Parlagfű Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2013. szeptember 2. 1 változtatás vár ellenőrzésre.Pontosságellenőrzött [bevezető szerkesztése]

Parlagfű
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida) Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales) Család: Őszirózsafélék (Asteraceae) Nemzetség: Ambrosia Faj: A. artemisiifolia
Tudományos név
Ambrosia artemisiifolia L.
Szinonimák
Ambrosia elatior
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Parlagfű témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Parlagfű témájú médiaállományokat.

A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) kétszikű, 20–140 cm magas, terebélyes, ágas egyéves gyom. Központi egyenes, tompa négy élű szárral rendelkezik, amelynek sűrű oldalhajtásai vannak. A talajhoz közeli néhány cm-es részen 2-3 elágazása is lehetséges. Magassága változatos, a kifejlett növény zárt és magas növénykultúrában, kukorica- vagy napraforgótáblákban a 150 cm magasságot is elérheti. Levelei 1 vagy 2-szeresen szárnyasan szeldeltek, kétoldalt sűrűn szőrözöttek. A szőrök a levél fonákján hosszabbak. A levél színe sötétzöld, fonákja szürkészöld. A sárga színű 4–5 mm-es porzós fészkek a legfelső hajtások végén, rövid kocsányon ülnek. A fészkek 10-15 virágot tartalmaznak. Virágpora súlyos allergiát okoz. A termős virágok a porzósok alatti legközelebbi levél hónaljában találhatóak. Termése 2–4 mm hosszú, szürke, szív alakú. Egy fogazott burok takarja a termő részt, amely az érés után a terméssel együtt lehullik. A virágok aránya a növényzet sűrűsége szerint változik. Ritka állományban inkább a termős, sűrű állományban a porzós virágok dominálnak. Igénytelen. Nagy növekedési, szaporodási erélye révén könnyen felülkerekedik más növényeken.

Előfordulása

Az enyhén savanyú, homokos vályogot kedveli, de más területen is megél. Leggyakrabban utak és vasúti sínek mentén, parlagon hagyott területeken, nem megfelelően gyomirtott, és bolygatott földeken fordul elő (innen a neve is). A meleg éghajlatot, a fényt, és a nyári csapadékot kedveli. A sűrű növényzetet, fákat nem kedveli. A tengerszinttől a 400 méteres magasságig fordul elő.

Fejlődése

Kifejlett parlagfű

Magról kel ki, egynyári növény. Ősszel a magok beérése után elpusztul. A friss termés nem kel ki a tél beköszönte előtt. A nyugalmi periódusa január végéig tart, amikortól már csírázásra kész termés, csak a felmelegedésre vár. A talaj felső 3 cm-es rétegében nyugvó magok indulnak csírázásnak. A mélyebben fekvő magok évtizedekig nyugalomban maradnak. Ha a talajt megbolygatják, a felszín alá került magok csírázásnak indulnak. Magyarországon március végén kezd kelni, és áprilisban tömegesen csírázik. A talaj 10-20°C-os hőmérséklete és a napfény kedvez a csírázásának. Nyáron intenzív növekedésnek indul. Porzós virágai július elején-közepén megjelennek, a termős virágok egy-másfél héttel később. A virágok beporzását a szél végzi, a virágpor akár 100 km távolságra is el tud jutni. A virágpor szóródásának legnagyobb tömege július végén és augusztus hónapban történik meg, ezután kisebb mennyiségben egészen a fagyok beálltáig tart. A virágpor tömegesen termelődik, a szél útján terjed. A termés érése október közepe táján kezdődik. Egy közepes növény több ezer, vagy akár több tízezer magot érlel, de 60 ezer magot is termelhet egyetlen tövön. A mag rendkívül ellenálló, akár harminc évig is csíraképes marad.

Terjedése

Észak-Amerikából származó növény, Európában nem őshonos. Az Ambrosia artemisiifolia az ürömfélék csoportjába tartozik. 1878-ban tűnt fel először Svájcban. Az I. világháború környékén kezdett elterjedni Európában. Magyarország területén az 1920-as években Somogy déli részén tűnt fel először. Innen származik korábbi neve, a rácfű. Később az áruszállítási útvonalak mentén szétterjedt a déli megyékben, majd az ország északi része felé terjedt, kezdetben lassan, mivel a növénynek alkalmazkodnia kellett az európai éghajlathoz. Amikor ahhoz hozzászokott, robbanásszerűen terjedésnek indult. A parlagfű a hetvenes évekig nem okozott jelentős mértékben allergiát. Az az óta eltelt évtizedekben pollenje koncentrációja a levegőben nagymértékben megnövekedett. Európában jelentős mértékben elszaporodott, és komoly népegészségügyi problémát okoz. Magyarországon a létező 350 gyomnövény között a legelterjedtebbé vált. Utak, lakótelepek, nagyberuházások építésekor a talajrendezési munkák során a termőtalaj előtűnik, a felszínre kerülő nyers talajon évekig a parlagfű egyeduralkodó. Dominanciája idején hatalmas mennyiségű magot termel. Ez a milliós magmennyiség a következő 30-40 évre megteremti a faj fenntartásának a lehetőségét, ellenben 1-2 éven belül elnyomják más őshonos gyomok és fűfélék. Csak ott telepszik meg, ahol a talajt átmozgatták.

