Vissza a nyitó oldalra / vissza az elõzõ oldalra

AZ ANYAGTULAJDONSÁGOK KÖZVETLEN VISSZACSATOLÁSA AZ
ELÕÁLLíTÁSI TECHNOLÓGIÁRA A GTS-ANTIRANDOM-APLA software
SEGÍTSÉGÉVEL.

NEW SCIENTIFIC OPTIMUM CONTROL SYSTEM
by A. Tejfalussy

N.S.O.C.
DINAMIKUS MINÕSÉGBIZTOSÍTÁS
/software-system/

A GYÁRTOTT ANYAGOK TULAJDONSÁGAINAK

A GYÁRTÁSI TECHNOLÓGIÁRA VISSZACSATOLÁSÁVAL

A GTS-ANTIRANDOM-APLA software alkalmazásairól

Korunk iparának egyik jellemzõje az ún. „minõségbiztosítási rendszerek” általános
terjedése. Ezek a már kikísérletezett technológiák betartását szolgálják.

Ezek nagyban elõsegítették a technológiai fegyelmezetlenségek csökkentésével a
termékek minõségének magasabb szinten stabilizálását, elképzelhetetlen lenne a mai
kor igényeit kielégíteni nélkülük.

Hiányosságuk viszont, hogy nem kellõen alkalmazkodó képesek a változó
ALAPANYAGOKHOZ, LASSAN MÓDOSULÓ GÉPMINÕSÉGEKHEZ, ÉS A
VÁLTOZÓ KÖRNYEZETI KÖRÜLMÉNYEKHEZ, NEM ADNAK
INFORMÁCIÓT A LEHETSÉGES OPTIMUM HELYREIGAZÍTÓ
KOMPENZÁCIÓKRA.

Ennek az oka abban van, hogy az alapanyagok és gépminõségek valamint a
környezeti feltételek nem meghibásodás jellegû változásait nem tudják sem
feltérképezni, sem a hatásaik vonatkozásában e lõrejelezni, nem tudják kezelni a
toleranciák komplex összefüggéseit, mivel bemérni sem tudják azokat.

Tehát az eddigi minõségbiztosítási rendszerek mindegyikében csupán egy passzív
folyamat szabályozásról van szó, a ténylegesen hatékony folyamat optimum
ellenõrzési szabályozás helyett. Csak a technológia egyes elemeinek a
meghatározott határok között tartására törekednek, nem tudják elõre jelezni vagy
kompenzálni az egyes technológiai elemek ezen határokon túlmenõ esetleges
változásainak a termékek minõségére való tényleges hatását. ill. eredményét.. . Ez
számos esetben nem is jelent problémát, bizonyos esetekben azonban igen. Ilyen
például a környezethez és alapanyagokhoz alkalmazkodó speciális rendszerek.
Ezekre például akkor van szûkség, ha természetes környezet képezi a technológia
alkalmazásának a terét, vagy ha elõre nem megtapasztalható környezetben kell a
technológiát mûködtetni, mint például változó körülményeket jelentõ helyszíneken,
vagy például egy olyan rendszerben, amiben más rendszerek is hatnak az adott
technológiai rendszerre, és a másik rendszer hatását nem lehet elõre betervezni,
elõre jelezni minden szempontból.

Pedig nagyon sok esetben alkalmazkodó, dinamikus minõség szabályozás lenne
szükséges. Ilyen fontos eset például, amikor az ún. emberi tényezõ változásaihoz
kell alkalmazkodnia a technológiának. Vagy amikor az alapanyagok elõre nem várt
megváltozásaihoz. De akkor is erre lenne szükség, amikor a technológia térbeli
környezete változik meg, mint például egy ûrhajón, vagy pl. egy idegen bolygón.
Nincs mindennek mindig pontosan elõre jelezhetõ hatása pl. egy nagy biztonságot
megkövetelõ atomerõmûben sem. Ilyen esetekben csakis az általunk kifejlesztett
NSOC software alapján megvalósított dinamikus minõségbiztosítás képes megfelelõ
biztonságot, termékstabilitást, folyamat optimum tartást megvalósítani..

