és azok a sejteket
megbetegítve elszaporodhatnak. Tehát a túlzott kálium-fogyasztás
elõsegíti a különbözõ fertõzõ
betegségek terjedését.
Hozzá kell tenni, hogy megbízható mérési
adatok szerint (kalibrálás) a
káliumnak a mûtrágyákhoz történõ
adagolása akadályozza a növények
egészséges fejlõdését. Fokozta a tápanyagveszteséget
és ezáltal
növelte a környezetszennyezést. A sok növényvédõszer-
és mûtrágya-
felhasználás következtében (hazánkban évtizedekig
a szükséges
nitrát és foszfát mûtrágyának mintegy
az ötszörösét használták fel)
a kálium óriási gazdasági károkat is okozott.
Tejfalussy (Sydo) András
AGROANALÍZIS
TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG
Környezetvédelmi-
és Gazdaságosság Ellenõrzõ
Központjának elnöke
***
Mellékelve a Belügyminiszterhez intézett, 1992. július
12-i,
ATT-120792/92-2.sz., belügyminiszteri válaszadás
tárgyú
- a mellébeszélését visszautasító
- beadványomhoz.
Verõcemaros, 1992.07.12.
Tejfalussy (Sydo) András
AGROANALÍZIS TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG (elnök)