Terjedését segítő tulajdonságok:

• Gyomnövény alkalmazkodóképességének megváltozása
• Gyomirtó szerekkel szembeni ellenálló képesség kialakulása
• Hidegtűrő képesség növekedése
• Jó versenyképesség
• Jó szárazságtűrés
• Talajjal szembeni igénytelenség
• Természetes ellenség hiánya

Emberi tényezők:

• Gondozatlan, elvadult területek gyarapodása
• Gyomirtás elmaradása
• Gyomirtási szakismeret hiánya
• Nem minősített, gyomokkal fertőzött vetőmag, kiemelten a napraforgó vetőmag okoz súlyos fertőzéseket (szigorú vetőmagellenörzésre volna szükség)
• Mezőgazdasági szerszámokkal, szállító eszközökkel a magok széthordása
• Tarlókezelés elmaradása

A parlagfű pollen két fő allergénje az Amb a I és Amb a II. Több kis és közepes méretű fehérje allergént (Amb a III, IV, V, VI, VII és cystatin) tartalmaz. A légutakba kerülve a népesség egy részénél a nyálkahártyát ingerli, szemgyulladást okoz. A parlagfű-allergiás népesség évről évre nő, a kilencvenes évek végére megközelítette a 30%-ot. Ezt egyszerre okozza az emberek romló immunvédekezése és a növény túlburjánzása. Az orvostudomány képviselőinek egy része és meghatározó egészségügyi szervezetek az ökológiailag nem szükségszerűen kártékony allergén növény irtására törekszenek, míg ezt a megoldást a hagyományos gyógyászat hívei és egyes környezetvédő csoportok vitatják. A természetgyógyászok az allergia egyik fő okát a tej és tejtermékek szükségtelen, sőt káros propagandájából eredő fogyasztásnövekedésének tulajdonítják.

A parlagfű-allergia kezelése

• Allergének elkerülése: Az allergia kezelése a leghatékonyabban, a tüneteket kiváltó allergén elkerülésével, azaz egy pollenmentes vidék keresésével oldható meg. A parlagfű hosszú virágzási időszaka miatt az allergia kezelése még a külföldi utazással is csak kivételes esetekben, elsősorban gyenge allergiánál jelenthet megoldást.

• Allergia kezelése immunterápiával: Az allergia kezelése többnyire inkább preventív, de az allergia kezelése kapcsán szóba jöhet még a szervezet allergiás reakciókészségének javítását, átprogramozását célzó specifikus allergia kezelése un. immunterápiás eljárásokkal. Az allergia kezelése ez esetben injekciók sorozatából áll, egy hónapon át az allergén kivonatát kell felszedni növekvő dózisokban. Az allergia kezelése ekkor arról szól, hogy a test ellenálló képességét annyira megnöveljék, hogy csak a legenyhébb pollen allergia reakció jöjjön létre az allergénnel való találkozáskor.

• Allergia gyógyszerek: Az allergia kezelése kapcsán a betegek több mint 90 %-a gyógyszeres és/vagy alternatív gyógymódokat vesz igénybe. Az allergia kezelése gyógyszerekkel: antihisztaminok, szteroidok és az egyes szervekre szabott további gyógykezelések (pl. nyálkahártya lohasztók, hörgőtágítók, stb.).Az allergia kezelése gyógyszeres formában azonban csak tüneti kezelést tesz lehetővé. Az alkalmazott gyógyszerekkel a teljes tünetmentesség a legtöbb esetben nem érhető el.

• Allergia kezelése fényterápiával: Az allergia kezelése kapcsán a bőrgyógyászatban már évtizedek óta használnak sikeresen különböző fényterápiákat. A fényterápiás allergia kezelése hátterében az a tudományosan igazolt tény áll, hogy az orrban, ill. a bőrben lezajló gyulladásos folyamatok nagyon hasonlóak. A fényterápia feltalálói -- az allergia kezelése kapcsán - ezt szem előtt tartva kísérletezték ki a megfelelő és hatékony fényösszetételt. A fényterápiás allergia kezelése, egy olyan új lehetőség a pollen allergia, a parlagfű allergia és az orrdugulás tüneteiben szenvedők számára, amely az allergia kezelése során kihasználja az UV sugárzás immunszupresszív (immunredszer aktivitásának csökkentése) hatásait. Az allergia kezelése, a fényterápia hatékony fényösszetételnek (UV-B (5%), UV-A (25%) és látható fény (70%)) köszönhetően, klinikailag igazoltan csökkenti a pollen allergia, a parlagfű allergia tüneteit, és az allergia kezelése során hatékonyan mérsékli az orrfolyás, a tüsszögés, az orrviszketés és az orrdugulás tüneteit.
• Allergia kezelése parlagfűvel: A kutyaharapást szőrivel népi bölcsesség alapján sokan parlagfűvel legeltetett kecskék tejével vagy közvetlenül a növény szárított porával ill. főzetével érnek el bámulatos eredményeket. (Az eljárás hasonlatos az ún. aktív védőoltásokéhoz, amikor is gyengített kórokozóval vagy az abból kinyert DNS-szakasszal bírják rá immunrendszerünket ellenállóképességünk megerősítésére.)