Ez a jobb megoldás tulajdonképpen az anyagtechnológiák optimumát automatikusan
számítógépes folyamat ellenõrzõ és - szabályozó software, amelynek az
alapprogramját a TE-775. Magyar Találmányi Hivatal-I alapszámú szabadalom írta
le.
Ez az automatikus optimum-keresõ, tehát mindenhez alkalmazkodó technológiai
minõségbiztosító software külföldön (pl. Svédországban) is szabadalmat nyert az
adott találmány keretében.
A software azon az alapvetõ felismerésen alapul, hogy maga a technológia tárgyát
képezõ anyag alkossa az optimum keresõ és egyben realizáló számítógép
aritmetikáját. Ezt úgy valósítja meg, hogy a gradiens tükrözés segítségével
módosítja a technológia tárgyát képezõ alapanyag térbeli tulajdonság-struktúráját, és
abban az elõírt feltételeket térbeliileg körülhatárolja, és meghatározza az ahhoz
tartozó technológiai és anyagtulajdonsági tolerancia összefüggéseket, majd azok
alapján optimumon tartja a technológiai rendszert, az anyagtulajdonságok mérési
adatairól a technológiai beállításokra való visszacsatolás segítségével. Ez azt jelenti,
hogy az anyagtulajdonságok technológiai beállítási variációkban megjelenített
adatmétrixai alapján folyamatosan optimumra szabályozzuk, optimumon tartjuk az
adott anyagtecnológiát. Matematikailag ez úgy is felfogható, hogy a gradiens
tükrözésekkel létrehozott és bemért anyagtulajdonság csoportosulásokat a
technológiai tényezõk gradiensei térfüggvényeként jelenítjük meg a sokváltozós
technológiai térben.,

Ez a megoldás sokkal egyszerûbb, mint ahogyan ennek a leírásnak az alapján
gondoljuk. Ugyanakkor nehéz csak szóban leírni azt, ami képekben nagyon is
egyszerû és érthetõ.

Tejfalussy András a szabadalmi leírásaiban részletes képanyag alapján írja le ezt az
anyagtechnológiai optimum automatikus kutatására szolgáló (GTS- Antirandom)
software-t.+

A NSOC Software különbözõ konkrét alkalmazásairól publikációk és fotók
segítségével számolunk be. A fejlesztés végzõ Gradiens Innovációs Laboratórium
pjt a kutatókat, technológiai alkalmazóknak bel- és külföldön is szaktanácsadási
segítséget nyújt, mindazoknak, akik megvásárolták a software-t.

Az következõkben felvázolunk néhány alkalmazást a software általunk folytatott
korábbi alkalmazásaiból. Olyan feladatokat tudtunk megoldani az Új Tudományos
Dinamikus Minõségszabályozási Software segítségével rövid idõ alatt tökéletesen,
amelyeket a nagy sokkal nagyobb és sokkal több mûszerrel felszerelt akadémiai és
ipari, ill. mezõgazdasági kutatóintézetek korábban évekig próbáltak, de képtelenek
voltak megoldani.
.
1./ A számítógépes GTS -Antirandom Analizátor alkalmazásairól.

Ez az elemzés alkalmas összefüggések feltárására bonyolult, sokdimenziós
adatrendszerekben, közvetlen vizuális értékelésre is.
Mindez a hagyományos statisztikai eljárásokkal való teljes kompatibilitás mellett
valósítható meg.

2./Kutatási-fejlesztési munka CuCrZr ötvözeteken /Csepeli Fémmû 1976./

E vizsgálatok átfogták e hegesztõelekróda anyag teljes gyártástechnológiáját az
öntéstõl a fél késztermék /rúd, tárcsa/ kikészítéséig, közel 10.000 tecnológiai
variáció üzemi ill. laboratóriumi speciális berendezéseken végzett lefuttatása
alapján, több mint 20.000, alapvetõen vezetõképesség- és keménységmérés
elemzésével.

A kutatás eredményei - tekintettel arra, hogy alapvetõen az üzemi berendezéseken
végeztük a vizsgálatokat -, közvetlenül alkalmasak üzemi technológia teljes körû
meghatározására, az adott üzemi berendezések speciális adottságainak, a
szabályozási, tecnológiai betarthatósági szempontoknak, a tolerancia
kapcsolatoknak a figyelembevétele alapján. Különösen jelentõsek az
ötvözés-hõkezelés-alakítás tolerancia kapcsolatainak feltárása.

E kísérleteket közel négy hónap alatt el lehetett végezni, a hagyományos kutatási
módszerekhez képest kb. 20-szoros hatékonysággal.

