Vissza a nyitó oldalra / Vissza az elõzõ oldalra

13. A GRADIENS TÜKRÖZÉSI SOFTWARE ALKALMAZÁSI
EREDMÉNYEI. Dr. Harangozó Ferenc közgazdász: „A Gradiens
Térképezési Sorozatok (GTS) módszer alkalmazása a gazdaságos
anyagfelhasználás és technológia korszerûsítés programjában.”
(Minõség és Megbízhatóság. 1984/3. szám.)

A GRADIENS-TÜKRÖZÉSI SOFTWARE
ALKALMAZÁSI EREDMÉNYEI
1970. ÉS 1984. KÖZÖTT.

Az alábbi szakcikket Dr. Harangozó Ferenc közgazdász írta. A cikk
ismerteti annak az anyag- és technológiai optimum keresést, beállítást
/kutatást/ felgyorsító programnak az 1970-1984 között elért
eredményeit, mely programokat /GTS, GTSa, GTSp, GTSd/ Tejfalussy
András kutatómérnök, feltaláló nemzetközi szabadalmai írták le,
beleértve a vezérlési software-t is.

Nevezett szakemer nyilatkozata a Nobel-díjra pályózók közötti vita
alapján arról, hogy ki is a kutatásgyorsítási eljárások tényleges szerzóje,
kifejlesztõje. A GTS software a legkülönbözobb szakterületeken
nagyságrendekkel felgyorsította, s megbízhatóbbá tette a kutatómunkát,
folyamatbeszabályozást, környezetvédelmet, valamint a korábbi
tévedések, hibák felismerését és kiküszöbölését. Mindez elsõsorban a
Gradiens Innovációs Labor, az Agronanalízis Tudományos Társaság, és
az Antirandom Mérési Szolgáltató Társaság, s ezek szakértõi köre
tudományos eredménye is.
Budapest, 2003.09.04.
Dr. Harangozó Ferenc

A Gradiens Térképezési Sorozatok/GTS/ módszer akalmazása a
gazdaságos anyagfelhasználás és technológia-korszerûsítés
programjában.

A cikket írta: Harangozó Ferenc közgazdász, fõosztályvezeto,
Industrialexport. Megjelent: Minõség és Megbízhatóság címû
folyóirat 1984/3. számában.

A cikkíró ajánlja a GTS módszer tanulmányozását és alkalmazását
termelõvállalatoknak, kutató- fejlesztõ- és tervezõvállalatoknak. A
módszer sokrétûen alkalmazható a gépipari termékek minõségének
javítására, kohászati, valamint vegyipari technológiák optimalizálására.
ETO:658.566; 62.002.2.001.7/ Az anyagellátás és
felhasználás gazdaságos megoldása a népgazdaság egyik lényeges
problémája. Az energiaár-robbanás óta népgazdaságunk nyersanyag
szempontból rendkívül érzékennyé vált. Az ésszerû gazdálkodás azt
követeli, hogy a rendelkezésre álló nyersanyagokat a lehetõ legjobban,
leghatékonyabban használjuk fel.

Olyan anyagokat alkalmazzunk, amelyekkel a gyártmányok tömege
csökkenthetõ, könnyû szerkezetek, takarékos technológiai folyamatok,
gazdaságos helyettesítõ anyagok bevezetésére van szükség, valamint a
meglévõ nyersanyagokból minél értékesebb, minél jobb minõségû
termékeket kell elõállítani. E célok elérése olyan kutatási hálózatot,
mûszaki-fejlesztési tevékenységet igényel, amely képes az élõ- és
holtmunka takarékos felhasználására, szabadalomképes technológiák,
gyártmányok gyors kidolgozására. Gyakori probléma számos félkész
termék esetében, hogy a technológiát késve dolgozzák ki. Emiatt, illetve
mert külföldön szabadalmaztatták, importra szorulunk. Az import
kiváltásának feltétele esetenként a megfelelõ technológiák 1-2 hónap
alatti kidolgozása.

A Gradiens Térképezési Sorozatok /GTS/ módszer az anyagok
egymással és környezetükkel való kölcsönhatásának megismerésére és
az értékes kölcsönhatások kiemelésére szolgál. Gyakorlati alkalmazása
minõségi változást, ugrásszerû fejlõdést jelent a technológia-
fejlesztésben és a kutatásban. A technológia fejlesztési kutatások az
eddigi homogén, vagy véletlen elrendezéses terek alkalmazásával
elesnek ettõl a hatékony és egzakt programalkalmazási lehetõségtõl,
mert az csak irányított, harmonizált terekben valósítható meg.