Küzdelem a parlagfű ellen

A terjedés hatékony megakadályozásához fontos a parlagfű felismerése. A parlagfüvet gyakorta összetévesztik a fekete vagy fehér ürömmel. A parlagfű jelenleg a küzdelmek ellenére, szinte akadálytalanul terjed. A talajban évtizedekig csíraképes mag nagy számban képes várakozni a csírázásra, ami nagyon megnehezíti a hatásos védekezést. Ez az oka annak, hogy ahol az irtás befejeződik, a parlagfű hamarosan ismét elfoglalja a megtisztított területet. A parlagfű okozta problémák ellen szervezett fellépés szükséges. Magyarországon elsősorban parlagfűirtó kampányokkal és széles körű társadalmi felvilágosítással próbálnak a parlagfű ellen küzdeni. Ez az egyetlen olyan allergiát okozó növény Magyarországon, amely irtásának elmulasztását komoly pénzbüntetéssel szankcionálja az állam. Helikopteres ellenőrzéssel, augusztusban, kényszerkaszálással lehet megelőzni a magok beérését. A pollenszórást már nem.

Megelőzés

A parlagfű a jól beállt gyepekbe nem hatol be. Fontos lenne a régi legelők, kaszálók fenntartása, beszántásuk kerülése. Erdőkbe sem hatol be, ezért hosszú távon jó megelőzés a parlagterületek erdősítése. Ha a parlagfüves területet magára hagyják, az őshonos növények ismét elfoglalják a helyüket, és kb. 3-4 év alatt „kipusztítják”, ezért is fontos lehet a legelők, kaszálók megtartása és fejlesztése azokon a területeken, ahol már nem érdemes haszonnövényeket termeszteni.

Irtási módszerek

A parlagfű irtását folyamatosan kell végezni. A növényt virágzása előtt kell elpusztítani, hogy ne szórhasson virágport, és ne érlelhessen termést.

• Gyomlálás: A parlagfű irtását ne bízzuk gyerekekre, mert az erős pollenkoncentráció a levegőben kiválthatja a lappangó allergiát. Kerülni kell a növény közvetlen érintését, mert az is allergiás reakciót válthat ki. A kézi irtást kesztyűben kell végezni.

• Kaszálás: A környezetet és a költségeket is leginkább kímélő eljárás. A fiatal növényeket tömeges megjelenésük után, minél előbb tanácsos kaszálni. A talajszinten a gyökérnyaki résznél kell a növény szárát elvágni. Ez a legbiztosabb módszer, mivel a növények nem tudnak újrahajtani. Ha ezzel elkéstünk, az egyszeri kaszálás már nem eredményezi a parlagfű kiirtását, mert a növény alacsonyan elhelyezkedő oldalrügyeiből 3-4 oldalhajtást nevel, és pár hét múlva újra virágba borul. Általában három kaszálás biztosít megfelelő eredményt. Ha a háromszori kaszálás nem valósítható meg, úgy az egyszeri kaszálás a virágzást közvetlenül megelőző időszakban a leghatékonyabb.

• Vegyszeres gyomirtás: A parlagfű terjedése gyomirtó szerek használata nélkül nem állítható meg. Vegyszeres kezeléseket azonban csak olyan helyen szabad alkalmazni, ahol ez embereket és főként gyermekeket semmilyen módon nem veszélyeztet. Az irtás a korai növekedési fázisban a hatleveles állapotig hatásos.

• Életlehetőségeinek csökkentése: Mivel a parlagfű zárt növénytakaró mellett nem fejlődik, kiszorítható jól fejlődő növényzet telepítésével, fűmagvetéssel, gyep telepítésével. A dús vegetáció mellett a parlagfű ki fog szorulni.

További információk

• Parlagfű tudástár
• Ambrosia – Parlagfű bejelentés
• „Parlagfű allergia kezelése fényterápiával”
• „Parlagfűmentes Magyarországért” Tárcaközi Bizottság
• Fűvész: Parlagfű, az igazság kiderül – Eper FM
• Magyarország parlagfű-veszélyeztetettségi térképe (2009)
• Weixl-Várhegyi László: A parlagfű védelmében
• Helyzetkép Magyarország parlag-borítottságáról
• Valójában gyógynövény a parlagfű?
• Parlagfüvet a szendvicsbe