A munka eredményeképpen jobb minõséget lehetett elõállítani, mint a német AEG
által korábban szállított elektródák voltak, lényegesen olcsóbban.

3./GX5Cr13.4 anyagminõségû Pelton vízi-turbinakerék gyártásoptimalizálása
/Ganz-Mávag 1984./

A munka célkitûzése a GX-5 öntvények repedés okainak megszüntetése és a
technológia bizonytalanságok felderítése volt /jelentõs indiai szállítmányok kerültek
veszélybe ezek miatt!/. Meg kellett határozni egy olyan hõfok menetet, amely
lehetõvé teszi a hõfokváltozásokkal járó hõgradiensek miatti repedések elkerülését,
a technológiai módosító intézkedéseket. Az irodalmi ismeretek alapján az ötvözetre
számos különbözõ hõkezelési lépéssel is valószínûnek látszott a megfelelõ
anyagtulajdonságok elérése, valójában azonban ezek teljes bizonytalansághoz
vezettek.

Az elvégzett üzemi és speciális laboratóriumi vizsgálatok -többezer tecnológiai
variáció- alapján megállapítható volt, hogy ennél az önedzõ anyagnál alapvetõk az
öntés körülményei és egy megeresztõ hõkezelés elegendõ az anyag megfelelõ
tulajdonságainak eléréséhez.

A bonyolult technológia, melyet a konkurens cégtõl sikerült beszerezni,
félrevezetõnek bizonyult. Ennek felderítése, tekintettel a vizsgálandó technológia tér
bonyolultságára, elképzelhetetlen lett volna e hatékony kísérleti módszer nélkül.

4./ Az AlMg1Si1 ötvözetbõl készülõ Pb gázpalackok gyártástechnológiájának
optimalizálása /Székesfehérvári Könnyûfémmû-Aluminiumgyár 1985./

A munka célja a rendkívül nagy /közel 30%-os/ selejttel, már országos ellátási
problémákkal küszködõ gázpalack gyártásának felülvizsgálata, a technológia
kritikus pontjainak meghatározása, javítása volt.

A kísérletek átfogták a székesfehérvári 8 tonnás tuskók öntésétõl a tárcsák
lágyításán keresztül a budapesti kész palackok minõsítéséig a két gyár teljes
gyártási technológiáját. Ennek érdekében közel 20.000 technológiai variációt
vizsgáltunk meg összefüggéseiben, alapvetõen az üzemi gyártási soron, termelés
közben, kisebb részben speciális laboratóriumi berendezésekkel. A kapott
eredmények elemzése alapján meghatározhatok voltak az egyes gyártási
paraméterek tolerancia kapcsolatai. Javaslatokat tettünk kritikus berendezések
szabályozási pontosságának növelésére is. Összehangolt intézkedések
eredményeképpen sikerült a gyártási selejtet 5% alá csökkenteni.

Az összefüggések, a különbözõ technológiai lépések végsõ anyagtulajdonságokra
gyakorolt hatásai arányainak feltárása alapján, a különbözõ területeken dolgozó
szakemberek együttmûködése objektívebb lehetõségének alapjait sikerült
kialakítani.

Az elõbbiek alapján további vizsgálatokra kaptunk megbízást AlMg3, AlMg2,5,
AlMn1 anyagokra, és ötvözet alumíniumból sajtolt bordáscsõ elõtermék
technológiáinak optimalizálására.

5./ A belsõ gyûrûk edzési-megeresztési hõkezelésének hatása a 6204 típusú
csapágyakra /Magyar Gördülõcsapágy Mûvek, Debrecen 1986./

A munka célja a technológia hatása a csapágy élettartamára. A bonyolult
technológia figyelembevételével a vizsgálat korlátozott variációs-terének /270
különbözõ technológia/ értékelhetõsége érdekében, az egész technológián át
nyomon követtük a csapágyak alkatrészeinek gyártását, és az összeszerelés
folyamatát.

A vizsgálat alapján megállapíható volt az az edzési-megeresztési
hõmérséklettartomány, melyben a termelés biztonságosan folyatható. Képet
alkottunk a folyamatok arányairól és a toleranciákról, a hagyományos vizsgálati
eljárásokhoz képest sokkal kisebb kísérleti költségekkel.

