Vissza a nyitó oldalra Vissza a nyitó oldalra / vissza az elõzõ oldalra

Jogi és politikai ügyek fóruma

Környezet- és ivóvizbázis terhelést csökkentõ lakossági szennyvizhasznositás és házilagos ivóvizátpárlás (és kellõ konyhasó-használat)
AGROANALÍZIS TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG PJT VERÕCEI LÉTVÉDÕ KÖRE
1036 Bp., Lajos u. 115., 2621 VERÕCE, Lugosi u. 71. Tel./fax: (36-1) 250-6064
AQUANET.FW.HU (www nélkül hívható)
Tájékoztatás

Környezet- és ivóvízbázis terhelést csökkentõ lakossági szennyvízhasznosítás és házilagos ivóvízátpárlás (és kellõ konyhasó-használat)

A Biokultúra Egyesület lapjában (Biokultúra) folytatódó cikksorozat keretében, Dr. Országh József, aki a Walloni Vízügyi Kormánybizottság tagja, köztudomásúvá tette, hogy a központi szennycsatornákkal összegyûjtött szennyvíz mérgezõbb lesz a szennyvíztisztító mûszaki létesítményeken átjutás után, mint annak elõtte, és ahhoz képest még mérgezõbb, mintha a talajba vezették volna, és ott természetes módon megtisztult és hasznosult volna, és hogy a vezetékes ivóvíz is egyre inkább közveszélyes, mert a szennycsatornázás miatt a folyók és tavak vize még szennyezettebb lesz.
1./ Hazánkban a több millió ember ürülékével és háztartási vegyi anyagaival és
gyógyszer-ürítésével is szennyezett folyók vizét mindössze egy koszos kavicson átszûréssel, és klórozással alakítják „vezetékes ivóvízzé, amit az alábbi vízmûveki tájékoztatás így kommentál: Idézem a Dunamenti Regionális Vízmû Részvénytársaság KVO 6524-122/2003. ikt. sz., 2003.12.14-én kelt, a Verõcei Önkormányzat, Oroszi Beáta jegyzõhöz címzett levelébõl: „Hivatkozással 4107/2003. sz. levelére szíves tájékoztatásul közöljük, hogy a DMRV RT, a mûködési területén - a termelt és szolgáltatott víz tisztítására - semmilyen vegyszert ill. adalékanyagot nem használ. A szolgáltatott ivóvíz megfelelõ bakteriológiai minõségének biztosítása érdekében fertõtlenítõszerként klórgázt alkalmazunk.”
 

A vízmûveki tájékoztatás helyes értelmezéséhez tudni kell azt, hogy nem lehet eltávolítani csak kavicson átszûréssel a Duna vízében elõforduló, mintegy 60.000 féle vegyi anyag döntõ többségét, és hogy a klórgáz is adalék anyag, s hogy a vízben lévõ anyagokkal reagálva mindenféle rákkeltõ vegyületeket hozhat létre. Ez is arra utal, hogy ahol csak lehet el kell kerülni a szennyvízkoncentrálást és nem újabb szennyvízcsatornákkal és ezek miatt épített szennyvíztisztító létesítményekkel, hanem a háztartási szennyvíz talajban hasznosításával és az ivóvíz háztartási átpárlásával kellene tiszta ivóvizet biztosítani. Vagyis a szennycsatornát használókat kellene környezetterhelési bírsággal sújtani, nem pedig a lakossági szennyvizet a kertjük talaja és növényei segítségével természetes biológiai úton. megtisztító, hasznosító lakosokat. A kormányzati és önkormányzati szerveknek is tudomásul kell venni, hogy újabban már az Európai Unió országaiban is rádöbbentek arra, hogy nem a szennycsatornára rákötést kell szorgalmazniuk, hanem az ellenkezõjét, a portaszintû szennyvíz-hasznosítást, meg hogy a WHO (és így az Európai Unió is) jónak minõsítette ivóvíz céljára az átpárlással tisztított (desztillált) ivóvizet. Ezt legújabban már az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium is elismerte, az OÉTI és társaival együtt. A portaszintû szennyvízhasznosítás + a háztartásokon belüli (kevesebb, mint 6,- Ft/liter energiaköltséggel is) megvalósítható ivóvíz átpárlás a környezetvédelem és az egészségvédelem tényleges módja. Az ellenkezõje viszont a szennyvíz-koncentrálás, majd a szennyvíziszap trágyaként árusítása és a látszólagos ivóvíztisztítás, a jelenlegi gyakorlat közveszélyes, tudatos környezet- és egészségkárosítás.
 