A GTS eljárás harmónikus variációs terekben vizsgálja a különbözõ
anyagokat, ennek következtében az eddigieknél sokkal kevesebb anyag,
energia és munka felhasználásával, sokkal gyorsabban és sokkal
pontosabban teszi lehetõvé az optimális technológiai beállítások
megkeresését, vagyis a legjobb anyagminõséget eredményezõ és a
leggazdaságosabban megvalósítható technológiák meghatározását. Ez
azért lehetséges, mert a GTS eljárás elsõsorban kísérleti minták
technológiai kezelései egymás melletti, illetve egymás utáni
folyamatos változatainak legkedvezõbb geometriai elrendezésén alapul.
Az eljárás nem függ az anyagoktól, sem a vizsgált technológiától,
így a legkülönbözõbb anyagok és technológiák kutatására, az optimális
megoldások megkeresésére alkalmazható, alapvetõ változtatások nélkül.
Alkalmazásával a kutatási munka idõtartama rendkívül nagymértékben
csökken, és minõségi változásokkal jár, hogy a kutatásban
megsokszorozódik a szabadalomképes eljárások kifejlesztésének
lehetõsége. Az eljárást eddíg két fõ területre fejlesztették ki:

1./ Hõhatások által befolyásolható - alapvetõ fizikai, kémiai- és
biológiai folyamatok vizsgálatára.
2../ Komplex technológiai folyamatok és ezekkel kapcsolatos gyártási,
felhasználási technológiák optimalizálására.

A módszer alkalmazási lehetõségeinek feltérképezésére kutatásokat
végeztek. Jelenlegi alkalmazási kör a leggazdaságosabb
anyagfelhasználás és korszerûbb technológia kialakítása témáiban:
-nagy szilárdságú vas, acél és egyéb könnyûszerkezetek
építésére alkalmas acélanyagok speciális ötvözetei hõkezelési
technológiáinak kidolgozása, a minõség ''kézbentartása''; -színesfémek
és különösen az alumínium különbözõ ötvözeteinek hõkezelési kutatása,
új ötvözetfajták kidolgozása, a meglévõ ötvözetek tulajdonságainak
javítása, a hõkezelés optimalizálásával; -a mûanyag-, gumi- és
textiliparban, valamint a mûszeriparban is számos kérdést hõhatás
vizsgálatokkal lehet eldönteni, ezért ezeken a területeken is nagy szerepe
van a GTS módszer bevezetésének, az anyag- és energiatakarékosság
szempontjából.

Vegyipari területen a hõhatások vizsgálatának növényvédõszerek,
gyomirtószerek és intermedierek kutatásánál különösen fontos szerepe
van. A módszer vegyipari és biológiai alkalmazásával az egyre növekvõ
növényvédõszer tõkés importot hazai termeléssel lehet kiváltani. A
GTS-sel ugyanolyan pontosságú eredményhez, százszor kevesebb hely
kell. A szántóföldi és a növényházi /fitotron/ kísérleteknél, ennek
megfelelõen ugyanannyi készülékkel, ugyanannyi energia, idõ, kísérleti
anyag és élõmunka használattal kb. százszoros eredmény érhetõ el.

Az alábbiakban néhány, a GTS-sel elért eredményt közlünk: 1. A
Csepel Mûvek fémkohászati kimutatásából idézve: '' A Csepel
Mûvekben 1974-ben, a Dunai Vasmû számára meginduló Cu-Cr-Zr
hegesztõelektróda-szállítás elõfeltétele volt, a DV igényeinek megfelelõ
minõségû elektródaötvözetek kidolgozása /radiátorhegesztéshez/ 1
hónap alatt. A feladatot ennyi idõ alatt megoldották, melyre a
hagyományos módszerekkel nem is gondolhattak volna. A
gyártmányfejlesztés során a Cu-Cr-Zr ötvözet esetén a GTS módszert
sikerrel alkalmazták arra, hogy egészen különbözõ elõéletû és minõségû
anyagokra egyedileg olyan technológiákat dolgozzanak ki, amellyel
ezek az anyagok is értékesíthetõvé váltak. Ezen túlmenõen az új
módszer alkalmazása nélkül a Cu-Cr-Zr elektródák gyártása legalább
egy évvel késõbb indult volna meg. Az átlagos évi volument tekintve
így 10 tonna, elektródacsúcsban és tárcsában értékesített Cu-Cr-Zr
ötvözet gyártása indulhatott meg egy évvel korábban.

Az elektródaimport csökkentés mellett lehetõség nyílt e termék
exportjára is.

A módszer eddigi alkalmazásai is bebizonyították, hogy amennyiben a
teljes kutatási és technológiai fejlesztési folyamat a GTS módszer
alkalmazásán alapul, reálisan 10-szeres kutatási
termelékenység-növekedés, idõcsökkenés és szellemi kapacitás
növekedés érhetõ el és az anyagköltségek is csökkennek.''