Lényeges eredménye a speciális számítógépes értékelésnek, hogy olyan
csapágyokat tudtunk elõállítani, melyek minden vizsgálat alapján megfelelõ
minõségûnek mutatkoztak, ugyanakkor nagy valószínûséggel alacsony
élettartamuak, tehát alkalmasak a hiba-okok finom felderítésére.

A software-k Tejfalussy András eljárási és berendezés szabadalmaiban le lettek
írva, mint rendszer mûködtetõ alapsoftware-ek. A software és alkalmazásai és
spec. elnevezései, SZÓKAPCSOLATAI ÉS CÍMELNEVEZÉSEI vonatkozásában
valamennyi jog fenntartva! ALL RIGHTS RESERVED!

A GTS-ANTIRANDOM-APLA software ipari alkalmazási technikai fejlesztésben
elsõsorban a GRADIENS INNOVÁCIÓS LABOR kollektívája mûködött közre, s
ezen belül fõként Varjas András és Sulyok János fizikus barátaimat illeti érte
köszönet.

Budapest, 2004. február 7.

Tejfalussy András
/gtsprné1/

KOLUMBUSZ TOJÁSA?
Új magyar módszer a kutatások hatékonyságának növelésére
/Megjelent a Népszabadság 1978.június 22-i számában/

A természettudományi és mûszaki kutatások kisérleti része általában
nehéz, kockázatos, hosszadalmas és mindezek következtében drága. A
kutatóknak sok változatot kell kipróbálniuk, elõállítaniuk: ehhez csatlakozik
még a sok adat feldolgozásával - még számítógépek alkalmazása esetén is -
együttjáró hosszú idõ.

A kutatások hatékonyságának fokozása hosszabb ideje is mind
növekvõ mértékben hangoztatott igény. Ezért figyelemre méltó az a módszer,
melyet erre a célra egy magyar kutatómérnök dolgozott ki, és amely
sokoldalúan alkalmazható, túl az eredeti felhasználási területen.

Ezer helyett egy
A módszert optimalizálásnak nevezik. Megalkotója, Tejfalussy András
villamosmérnök - akkor a Csepel Mûvek Fémmûvének kutatómérnöke -
eredetileg olyanfajat feladatok megoldására dolgozta ki, amilyenek
érzékeltetésére a következõ példa alkalmas:
A Fermax N elnevezésû ötvözetlen lágymágneses acélszalag
gyártástechnológiájával gond volt. Az elérendõ cél az volt, hogy keménysége
a lehetõ legkisebb legyen, szerkezete pedig aprószemcsés ,
újrakristályosodott.

A kutatás elsõ szakaszában azt kellett megvizsgálni, hogy vajon a
gyártás három technológiai lépése - a dekarbonizáló hõkezelés, a
meghatározott mértékû hengerlés és a fényes lágyítás - hogyan hat a kívánt
végállapot említett jellemzõ tulajdonságaira, a keménységre és a szerkezetre.

Mintadarabokatkészítenek és azokat sorban átviszik a megmunkálás három
említett lépésén, mégpedíg úgy, hogy mindig csak egyiken változtatnak.
Példánknál maradva: mondjuk tíz mintát vesznek, mindegyiket más
hõmérsékleten dekarbonizáló hõkezelésnek vetik alá, ugyanakkor a
hengerlési nyomás és a fényes lágyításnál alkalmazott hõmérséklet, továbbá
a hevítési és hûtési idõtartam változatlan. Így kapnak tíz - egyenként
megvizsgálandó - mintadarabot. Azután mind a tíz mintánál a hengerlést
megváltoztatják, mondjuk az egyszerûség kedvéért, hogy itt is tízféle
hengernyomást választanak ki. Így már száz mintát kapnak. Most ezek
mindegyikén kipróbálnak - maradjunk ennél a számnál - tízféle fényes
lágyítást - a minták száma máris ezer. (Nem szólva arról, hogy ''egy kisérlet -
nem kisérlet'': mindegyikbõl többet kell készíteni!)
Hogyan alkalmazták az optimalizálási eljárást? Abból indultak ki, hogy
feltehetõ: az eredmény a dekarbonizálás idejétõl és a fényes lágyítás hevítési
és hûtési sebességétõl függ. Vettek tehát egy mintadarabot és azon az egyik
szélétõl a másikig tízféle dekarbonizálási hõmérsékletet alkalmaztak, erre
merõleges irányban pedig tízféle fényes lágyítási hõmérsékletet. Így tehát
egyetlen mintadarabon megkapták azt a százféle változatot, amelyet
korábban száz különálló mintadarabon kellett értékelni. Egy mintadarabon
szemmel láthatóvá vált az optimum - a legjobb értékkombináció - helye, s
ebbõl az értékek.