2./ Az 1. sz. alatt mellékelt rendezési felhívás és ûrlap aláírásához az alábbi módosítás szükséges:
 
a) Nem igaz, nem irható alá, hogy „valószínûleg növeli az ingatlanok értékét a csatornára rákötés” A lakosok ugyanis az elterjesztett hamis hiedelmek következtében elhinnék, hogy a környezetszennyezõ, ivóvízmérgezõ csatornázás és amiatti többletköltségek növelhetik egy kertes ingatlani értékét, vagyis megcsalják õket. A csatornára rákötés valójában csökkenti a kertes ingatlanok értékét, a csatorna használat miatti környezet-terhelési, és ivóvíz-szennyezési bírság jogossága, a vezetékes víz után fizetendõ többletköltségek miatt, miközben az ivóvízbázis kímélõ háztartási szennyvízhasznosítás és háztartási ivóvíztisztítás megnöveli.
 
b) Egy normális államnak a talajadottságoknak, a vegetációnak megfelelõ házikerti szennyvíz- és házikerti szennyvíziszap felhasználásokat kell támogatni, amire fedezetül szolgál a szennycsatornákat használó környezetterhelõktõl beszedett összeg.
 
c) Egy önkormányzat csak úgy tehet eleget az Önkormányzati Törvényben kötelezõen
elõírt egészségbiztosítási kötelezettségeinek, s ezen belül a tiszta ivóvíz biztosítási
kötelezettségének, ha olyan részletes rendezési tervet készít/tet/, mely kiterjed az egyes ingatlanok szennyvíz-hasznosítási lehetõségekeire, és azok megvalósításának ajánlott módjára, és a háztartási, egyedi ivóvízátpárlás mindenhol megvalósítására, s ha leállíttatja a kertes ingatlanokból származó háztartási szennyvíznek az ivóvízbázisokba bevezetését.
 
d) Személy szerint én a kertes ingatlanaim esetében a fentiek miatt nem szerzõdtem egyik csatornázási társasággal sem csatornaépítésre vagy csatorna használatra. Sõt, kezdettõl elleneztem a kertes ingatlanokkal, s ott a megfelelõ szennyvíz hasznosítási adottságokkal rendelkezõ háztartások csatornázásra kényszerítését. A tiszta ivóvizet azáltal biztosítom a magam és családom számára, hogy energia-újrahasznosító háztartási ivóvízlepárlókat üzemeltetek és azzal tisztítjuk az ivás- és fõzés céljára a vezetékes vizet.
 
Annak megállapíttatására, hogy ki terheli inkább a környezetet, a csatornára rákötõk,
vagy a nem rákötõk, és hogy miért csak a nem vallásos zsidó lakosokat nem védik meg az ivóvízbe juttatott vegyi anyagoktól, részemrõl az ügyészséghez, meg a bírósághoz fordultam. Véleményem szerint ugyanis a kertes ingatlanok csatornázására kötelezõ törvény súlyos környezet- és egészségkárosításokat okoz, és emiatt súlyosan ellentmond a Magyar Köztársaság Alkotmányának. Pláne miután a Zsidó Törvénykönyv, a Talmud is tartalmazza 1500 éve (lásd a mellékelt „Talmud-idézetek2-ben), hogy a desztillált minõségû ivóvíz hiánya és a konyhasó hiányos étkezés számos betegséget okoz, amelyek csakis desztillált víz ivással és kellõ mértékû konyhasó evéssel mulaszthatók el. A nem vallásos zsidó lakosokkal csalással hitették el, hogy mérgezõbb a desztillált ivóvíz, mint a kavicson átszûrt, klórozott szennycsatorna-lé, vagy az arzénnel stb. mérgezett vezetékes víz, s csalással érték el, hogy kevesebb konyhasót egyenek, mint amennyi az élettani szükséglet, az ún. élettani RDA. A sózási RDA hamisítás is érinti az önkormányzatok egészségbiztosítási törvényi kötelezettségeit. Az élettanilag optimális konyhasó-RDA-t, amely megfelel a napi 2 liter fiziológiás infúzióval pótolt konyhasónak (RDA: napi ajánlott legmegfelelõbb dózis), ami 18 gramm, kevesebb, mint a tizedét etetik, 0,64 grammot. Ilymódon rövidítették le az átlagos élethosszat legalébb tíz évvel, valamint azzal, hogy a kálium RDA-t, amelynek a fiziológiás infúzióból ismert helyes értéke 0,6 gramm, felhamisították, a többszörösére hamisították, 3,6 grammra, s az ivartalanitó kálium túladagolás kipusztítja a nem vallásos zsidó lakosokat.
 