E jelentés szerint a GTS-t a következõ területeken használták hasonló
eredményességgel:

-szikramentes szerszámok ridegségének csökkentése,
-ónbronz hõkezelési technológiájának javítása,
-Cu-Co-Si ötvözetek kidolgozása,
-Cu-Ni-Sn ötvözetek kidolgozása,
-sárgaréz csövek repedékenységének megszüntetése,
-mikroötvözött transzformátoracélok kutatása,
-Alpakka, Fermax anyagok minõségi hibáinak feltárása.

2. Vegyipari területen a GTS módszer alkalmazásával az Eötvös
Lóránd Tudomány Egyetem Szerves Kémiai Tanszékén 1977-ben
rák- és vírusellenes célokra kutatott gyógyszer elõscreen-jénél
/országos célprogram, módosított oldalláncú poliaminósav
származékok optimális elõállítási technológiáinak kutatása
témájában/ a fél év alatt nyert kutatási eredmény megfelelt a
hagyományos kutatómunkával 20 év alatt elérhetõ eredménynek.

3. A módszer igen fontos alkalmazási területe a gradiens
/inhomogén/ fitotron kamra. A találmány alkalmazásával a
kutatási cél egyszerûbben és gyorsabban, a szokásos kísérleti
felület, egyedszám és anyag törtrésze felhasználásával elérhetõ.
Lehetõség nyílik elõzõleg megoldhatatlannak vélt optimalizálási
feladatok elvégzésére. GTS készülék mûködik az MTA
Mezõgazdasági Kutató Intézetében Martonvásáron. Az
Észak-magyarországi Vegyimûvek /Sajóbábony/ jelenleg építi az
inhomogén fitotront.

4. A módszerrel nagyon hatékonyan megállapíthatók a
növénytermesztésnél használt vegyszerek sorrendjei a gyártók és a
felhasználók részére. Különös figyelmet érdemel az az átfogó
vizsgálat, amely a vegyszerek okozta nitrátfelhalmozódás okainak és
elhárítási lehetõségeinek vizsgálatára vonatkozott. A vizsgálat
egyértelmûen bebizonyította, hogy a nitráttartalom tizedére
csökkenthetõ az amóniumszulfát mûtrágyával és kiadódott az
optimális mûtrágyadózis-kombináció a nitrogénre.

A GTS módszer alkalmazása a következõ témáknál növelheti meg
jelentõsen a kutatások és az alkalmazás hatékonyságát:

a/ fémek és egyéb anyagok felhasználói igényeinek befolyásolása
népgazdasági érdekbõl;
b/ általában bármilyen gyártás és gyártmányfejlesztés;
c/ anyaggazdálkodás racionalizálásnál kísérleti adatok biztosítása,
nagyobb pontossági igény esetén; d/ a reális igényeket követõ
minõségszabályozás, különbözõ gyártási technológiáknál;
e/ a leggyakoribb felhasználási igények alapján a leggazdaságosabb
gyártási technológiák ismérveinek körülhatárolása;
f/ stratégiai anyagok minõségellenõrzése;
g/ új technológiák adaptálása meglévõ gépekre;
h/ új anyagok lemásolása, ill. a másolás technológiájának
meghatározása;
i/ a meglévõ termelõberendezések racionálisabb kihasználása, a
legmegfelelõbb programszerûség biztosításához GTS vizsgálatok
bevezetése a programozásban; j/ gyártástechnológiák összehasonlítása,
a jövedelmezõbb kiválasztása;
k/ a gyártás hozzáigazítása interaktív ellenõrzéssel a gyártás
alapanyagai minõségének változása esetén;
l/ komplett gyártási vertikumokat átfogó input-output elemzõ
rendszerekhez aktívabb adatbázis biztosítása pontosabb és a
változásokat jobban követni tudó számítástechnikai modellek
kidolgozása, karbantartása a GTS-sel /Gradiens-scan/;
m/ a gyártási inhomogenitások figyelemmel kisérésével a jobb és
rosszabb anyagok kiválasztása, és ezek mintáiból az okszerû
meghatározás lehetõvé tétele; n/ szinte bármilyen technológiai
hiba gyors behatárolása, és kiküszöböléséhez szaktanácsadás; o/
alapanyagok szórása hatásainak vizsgálata, és optimális anyagok
paramétereinek definiálása;
p/ a gyártási energiaszükséglet minimalizálása, a technológiai lépések
optimálásával, egymáshoz képest, ill. az anyagminõségi elõírásokhoz
képest /GTS analizis/;
q/ optimális tûrésû alapanyagok és félkésztermékek technológiáinak
keresése, adaptálása;

r/ anyaghelyettesítési kísérletek lerövidítése; s/ szerkezetek optimális
anyagainak kidolgozása;
t/ korróziós és egyéb élettartammal összefüggõ vizsgálatok sokszorosan
hatékonyabbá alakítása;
u/ bonyolult szerkezetek /pl. integrált áramkörök/ meghibásodási
okainak feltárása, elemzése, a javítási módozatok megkeresése.

