Érvényes-e Göncz Árpádra
a Magyar Köztársaság Alkotmánya?
Mindenki láthatja, hogy Kunost, a bûnözô
bankvezért még a börtönbôl is megpróbálta
kiszabadítani a Parlament által, az SZDSZ által képviselt
erôk nyomására megválasztott álllamfõ,ô,
hogy a szegényeknek nem kegyelmezve, visszamenôleg büntetôkamatot
engedett kivetni az állami lakástámogatásra, ami
miatt (hatod-áron) felvásárolgatják a magyaroknak
a lakásait és egyéb vagyontárgyait a külföldi
betelepülôk államilag ígért fizetôképességében
reménykedô "mártírok". Felmerül a
kérdés, hogy bûntettet követ-e el, tekintettel az alkotmánynak
nevezett 1949. évi XX. törvény 70/A. pont (2) bekezdésre,
ami szerint szigorúan büntetendô, tehát a normális
értelmezés szerint: bûn, ha így dikszriminálnak.
-
Az 1949. évi XX. törvény jelenlegi változatának
"A Magyar Köztársaság Alkotmánya" a címe.
Mintha Rákosi alatt 1949-ben köztársaság, s nem diktatúra
lett volna! Az 1989. évi XVII. törvénye 7. paragrafusával
a Parlament érvénytelennek mondta ki ezen "alkotmányt"
azzal, hogy alkotmányként csak népszavazáson elfogadtatott
alkotmányszöveg szolgálhat. Ilyen alkotmány azonban
mindmáig sincs. Emiatt tehát semmi sem érvényes
abból, amit ez az alkotmányszöveg elôírt. Mivel
az alkotmány az állam "alaptörvénye" kell(ene)
legyen, hiányában mûködésképtelen az
igazságszolgáltatás.
Egy itt járó külföldi állampolgár legfeljebb
az esetben, akkor szembesül a valósággal, ha ellopják
Magyarországon az autóját, és amikor megkerül
nem neki akarja visszaadni a rendôrség - amelyik a hamis alvázszámmal
átírta - hanem annak, aki a hamis papírokkal a tolvajoktól
megvásárolta, panaszolta egy itt járó belga, akinek
ellopták, és amikor megtalálta, ezért nem volt hajlandó
visszaadni az autóját a rendôrség, ügyészség,
bíróság.
Nem érti. Nem tudja a külföldi, hogy ha
semmisnek mondaná ki egy bíró az átütött
alvázszámú autókra a kiadott hivatalos igazolásokat,
akkor ez számos "lavinát" indítana be s ennek
sok olyan "mártírja" lenne, mint Kunos, a bankár.
Mártirrá lenne valószínûleg például
az APEH elnöke, mivel még az elnökségét megelôzôen
felhalmozott adótartozásait nem tekinthetnék eladottnak
azon az egyszerûalapon, hogy tôle a vevô hamis személyi
igazolvánnyal vásárolta meg a cégeit s ezután
eltünt". Ugyanis akkor ki kellene mondani azt, hogy lopott személyi
igazolvány alapján magát másnak feltüntetô
személy olyan, mintha nem is lenne, tehát vele aláíratott
bármely adás-vételi szerzôdés, nem jött
létre.
Tehát Simincska Lajos cégeit valójában nem vették még meg és Simcska Lajos ma is a tulajdonosa cégeinek. Az adótartozása kamatokkal együtt a korábbi negyven milliónak sokszorosa lett.
Tehát több mint 40 millió forintos adótartozását Simicska Lajos jelenlegi APEH elnök tartozik befizetni.Ha Simicska Lajos esetleg nem fizet, beosztottai bilincsbe kell verjék. Ez majd - a következô 10 évben - a börtön levegôjét gönczein.szívó Simicska Lajos "mártírt" is rádöbbentené arra, hogy lopott személyi igazolvány felhasználására alapozott cégeladási szerzôdése érvényesként feltüntetése: közokirathamisítás.
Egyébként sincs más megoldás máshoz, mert Simicska Lajoshoz úgysem lenne képes az APEH kiküldeni az verôbrigádot, adórendôrséget, hogy végrehajtókkal kiverhessék belôle az egész adótartozását, miután egy hamis személyi igazolvány tulajdonosa nem azonos azzal, aki a nevét aláhamisította, tehát a lopott személyi igazolványi aláírást hamisító úgy sem lenne megtalálható, hogy APEH-hez Simcska Lajos adótartozását befizesse.
És akkor persze kiderülne, hogy semmis a hamis ingatlanfedezetre, vagy fedezet nélkül, a magyar állam pénzébôl a Princz Gábor által kiosztott, több mint 200 milliárd Ft-ra rugó szerzôdés csomag minden ilyen csalárd szerzôdése, és visza kellene adni az államnak az onnan elrabolt pénzt és be kellene fizetnie az APEH pénztárába a rablott pénzt szerzônek a kamat utáni adókat azoknak, akik hamis ingatlan fedezettel kicsalták Princz Gábor közremûködésével az államtól a több, mint 200 milliárd forintot! Sôt, még azt is fel kell vetni, hogy semmisek azok a szerzôdések is, a társadalom biztosítási pénzek eltünése miatt , amiket nem úgy írtak, hogy a befizetôk rendelkezni tudjanak a pénzük használatával s a korábban eltünt társadalom biztosításra beszedett mintegy 20 milliárd dollárt is vissza kellene a befizetôinek adni, mert az elsikasztásra kötött szerzôdés is semmis s a pénz visszajár és az APEH-hez még kamatokat is kell fizessen azután, hogy jogtalanul használták fel a semmis szerzôdés alapján beteg biztosítás címén beszedett pénzt.
Nincs kötelezô alkotmány?
Az 1989. évi XVII. törvény 7. paragrafusa szerint, lehetet
volna a Rákosi által diktátorként bevezetetett 1949.
évi ún. alkotmányt úgy módosítani,
hogy a népszavazással "alkotmány" rangjára
emeljük. Más kérdés, hogy ha állami vezetôk
nem tartják be a legfôbb jogszabályt sem, van-e értelme
ezt az ide vezetô jogszabályt toldozni-foldozni. Inkább
a népszavazáson szentesített, a magyar történelmi
joganyag alapos és tisztességes feldolgozásán alapuló
és a magyar nép érdekei kötelezô érvényesítését
és védelmét elôíró másik alkotmány
kell, ami kizárja az elôzôvel fedezett állami vezetésbeli,
fenti jogellenes magatartást.
Nem kellene hagyni, hogy ismét kihasználja a helyzetet a - lakosság egészét azért sem képviselô néhány parlamenti párt, amelyik eltitkolta, hogy nincs népszavazáson elfogadott érvényes alkotmány. Ezen pártok mindig csak olyan államfôt jelölnének ki, aki engedi a bankok kirablását s kegyelemben részesíti a közpénzt "hamis ingatlan fedezet trükkjével" fosztogatókat.
Budapest, 1999. július 16.
Tejfalussy (Sydo) András
okl. mérnök