Vagyis alapjaiban sértik a szennyvíz itatást és sók RDA-i hamisítását megengedõ hazai
törvények a Magyar Köztársaság Alkotmányát. A víz- és só apartheid közrehatása miatt, az elmúlt 20 év alatt, 600.000 nem vallásos zsidó lakossal lett kevesebb hazánkban. Vagyis a víz- és só apartheiddel „megtakarított” több ezer milliárdos nyugdíj befizetésekbõl építtetik az hazai ivóvíz bázisokat egyre nagyobb mértékben elszennyezõ további szennycsatornákat! Láthatóan a Bibliában leírt „lassú apartheid”-et valósítottak meg, lásd: Mózes V. 7.:2 és 22.. Még Ézsaiás próféta (30:24) konyhasóval sózásra ösztönzõ héber szövegeit is az ellenkezõjére hamisították egyes magyar és angol fordítók, kiadók. Az AQUANET.FW.HU honlapunk „Jogi és Politikai Ügyek Fóruma”.címû rovatában. részletes bizonyíték-anyag látható a Biblia hamisításról, a sózási RDA hamisításokról, orvosi csalásokról. De pl. a Népszabadság, 2002.XI.15. „A komisz só” címû cikke, valamint a Free Choise Kiadó Budapest, 2003., dr. Lenkei Gábor: Cenzúrázott Egészség címû könyve (134-135. oldal) is bizonyítja a sózási RDA hamisítást és azzal való hazai életrövidítést, népirtást. A 4. melléklet pedig a víz- és só apartheiddel kiürített haza területei tulajdonának külföldieknek eladását feljelentõ, népszavazás kezdeményezést javasló beadványom.
 
Mellékletek:
1./ A DV Rt. 2004-03-16.i levele + adatlap, amelyeknek a fentiek szerinti szövegjavítását ajánlom, hogy aláíratható legyen.
2./ 83 fajta betegség okozható konyhasó hiányos étellel és nem desztillált ivóvízzel!
(Talmud-idézetek2).
3./ Kérdéseim az RDA-hamisítási és az ivóvíz-tisztítási ügyekben a „Cenzúrázott egészség” címû könyv írójához, dr. Lenkei Gábor orvoshoz (2004.04.06., „LenkeiGábor2”).
4./ Magyarország területei tulajdonának hûtlen kezelõi, lakossága apartheiddel irtói, ezek törvénykezési úton elõsegítõi ill. bûnpártolói elleni feljelentés témájú beadvány (eladnák a haza területét).
Budapest, 2004. április 15.
Tisztelettel:
Tejfalussy András
néhai dr. Kovács Pál
mb. parlamenti szakértõje
 
Tájékoztatásul kapja: Verõce Önkormányzata,
Phd. dr. Szente Kálmán alpolgármester úr
(2004.03.08-i megbízás alapján).

______________________________________________________________________________
 
Másolatot kap: Balatonfûzfõi Városi Önkormányzat,
Varjú Lajos polgármester úr, 8175 Bartók B. út 18.
(Az 1. melléklet szerinti megkeresésre válaszként)