A kamilla bemutatja
A módszer - ha úgy tetszik: kutatási elv - így elõadva rendkívül
egyszerû. Mögötte bonyolult, elméletileg és matematikailag megalapozott
háttér van, amely azonban még szakemberek számára is nehezen
közelíthetõ meg, itt semmi esetre sem volna értelme belebocsátkoznunk.
Az egyszerûség Tejfalussy András módszerének egyik erõssége - és
érvényesülésének egyik akadálya is. Ugyanis olyan egyszerû, hogy elõször
senki nem akarja elhinni, hogy újdonság. '' Kolumbusz tojása! - mondják.-
Lehetetlen, hogy erre még senki nem jött rá eddig!''
Ugyanakkor mégis tény, hogy a szakirodalomban ez az elv nem
ismeretes. Viszont sok, különféle, nagyon különbözõ kutatási területen máris
sikerrel próbálták ki Magyarországon.
A Magyar Tudományos Akadémia Martonvásári Mezõgazdasági
Kutató Intézetében Rajki Sándor akadémikus, az igazgató kommentár nélkül
letette elém az asztalra a múlt évrõl az Akadémiához beterjesztett jelentések
másolatát. Ebben elsõ helyen, a legjelentõsebbnek minõsített eredmények
között is kiemelve említi meg ennek a módszernek a kutatásban való
alkalmazását, ami a fitotronban folyó kutatás hatásfokát megsokszorozza.

A fitotron olyan berendezés, amelynek szekrényeiben és kamráiban
szinte tetszés szerinti körülmények között tudják a kisérleti körülményeket
tartani: a fény idõtartama, színösszetétele ugyanúgy változtatható, mint a
nedvesség, a levegõ páratartalma, és még több olyan tényezõ, amelynek a
növények tenyészidejére, terméshozamára befolyása van.
Pillantsunk be képzeletben az egyik ilyen kamrába.. Jómagam
Tischner Tibor villamosmérnöknek, a fitotron mûszaki vezetõjének
társaságában be is léphettem oda. Az asztalon cserepekben növények,
fölöttük fénycsövek, amelyektõl egyenletes a megvilágítás. a hõmérséklet és
a páratartalom állandó. A programvezérelve mûködõ kamrák - és a kisebb
szekrények - sora kell ahhoz, hogy kipróbálják egy növényváltozat
termesztésénél szerepet játszó összes tényezõ valamennyi kombinációját.
De itt is alkalmazható a kutatás hatékonyságának növelésére az
optimalizálási elv, vagy - amint Rajki Sándor akadémikus nevezte, - a szabályos
inhomogenitás rendszere.
Tegyük fel, hogy a fitotronnak - ennek a jókora épületnek - az egyik
kamrájában az asztalon tíz sorban egyenként tíz, összesen száz cserép áll.
Ezek teljesen azonos körülmények között vannak. Ha azonban a fölöttük levõ
fénycsövet - például - megdöntik, ferde állásba helyezik, és egy idõ múlva az
asztalt elfordítják, akkor a száz cserép állapota már nem ugyanaz,
inhomogenitás lép fel, amennyiben mind a száz cserép más és más erõsségû
megvilágítást kap. Vagyis egy kamrában egy kisérletben megkapják
mindazokat a változatokat, amelyeket máskülönben száz kisérletben
kapnának meg - száz kamra, százszor annyi idõ, villamos energia és a többi!
Megint csak Kolumbusz tojása: de tény, hogy a Tejfalussy-féle
módszer alapján Rajki Sándor és Tischner Tibor közremûködésével
kidolgozott inhomogén fitotronra szabadalmi védelmet kaptak - vagyis
elismerték új, eredeti, haladó, hasznos voltát - az Egyesült Államokban, folyik
a szabadalmaztatás Kanadában, Japánban és az NSZK-ban. Egy világhírû
cég, amely fitotronokat gyárt, már egy éve dolgozik az ilyen típusú
fitotronkamrák gyártásának elõkészítésén, és - jóllehet a világ mai
leghaladottabb technikája áll rendelkezésére - még másfél évre van
szüksége, hogy megjelenjen vele a piacon. Ebbõl sejthetõ, hogy tökéletes,
végleges formájában Martonvásáron sem tudták kipróbálni az inhomogén
fitotront, azonban ahogyan megközelítõleg alkalmazni tudták az elvet, máris
bebizonyosodott hasznossága és hatékonyságnövelõ szerepe.
Jellemzõ példája alkalmazásának - amit a színes fényképeken
megörökítve láttam -, hogy kamillanövények fejlõdését is megvizsgálták
benne, és szemmel látható, hogy az inhomogén módon kezelt
növénysorozatban hol van az egyszerre vizsgált két változó által
mehatározott optimum: egyik helyen a növények már virágoznak, és ott a
legdúsabbak is!
A ''kinagyított'' optimum
Persze elõfordulhat, hogy az optimum nem esik a vizsgált határok -
például hõmérsékleti értékek és megvilágítási erõsségek - közé. Amikor
viszont már sejthetõ, hogy az alkalmazott tízezer és húszezer lux
megvilágítási értékek között a növény például a leggyorsabban a 15 és 16
ezer lux közötti területen fejlõdik, akkor ezt a területet ''ki lehet nagyítani'': a
következõ kisérletben a 15 és 16 ezer lux a két szélsõ érték, és az összes
megvilágítási erõsség e kettõ közé esik. Így az optimum két lépésben nagyon
pontosan megközelíthetõ.
Az optimalizálási elvnek egy harmadik alkalmazási módjával is
megismertettek a kutatók - ezúttal gyógyszerkutatásról van szó. Dr Gánti
Tibor,