GYAKORLATI PÉLDÁK A GTS FELHASZNÁLÁSI
LEHETÕSÉGEKRE

1./ Acélszerszámok hõkezelése Az anyagból készített mintákat egy
elsõ- majd második folyamatos variációs-terû kezeléssel, 200-250
hõkezelési variációval elõkészítik a statikus és dinamikus mérésekhez.

2./ Acélszalagok hõkezelése A melegen hengerelt szalagokból készített
mintákat egy elsõ folyamatos variációs-terû kezeléssel, majd egy követõ
hidegalakítás után egy második folyamatos variációs-terû kezeléssel,
400-500 kezelési variációval elõkészítik a mechanikai és mágneses stb.
mérésekhez, a felhasználási igényektõl függõen. Az eredmények
alapján meghatározzák az optimális kezelési paramétereket, vagyis a
hõkezelési, hengerlési, de az ötvözet összetételi optimumokat,
toleranciákat is, tehát a leggazdaságosabb, legjobb
minõségû gyártás technológiáját.

3./ Alumínium ötvözetek hõkezelése A melegen hengerelt alumínium
ötvözetbõl készített mintákat, különbözõ technológiai fázisoknak
megfelelõ folyamatos variációs-terû kezeléseknek vetik alá, és a
megfelelõ anyagtulajdonságok optimumához vezetõ technológia
optimális paramétereit, és az optimumtól megengedhetõ eltéréseit
megnézik.

4./ Korróziós tulajdonságok vizsgálata A folyamatos variációs-terû
kezelésekkel mintákat állítunk elõ, melyek lehetõvé teszik a
pitting-korrózió, vagy a korrózió egyéb fajtáinak vizsgálatát.
Meghatározzák a korróziós tulajdonságok elõállítási /elõkészítési/
paraméterektõl való függését.

5./ Színesfémek tulajdonság-optimálása A folyamatos variációs-terû
kezelésekkel ötvözési, hõkezelési, alakítási stb. variációs mintákat
hoznak létre, ezeket a megfelelõ mérésekkel feltérképezik. Analizátor
készülékkel meghatározzák az optimumot és az optimum
megengedhetõ toleranciáit.

6./ Félvezetõ hõkezelés optimalizálása A fotografikus úton létrehozott
áramkörök maratási és hõkezelési paramétereinek variációit hozzák
létre a megfelelõ variációs terekkel, és így a technológiai paraméterek
optimális beállítását az áramkörök bemérési adatai alapján
kiválaszthatóvá teszik.

7./ Alkatrészek megbízhatóságának növelése Különösen
híradástechnikai, ill. automatika alkatrészeknél nagy jelentõsége van a
megbízhatóságnak. A folyamatos variációs-terû vizsgálatokkal a
megbízhatóság rövid idõ alatt fokozható, mert kiszûrhetõk rövid úton a
meghibásodásra vezetõ technológiák és/vagy alapanyag okok.

8./ Vegyi anyagok hõkezelése A legtöbb vegyi anyag hõkezelési és
élettartam vizsgálati eljárása a folyamatos variációs-terû kezelésekkel
modellezhetõ és az optimális anyagok rövid úton kialakíthatók.
Különösen növényvédõszereknél, gyomirtószereknél, ezek alkotóinál
jelentõs a hõállóság optimalizálás lerövidülése, de a kozmetikai-, vagy a
gyógyszeripar is ide sorolható, mint alapvetõ felhasználási területek.
Összefoglalóan megállapítható, hogy a sokféle felsorolt feladat
elvégzéséhez az alábbi három egységes laboratórium szükséges:
1. anyagmodulátor /folyamatos variációs-terû kezelõ készülék/ek//
2. demodulátor /tulajdonság-eloszlás mérõk/
3. hullámanalizátor /optimum és optimum-toleranciamérõ/

A GTS eljárás olyan lehetõség, mely az adott terület legjobb
szakembereinek aktív bevonásával válik igazán hatékonnyá a
gyártmány- és technológia fejlesztés munkáiban. Az eddigiekbõl is
látható, hogy milyen sokrétûen és sok területen érdemes foglalkozni a
GTS alkalmazásához a feltételek megteremtésével. A szükséges
eszközöket a Központi Váltó- és Hitelbank Rt. Innovációs Alap
fejlesztési szinten biztosítja. Célszerû a termelõvállalatoknak,
kutató-fejlesztõ és tervezõ vállalatoknak a GTS alkalmazását
tanulmányozni, és bevezetését, ahol ez indokolt megvalósítani,
különösen a vegyipari és kohászati technológiák optimalizálására,
valamint a gépipari termékek minõségének javítására.

Code Harangozócikk

-oldal vége-