az ELTE genetikai tanszékének tudományos fõmunkatársa elmondotta, hogyan alkalmazták Tejfalussy elvét egy - több intézetben és tanszéken folyó - gyógyszerkutatásban, amelyet õ hangolt össze.

Itt is sokféle változatot kellett kipróbálni, mert az anyag hatása függött
a hõmérséklettõl és attól az idõtõl, amíg az összetevõket reagáltatták
egymással. Így tehát napokon át folyamatosan dolgozni kellett: mindig
különbözõ hõmérsékleten végrehajtott reakciókkal állították elõ a variánsokat.
Tejfalussy elképzelése alapján egy rázógépre fölszereltek egy lapot, amelyen
egyik irányban fokozatosan növekvõ hõmérsékletnek tették ki az anyagot
tartalmazó csövecskéket, a másik irányban viszont az idõt változtatták, vagyis
folyamatosan, tehát 2, 4, 6, 8 óra után szedték le a kisérleti adagokat. Ilyen
módon egyetlen szintézis ideje alatt több száz kisérletet tudtak elvégezni,
vagyis a kutatás hatékonysága sokszorosára nõtt. Ugyanilyen elv alapján a
minták vizsgálatának hatékonyságát is meg kellett - és lehetett növelni.
A szóbanforgó gyógyszerkutatás egy tragikus körülmény - az egyik
vezetõ kutató halála - miatt ugyan befejezetlen maradt, azonban az itt
alkalmazott szabályozott inhomogenitás hatékonyságnövelõ szerepe
vitathatatlanul megmutatkozott.
Dr Gánti Tibor elmondta még azt is: például a környezetvédelmi -
elsõsorban víztisztaságmérési - kutatásnál is kézenfekvõ ennek a
módszernek az alkalmazása. Ehhez megfelelõ kisérleti berendezéseket kell
kidolgozni, ami többféle szaktudású kutatók együttes munkáját követeli meg,
ez azonban semmit sem von le az elv érvényességébõl.
Még egyszer: Kolumbusz tojása, olyan egyszerû - vagy legalábbis így,
csak a lényeget elõadva annak tetszik - , hogy egyesek nem is akarják
elhinni, milyen jelentõs felismeréssel gazdagodott a tudomány. Sikeres
alkalmazásról ennek ellenére már különféle kutatóhelyekrõl érkezett hiteles -
kiváló, szavukra adó tudósoktól származó - beszámoló. Ha ez a cikk még
mások figyelmét is felhívta rá, akkor eleget tett céljának.

-Petõ Gábor Pál-

A szabadalom elsõbbsége: 1970.szeptember 22.